Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-12 / 181. szám

Bl' tXxa POSTALa ?la- XITA m NUMERAR No. 24256—827. Cfaj-Kolozsvár, 1931 aúgnsstus 13 SzCfdla ELŐFIZETÉS 2 fere 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej* egy hóra 100 lej. , Egyes szám ara 5 léj. Szerkesztőség és kiadóim ul: riafa Erdiii .(Fptérf A Telefon 5-08, 6-84.. t > , XIV. évfolyam 181-£k szám. ELŐFIZETÉS MAGI'Ali ORSZÁGON s 1 évre 56 pengő, félévre 29 peagó, negyedévi# 15 pengő. Egyes szám ára 28 fillér. wsm mm I I » » ,| ....................... ■ ■■■ A berlini népszavazás kudarca lényegesen Javította a világgazdasági helyzetet Laval és Briand Berlinbe utaznak, hogy folytassák az abbahagyott tárgyalásokat a német kormánnyal - ­Csökkenteni fogják a német kamatlábat Stimson és MacDonald szerint SOVkal csökkenteni kell a háborús adósságokat és ióvátételeket I Az izgalmas nap elmúlott. Németország és a világ megkönnyebbülten lélegezhetnek fel. Az a belpolitikai kisérlet, amely radikális esz­közökkel akarta felborítani a német kormány kibontakozási politikáját, — amint azt józan ésszel várni lehetett — meghiúsult. Most, hogy a német kormány szanálási politikája az ország közvéleményének helyeslésével találkozott, meg lehet állapítani, hogy milyen kellemetlen visz- szahatások lettek volna Európa gazdasági éle­tében, ha az események történetesen másként alakulnak. Bármennyire is azon az állásponton volt a porosz kormány, hogy a népszavazás sikere három, vagy négy hónapig a kormány­zat összetételében változást nem idézett volna elő, szemmeltartva a külföldi lapok hangulatát, biztosra lehetett volna venni, hogy Franciaor­szág és Németország között nemcsak a gazda­sági szálak lazulnak meg, de az eddig nagy nehézségekkel felépített politikai barátság is pozdorjává törik. A Hitler-párt és a többi el­lenzékiek győzelem esetén egy francia-ellenes politikai magatartást vettek volna fel és az igy kiképződő politikai Németország, elszigetelten a külföldi segitségtől, valahogy mégis a maga erejéből meg kellett volna kezdenie a belső sza nálást. Ez a belső szanálás, amely egy hallat­lanul nyomasztó teherviselés mértékéül nem az egyes polgárok vagyoni felkészültségét tar­totta volna szem előtt, de a Hitler-párt szel­lemi rokonszenvének megfelelően azokra a kate­góriákra igyekezett volna áthárítani minden terhet, amelyek nem a német nemzeti szocialista párt és vele rokonszenvező jobboldali pártoknak kötelékébe tartoznak, felidézte volna a belső polgárháború veszedelmét és szanálás helyett anarchia felé vezette volna a német népet. Más körülmények között bizonyára a nemzeti szo­cialistapárt kormányzói tevékenysége talán be is váltotta volna azon remények egyrészét, ame­lyeket a közvélemény e párt munkabírásához tapasztott. De a mai körülmények között, nyilván­valóan Em*ópa érdekében is, ez a megoldás lát­szik egyedül alkalmasnak. A Brüning kormáig erőpróbája után talán fokozottabb mértékben lehet azt hinni, hogy a kölcsöntnyujtó népek Németország segítségére sietnek és nem enge­dik meg, hogy az a letagadhatatlanul nagy el­lenzéki hangulat, amely most a tegnapi nép szavazási aktus kapcsán félelmetesen megnyi­latkozott, mindinkább erőre kapjon és oly ha­talmas arányokat öltsön, amelyekkel szemben a rend kormánya tehetetlen. A német kormány politikai sikerének jelei máris megmutatkoz nak, amennyiben Briand és Laval a legközeleb hi napokban Berlinbe utaznak, hogy bizonyos előzetes megállapodásoknak végleges megfo­galmazást adjanak. Ha Hugenberg és Hitler győztek volna, úgy ez a francia látogatás bizo­nyára igen hosszú időre eltolódott volna. Jelentéseink itt következnek: A berlini nagy nap. A szélső jobb old ú írtok és a kom munis­ták Összefogtak, hogy népszavazás utján ren­deltessék el a porosz tartománygyülés feloszla­tását: A legutóbbi választás óta ugyanis a jobb­oldali