Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-06 / 150. szám

14 s mm * XIV. ÉVF. 151, SZÁM, Konstancai mozaik látogatásom ő fefsége ágyunaszábján — Sanyi, a magyar kínai gyerek — 'Piífanat- fefoéteí egy kaííóbó magyar asszony éfetéööi (Konstanca, julius 4.) A kikötőben szokatlan nagy forgalom uralkodik. Még a törzsgyökeres konstancai cívisek is meg akarják tekinteni a hajópark most érkezett vendégét, Őfelsége uj ágyunaszádját, amely nemrégen hagyta el az olaszországi szülőgyárat. . A királyi ház címere még frissen aranyo­zott. Megtörnek rajta a nap aranysugarai. A hajó Konstanca elnevezést viseli s az első pillan­tásra nagyon barátságosnak tűnik fel, de ahogy az ember áthaladva a gyaloghidon a fedélzetre érkezik, szembe találja magát egy tátongó ágyucsővel, amely a végtelenségben keres cél­pontot. Pár lépésnyire újabb ágyucső. A mai kprban a tengerészeknek is mindennel számol- niok kell. Egy parancsnoki szó és a gyilkos fegyverek készen állanak... Sétára indulunk. Meggyőződünk arról, hogy a hajó korántsem valami pazar kiállítású, ellenben kétségtelenül modern alkotás. A gépház hatalmas motorcsar­nokában éppen alkatrészeket csiszolnak. A konyhában pedig az ókirályságbeli konyha sze­rinti menüt készítik. Megszámlálhatatlan lefor­rázott csirke hever az egyik asztalon. A kukta történetesen szolgálatban volt. Átmegyünk az ebédlőbe. Semmi uj, de ez a nemes egyszerűség nagyon imponáló. Sokkal érdekesebb ennél a két bálterem, avagy jobban mondva szórakozási he­lyiség. Tükörsima parketjén kitünően lehetne tangózni. A raenyezetről viszont finom kivitelű csillárok csengenek alá. Külön hely van fen- tartva a zenészeknek. Meg kell állapítanunk, hogy a hajón példás fegyelem uralkodik és a legegyszerűbb matróz- legénytől egészen a legmagasabb tisztig, rend­kívül udvariasak. Távozásunk alkalmával meg­figyeljük a mentőöveket. Érdekes, hogy ezeken a nagyjelentőségű légtöltelékeken is ott dísze­leg a királyi korona. Búcsút mondunk az ágyunaszádnak s amint a kikötő parton lassan elhaladunk, magyar szó üti meg fülünket. Vasúti teherkocsi árnyékában asszony és férfi ül, éppen ebédelnek. Előttük hétéves kis fiúcska játszik, aki a kínai fajtipust képviseli. Szegletes arcával s furcsa kis copfjá­val az érdeklődés középpontjába került. — Sanyi, — szólt hozzá magyarul az asszony — itt az ebéd ideje. A kis fiú nem várta a szavak megismétlését. Pillanatok alatt ott termett a joghurtos bögre mellett. Elfogott a kíváncsiság. Nem is annyira az a körülmény tűnt fel szokatlannak, hogy magyarul beszélnek, hanem az, hogy a kinai kis fiúcskát Sanyinak hívják és kifogástalanul be­széli a magyar nyelvet. Megszólítottam őket. Az asszony mintegy harmincöt éves lehet. Arc­vonásain a viszontagságok vontak barázdát. Leeresztett hajat visel, amely majdnem bokáig ér. A férfi szakállas ember. A magyar szóra láthatólag felvidul az asz- szony arca, aki egyáltalán nem takarékoskodik szavaival. A kanalat félreteszi. A gyermek és a férfi is abbahagyják az étkezést, amig az anya beszél. — Talán nem kolozsvári? — kérdezi gyer­mekes naivsággal — mert valamikor én is ott laktam. Szüleimnek a Kétvizközt volt házuk. Elejét akartam venni egy esetleges hosszabb, órákat igénybevevő lebeszélésnek, s ezért egye­nesen a gyermek eredete felől érdeklődtem: — A forradalom alatt oltár elé vezetett egy cseh katona, akivel 1920-ban leutaztunk Kon- staneába, hátha itten biztosítani tudnánk jö­vőnket. A gyermek köbeszól. Sanyi a jelek szerint nagyon éhes lehetett, mert két szemét levette rólunk, a joghurtos fazék felé irányítva azokat. — Igen — folytatja az asszony egy kis in­termezzo után s tekintetével mintha a mult után kutatna. — Egy és fél évig voltunk együtt. Alj­ban az időben tessék elhinni, nem igy néztem ki... — könnyezik. Jó pár percig zokog. — A férjem kikötőmunkás volt, megszerez­tünk havi 5000—6000 lejt s egy időben olyan jól ment dolgunk, hogy a konstancai magyarok mindig ezzel fogadtak: — Hej, de felvitte az Isten Kovács Jolánék dolgát. — 1921 október 27-én a férjem elment hazul­ról. Két hétig hiába vártam haza. A tizenötödik napon a folyamőrség arról értesített, hogy az aramat most halászták ki a tengerből... — De ez a kis kinai gyermek hogy került ide? — törtük meg a borzalmas elbeszélést kö­vető csendet, — Hja, kérem. Egy évig özvegyen éltem a legnagyobb nyomorban s ekkor összeköltöztem Fu-Hszian kinai kikötőmunkással s attól szár­mazik a Sanyika. — Milyen nyelven társalogtak? —• Románul, mert ő tizennégy évig lakott Konsţancâban. — És a gyermeket mégis Sanyinak hívják? Bizonyára vadházasságban éltek? Bizony megfeledkeztünk az anyakönyvveze­tőről — válaszolja — s igy a gyermeket Sanyi­nak neveztem el. — Szóval csak elnevezte és nincé is megke­resztelve? — A szegény embernek nem nagyon van A legnagyobb gyorsaság, amelyet eddig jármű elért, óránként 575 kilométer. A sportre­pülők gyorsasági rekordja ez és másodpercen­ként 160 méteres iramot jelent, tehát a hang terjedési sebességének már a felét. A rendes közlekedési repülőgépeknek a sebessége körül­belül 150 óra-kilométer, mert ezeknek nem gyor­sasági rekordok fölállítása a főcéljuk, hanem embereknek és „hasznos terheknek“ biztos szál­lítása. A gyorsasági rekordnak emlitésreméltó fo­kozása a mai tipusu gépekkel nem igen várható, legalább is nem a föld felülethez közel. Mert ugyanaz az erő, amely a repülőgépeket lebegés­ben tartja, a légellenállás, egyúttal a röp-gyor- saság fokozásának legnagyobb akadálya és csakhamar legyőzhetetlennó válik. Ha valamely repülőgép sebességét meg­duplázzuk, akkor e bizonyos útvonal át- repülése négyszer annyi üzemanyagot és nyolcszor akkora lóerőteljesitményt kö­vetel. Ha tehát a gyorsasági teljesítményeket tovább akarják fokozni, akkor a légellenállást kell va­lahogy csökkenteni. Ilyen kisebb eredményeket a repülőgép alakjának konstrukciós megjavítá­sával lehet majd még elérni, valamint a Diesel (nyersolaj)-motorok alkalmazásának tökéletesé tésével. De lényeges gyorsaságfokozásokhoz eze­ken az utakon nem lehet eljutni. De a légellenállás nemcsak a röpgyorsaság- gal emelkedik, hanem a levegő sűrűségétől is függ, viszont ez az utóbbi a magassággal roha­mosan csökken. 5500 méter magasban már csak félakkora, mint itt lent, 11 kilométernél negyed­annyi és 16 kilométer magasságban a földfelii- lot fölöttinek már csak egy nyolcada. A számí­tás mutatja, hogy a Piccard tanár által elért 16—17 kilo­méter magassági rétegnek 8—10-szer hi- gabb levegőjében ugyanazzal a motorral dupla gyorsaságot lehet kifejteni és amellett csak fele annyi ben­zin kell valamely útvonal átrepiiléséhez. Abban a 33 kilométer magasságban pedig, amelyet utasnélküli és önműködően jegyző műszerekkel felszerelt kutató ballonok eddig elértek, a gyor­saság már négyszer akkora és a szükséges üzem­anyag csak negyedannyi lenne, mint manapság. Érthető tehát, ha a technikusok olyan gé­pek szerkesztésén fáradoznak, amelyek minél magasabban tudnak repülni. ilyesmire ideje és pénze. — Férjével nem lehetne esetleg beszélni? — Nem, — mondja határozottan — mert 1923-ban megszökött, elment Konstantinápoly* ba s engem itthagyott a gyermekkel együtt. — És ez a férfi, akivel együtt ebédelnek? — Orosz kikötőmunkás, most közös háztar­tásban élünk. Újabb kérdés: — Nincsenek rokonai Kolozsváron és nem óhajtaná viszontlátni szülővárosát? — Édesanyám ezelőtt három évvel meghalt s most senkim sincs. Bizony hazamennék, da vájjon megtudnék-e ott élni ezzel a kis fiúval? d. b. Ezeknek a törekvéseknek azonban külön félé nagy technikai nehézségekkel kell megküzde- niök. A hig fölső rétegekben a levegőnek nem­csak az ellenállása csekélyebb, hanem a felhaj­tóereje is. De a feladat nem túlságosan nehéz, mert a felhajtóerő nemcsak a légsürüségtől függ, hanem annál erősebb, minél nagyobb a röpgyorsaság. A légcsavarnak sokkal erősebb­nek és ellentállóbbnak kell lennie, mint eddig* mert ahoz, hogy a fölső higlevegőjü rétegekben is elég húzóerőt fejthessen ki, sokkal gyorsab­ban kell forognia, mint a föld közelében. Továb- bú a motornak elég égési oxigént kell biztosita« ni, mert külön rendszabályok nélkül lóerőtelje- sitménye már 5000 méter magasban felére csők-! ken. Ezen a téren már készülődnek is a des- saui jnnkers-müvek, ahol már annyi sok meglepő technikai újítást dolgoztak ki. A „német tudomány segítő egye­sületének“ támogatásával hosszas előmunkála­tok és kutatások után olyan repülőgépet építe­nek, amelynek mozgási eleme a 12.000 méter ma­gas régió lesz, ahol a szakkörök becslése szerinti körülbelül 800 kilométeres óránkénti sebességet ér majd el. A motort a külső levegőtől légmente­sen ei akarják zárni és első terv szerint egyi kompresszor fogja a légkörből szívni és sűríteni számára a szükséges égési oxigént. A kormány- I zás a légmentesen elzárt és fütött vezetőkabin- hói történik. A légzési levegővel való ellátás technikájának amúgy is sok évi múltja van már a buvárhajóknál. Piccard tanárnak s tár­sának az elzárt alumunium gondolában való uta­zása is mutatja, hogy nem nehéz a probléma. Fontos, hogy Piccard tanár számításai és vára­kozásai megvalósultak az 50—60 fokos hideg el­len. Mindez sokat Ígérő kezdet a jövő sztratosz­féra-közlekedéshez, amely azt jelenti, hogy az Antlanti óceánt 24 óránál is kevesebb idő alatt lehet majd átszelni. Ha a technika egyszer majd megalkotja a rakótarepülőgépet, akkor az Atlanti óceánt 24 óránál is kevesebb egy óráig fog tartani. Ez óránként 7000 kilométernek felel meg. De á Junkers-gép ezer óra-kilométere alighanem előbb lesz valóság, mint a rakétarepülőgép. A Junkers-müvek világhírneve biztositéka annak, hogy a lehetségesnek elismert és nyilvánosság előtt kitűzött eélt hajxuucraaa el faaiţlc i»?) Prof Dr- C. v. NOORDEN TITKOS EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSOS, BÉCSI EGYETEMI TANÁR elismerése a BONICOT-ról A dohánynemüeknek BONICOT-al való kezelése rendkívül érdekel. Bécs város kór­háza vezetésem alatt álló osztályának laboratóriumaiban, ahol anyagcsere és táplálkozási zavarokkal foglalkozunk, a BONICOT-al is végeztünk kísérleteket, pontosan a Prof. Dr. Franke által ajánlott módszer szerint. Ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy az előzőleg BONICOT-al kezelt cigaretta beszivott füstje kb. 3/í-eI kevesebb nikotint kb. 3/4-ei kevesebb pyridint kb. felével kevesebb ammoniakot tartalmaz, mint a BONICOT-al nem kezelt cigaretta. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy többet dohányozzunk, mert a dohány­zás mérvét — a betegektől eltekintve — nem a dohány füstjének nicotin, stb tartalma, hanem a dohány ize, a megszokás és a pénztárcánk szabja meg. Azonban a dohányosok egészségére rendkívül jó hatású, ha a cigarettákat, szivarokat előzőleg BONICOT-al át- fe cskendezzük. Egy óra alatt Amerikába! Repülés éránként lOOO kilométerrel a sztratoszférán át — Rakéta« autóval óránként 7000 kilométer

Next

/
Oldalképek
Tartalom