Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-09 / 152. szám
4 XIV. EVF. 152, SZÁM. „Minden erdélyinek felállították az akasztófát!“ — mondja Man pap-képviselő, aki védi a volt kormányt és ádáz haraggal támadja a mai rendszert (Kolozsvár, julius 7.) Szamosujváron uj utas száll fel a Koiozsvár-felé tartó személyvonatra, SSfafre lelkész, az ismert nemzeti parasztpárti po litikus. A szakállas teológiai professzor, aki a feloszlatott parlament egyik alelnöke volt, arról nevezetes, hogy a legkérlelhetetlenebbül harcol az erdélyi sérelmek orvoslásáért. Kitűnő parlamenti debater, akit még képességei miatt ellenfelei is respektálnak. A politikáról kezdünk beszélni s elsősorban a szombati nemzeti parasztpárti gyűlésről. — Sokkal többet vártunk az erdélyi bánáti nemzeti parasztpárt kolozsvári értekezletétől. Semmi sem történt, mindössze előszedték a regi harci kürtöt s megfujták a riadót. De vájjon ennek a riadónak meg lesz a visszhangja? — Ami történt, az megfelel Maniu Gyula intencióinak, — válaszolja a politikus pap. De mit vártak önök? 'erdélyi románok a legnagyobb elnyomásban szenvednek, mit várhatnak a kisebbségek? Nekünk számolnunk kell azzal. — hangsúlyozta emelkedett hangon — hogy minden erdélyi embernek felállították az akasztófáját. Különbség nélkül, hogy melyik vallásfelekezet templomában imádkozik. Természetesen a .halál neme változik. Van erkölcsi, anyagi és kulturális bitófa. A legnagyobb felháborodás hangján beszél azután arról, hogy a kormány redukálja a lelkészek fizetését. De, amint mondja: — Külön fizetési kategóriába sorozzák az ortodox, görögkatolikus és kisebbségi papokat Az első a legmagasabb, a második a középső, az utóbbi kategória a legcsekélyebb fizetést kapja Ez a javaslat tulajdonképpen nem más, mint az állampolgárok osztályozása. A törvényterve zet szerint az egy és ugyanazon helyiségben lévő, ugyanazon végzettséggel rendelkező papok is különböző anyagi javadalmazásban részesülnek. A feketeszesz ügyre is rátérünk. Man lelkész volt ugyanis annak a bizottságnak az elnöke, amelyet a parlament az ügy megvizsgálására kiküldött. — A belpolitikai válság miatt, amely a Mi- ronescu kormány lemondásával érte el csúcspontját, lehetetlen helyzet állott elő. A bizottság mindössze három napig dolgozott. — A három napi munka eredménye? — Megállapítottuk. hogy az ország legtöbb ecetgyára szeszgyártással foglalkozott és számos üzem szesztartányának, amely ötven hektoliteresnek volt feltüntetve, ötszáz hektoliter volt a befogadóképessége. Mi javaslatot készítettünk, amely követelte a szesztörvény, azonnali megváltoztatását. — Hogyan volt az lehetséges — fordultunk újabb kérdéssel a politikus pap felé, — hogy amikor ilyen eredményes volt a vizsgálat, a nemzeti parasztpárt a panamázó szeszinspektorokat teljesen törvénytelenül, több alkalommal is előléptette. . — Ezért nem mi, hanem a minisztérium a felelős. A purifikáció itt csak akkor sikerülhet, ha a vezető tisztviselők hetven százalékát azonnal elbocsátják... D. B, — Az erdélyi problémákat csakis a legszélesebb körii helyi autonómia biztosításával lehet megoldani. S éppen ez a kérdés, amit a pártvezérek teljesen mellőztek. És mi van a parlamenterek lemondásával? — Ami a felvetett kérdés első részét illeti — folytatja nyilatkozatát Man teológiai professzor, — rövi didő múlva bekövetkezik az az idő, amikor hangot adunk az erdélyi gondolatnak. A képviselői lemondásokat tényleg tervbe vették, de erről magasabb utasításra le kellett mondanunk. A jegyetkérő kalauzról eszünkbe jutnak az állásukból kidobott és egzisztenciájuktól megfosztott. magyar vasutasok. A képviselő ur előtt nem titkoljuk el azt a nézetünket, hogy a nemzeti parasztpárt is felelős a magyar hivatalnokok elbocsájtásáért. Hiszen éppen ők voltak azok, akik Jonescu generálisból vasúti vezér- igazgatót csinállak. — A magam részéről sulyosan elitélem a magyar vasutasok tömeges és jogtalan szélnek eresztését. Azt azonban meg kell mondanom, hogy Jonescu generálisból nem a nemzeti parasztpárt, hanem magasabb körök csináltak vezérigazgatót. Mi a végletekig ragaszkodtunk Stan Vidrighinhez s amikor különböző politikai intrikák miatt ennek az erdélyi szakembernek el kellett távoznia, két alternativa elé voltunk állitva. Jonescu generális és Pretorián mérnök között kellett volna választani. Tekintettel arra azonban, hogy amint emlitettem, magasabb helyen a generálist szívesebben látták, igy foglalta el Jonescu tábornok a Stan Vidrighin távozásával megüresedett vezérigazgatói széket. Az Erdély fölött tornyosuló viharfellegekről beszélve, szóba került az érettségi törvény is. — S önök még csodálkoznak rajta. — jegyzi meg Man lelkész — hogy újabb akadályokat állítottak a magyar ifjak elé? Amikor Vajda Sándor, Popoviei Mihály és Voicu Nitescu ellen le- tartóztatási parancsot adtak ki és amikor az Dunlop labda, Kehrling ütő, így lesz Önbő! teniszező! Lerakat: SchasSor Emilnél Cluj-Kolozsvár, Főtér. Sava Cornel LfpfStrfil irt levelében tiltakozik az ellen, hogy Ie akarják tartóztatni Egy mozgalmas életpálya, amely Gyulafehérvárról indult ki, a szígu- ranca-vezérSeíügyeSőségen keresztül jutói} cl a le ke ieszesz« kampány vezérkari főnökségéig s végül az elfogató parancsig — Sava árfat* fannak mondja magát s azt állítja, hogy az ellene indított „hajsza“ Medrea sziguranca inspektor feosszumüve (Nagyvárad, julius 7.) A feketeszesz-botrá- nyok likvidációja minden jel szerint útban van a szesztörvény megváltoztatásával, illetve a szeszadó leszállításával, amiről hir szerint készen is van már a törvényjavaslat. A panamák hősei ellen azonban tovább folyik az eljárás s ezeknek sorában a legizgalmasabb érdeklődés Sava Cornél ügyét kiséri. Sava Cornel egyike azoknak, akik az impé riumváltozás óta a legnagyobb karrierek egyikét futották meg, különösen ami az anyagiakat illeti. Gyulafehérvári születésű, ahol egy ki sebb bank tisztviselője volt. Az impériumválto- zás után a kolozsvári sziguranca vezérigazgató ságához került tisztviselőnek és mint ilyen hires volt udvariatlanságáról, mondhatni dölyíös modoráról, amelyet természetesen főleg a kisebbségekkel szemben alkalmazott. Annak ellenére, hogy fizetését nem lehetett jelentékeny nek mondani, egyre vagyonosabb lett s a legk’i lönbözőbb üzletekbe bocsátkozott. Egyizben még — és ez keltette annakidején a legnagyobb feltűnést — arra is vállalkozott, hogy egy azóta már megszűnt kisebb kolozsvári magyar lapot finanszírozzon. Itt azonban nem volt szerencséje, mert a lapvállalkozáson mintegy kétszázezer leje úszott el. Bianu Jenő sziguranca vezérfelügyelő Bu karestbe távozása után Sava ambicionálta, hogy öt nevezzék ki erdélyi sziguranca-vezérfelügye lőnek. Ez a törekvése azonban nem sikerült, mégis rövidesen kiderült, hogy ha sértett hiúságát nem is sikerült kielégítenie, de még asm járt rosszul, mert kárpótlásul megkapta a határszéli vezérfélügyelői állást. Ezt a tisztséget egyenesen Sava számára kreál la az akkor uralmon levő nemzeti parasztpárti kormány. Eleinte inkább csak címmel járt ez az állás, mig aztán megbízást kapott a fekete szesz-visszaélések ellenőrzésére. Ekkor kezdő dött az a szerepe, amely azóta rendkívül sokat foglalkoztatta a bukaresti és erdélyi lapokat. Sava rendezte azt a határszéli, úgynevezett zöldszesz-kampányt, amelynek egyik fejezete beillik a spanyol inkvizíció legsötétebb leróni bájába. Sava szeszellenőrző tevékenységével kapcsolatban egy bukaresti lap munkatársa súlyos vádakat emelt ellene s azt állította, hogy a vezérfelügyelő a tiltott szeszgyártással vádolt gyárosoktól horribilis összegeket presszionált ki. Mikor a kolozsvári vizsgálóbiróság drákói szigorral nyúlt bele a feketeszesz dzsungel,lébe és letartóztatta Kun Andort, Sava Cornel neve is gyakran szerepelt a vizsgálattal kapcsolatban, szó volt arról is, hogy le fogják tartóztatni, de ezek a hírek mindannyiszor valótlanoknak bizonyultakAz előzmények után érthető megdibbencst keltett, hogy a lorga-kormány első ténykedései között volt az is. hogy Savat kinevezte a kolozsvári, illetve erdélyi sziguranca vezér felügye tőjévé. Ez a kinevezés olyan színben tüntette fel Savat, mint akit alaptalanul értek a sajtó- támadások és vádak. Ez a kinevezés azonban csak pünkösdi királyság volt, Savat csakhamar felmentették állásától és a határszéli vezér- felügyelői tisztséget sem kapta vissza. Szabadságolása után Sava elutazott az országból, nyomban utána történt, hogy főhadsegéde, Fi- liruon komiszár ellen elfogatási parancsot adtak ki. Filimon letartóztatásával egyidejűleg előállítási parancsot tettek közzé Sava inspektor ellen is, de ez a végzés már nem találta az országban. A mai napon aztán jelentkezett Sava inspektor, ha nem is személyesen, de azzal a levéllel. amelyet a nagyváradi ügyészséghez intézett. A levelet a horvátországi Lipik fürdőből irta s a következőket mondja benne: „Ugylátszik engem is le akarnak tartóztatni. Én ártatlannak érzem magam, mivel csak kötelességemet teljesítettem mindig. Ellenségeim manővere az egész. így akarnak kompromittálni. Azt is tudom, hogy elsősorban Medrea szigurancainspektor vezeti ellenem a bajszát.“ A levél további részében megírja Sava, hogy súlyos betegsége miatt közelebbről egy budapesti, vagy bécsi szanatóriumba vonul gyógykezeltetés céljából. Mindebből azonban az tűnik ki, hogy Sava inspektor karrierje egyelőre megfeneklett. Levele is azt mutatja, hogy eszeágában sincs az ügyészségi „behivó“-nak eleget tenni, legalább is megvárja a nyugalmasabb időket, amikor véget ér a feketeszeszbáboru s visszavonulhat Gyulafehérvárra, ahonnan mozgalmas életútja tizenkét évvel ezelőtt elindult.