pártok, főként Hitlerék, nagyon megerő­södtek és az volt a céljuk, hogy feloszlassák a tartománygyülést, amelynek a mandátuma csak 1932 tavaszán járna le, mert abban reményked­tek, hogy újabb választás esetén sokkal nagyobb számban juthatnak be a tartománygyülésbe, úgy mint ahogyan a birodalmi gyűlésbe beju­tottak. A jobb- és baloldali szélsőségek összefogása azonban nem hozta meg számukra a várt ered­ményt: A sikerhez szükséges 13 és egynegyed millió szavazat helyett az ellenzéki pár­tok csak 9 millió 793.590 szavazatot tud­tak elérni és igy az összes szavazóknak alig 37%-a nyilatkozott meg a porosz képviselőház feloszlatása mellett. A népszavazás Berlin külső képét alig vál­toztatta meg, még a szavazóhelyiségek közelé­ben sem mutatkozott az az élénkség, amely a birodalmi gyűlési és tartománygyülési válasz­tásokat olyan izgalmassá tette. A délutáni órákban a szavazóhelyiségek előtt kisebb csoportosulások voltak, acélsisa­kosok, nemzeti szociálisták, kommunisták kí­váncsiskodva gyűltek össze, hogy meggyőződ­A vasárnapi rendzavarás egyik legmegdöb­bentőbb tünete a Jüteborg közelében történt vasúti merénylet volt. A hallei vasutigazgató- ság jelentése szerint augusztus 8-án este három­negyed 10 órakor a Berlin-Halle vasútvonal 60.6 kilométerénél, Jüteborg és Grünau között a jobboldali sínpár egy darabja felrobbant. Ennek következtében a vonat kilenc ko­csija kisiklott és ezek közül kettő lezu­hant a magas töltésről. A szerencsétlenség színhelyén tett első megálla­pítás szerint egy ember életveszélyesen, 75 könnyebben megsebesült. A tettesek nyomra­vezetőjének a birodalmi vasút 20 ezer márka ju­talmat helyezett kilátásba. A rendőri nyomozás adatai szerint, a robba­nást nem óramüves pokolgép okozta, hansm a jenek a népszavazásban való részvétel fokáról. A rendőrőrjáratok megjelenésére ezek a cso­portosulások is megszűntek. 12.000 főnyi, riadókészültségbein levő rend­őrlegénység süni járőrökben cirkált az uccákon. Feltűnő volt, hogy a munkásnegyedekben is nagy csend honolt és a szavazóhelyiségek időnként egészen üresek voltak. Ebből arra következtetnek, hogy a kommunisták nem engedelmeskedtek a párt­vezetőség parancsának és szintén tartózkodtak — legalább is legnagyobb részben — a népsza­vazásban való részvételtől. Este 8 óráig sehol sem került komolyabb rendzavarásra sor. Este 8 óra után azonban sú­lyosabb események zavarták meg az ucca rend­jét. A kommunisták fellegváráabn, a Bülow strassén j valóságos csata kezdődött a kommunis­ták és a rendőrcsapatok között, amely­nek számos halottja van. A rendőrség eleinte gummibotokkal akarta szétverni a tömeget, később azonban, amikor a szomszédos házak ablakaiból sortüzek- dördültek el, a rendőrök sortüzekkel vá­laszoltak. Este 9 órakor még javában folyt a lövöldözés. A rendőrigazgatóságról újabb és újabb rendőr­csapatokat vezényeltek ki a veszedelmes kom­munistafészekbe. Este 10 órakor a rendőrigaz­gatóság hivatalos közleményt adott ki az össze­ütközésekről, amelyben az áll, hogy a, kommunisták golyói két rendörfél­ügyelőt megöltek és az összeütközésnél több kommunista is meghalt. tettesek a robbanóanyaghoz áramvezetéket sze­reltek; a vezeték a sínektől 200 méternyire, egy bokorban végződött: a tettesek nyilván innen robbantották fel a bombát, amikor látták, hogy, a vonat megfelelő közel van. A vasúti forgalom egyébként ma helyreál­lott. A merénylők abban a hiszemben voltak, hogy e vonaton Brüning kancellár fog utazni, de a kancellár 24 órával később utazott át, mint ahogyan a merénylők hitték. Általános megkönnyebbülés az európai államokban. (Párizs, augusztus 10.) A Quaí d'Örsayhez közelálló forrásból nyert értesülés szerint a népszavazás eredménye szabaddá tette az utat Laval miniszterelnök számára Berlin felé. Lon­Bombamerénylet Brffining kancellár vonata ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom