Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-06 / 150. szám
fA^drwsTÁLÁ' ţiu“ TXTÄ IN NUMERAR ^ No. 2425*—927. CIc j-KoIczs vir, 1931 jttlius 6 Hétfő ztiTiUrsjú* ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. Ára 6 lej. . ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP [ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fia ta Unirii (Főtér) 4. j Telefon : 5-08, 8-94. XIV. évfolyam 150-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGT ARORSZAGON S 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedikes 15 pengő, . ... ----t < Egyes szám ára 28 fillér. Gyilkos bombamerénylet tartja izgalomban a Székelyföldet Ismeretlen tettesek bombát dobtak Ávéd János tekin« télyes gyergydalfalusi ügyvéd és bankigazgató házába és a robbanás darabokra tépte a cslkmegyel magyarság tekintélyes vezető emberét — A merénylet áldozatának felesége a robbanás hatása alatt snlyosan megbetegedett s a kórházban élei és halál között lebeg Érettségi vizsga az anyanyeiv tilalmával Azt képzelhettük eddig, hogy ifjúságunkat a tanulásban további megpróbáltatások nem érhetik. Most azonban az uj érettségi törvény mégis elhozta ezt a megpróbáltatást. Egyrészt azzal, hogy az ifjúságot egész meglepetésszerűen uj vizsgarendszer elé állítja, holott a tanulók teljes előkészületüket a régi rendszer szerint végezték. Az érettségizés előtt 3 nappal kapnak uj utasítást, hogy nem abból kell érettségizniük, amiből tanultak, vagy főképpen tanultak. Másrészt az a megpróbáltatás éri az ifjúságot, még pedig csak a népkisebbségi tanulókat, hogy a természettudományokból saját nyelvükön nem vizsgázhatnak. Viszont ezeket a természettudományokat most a latin helyett Írásbeli tárgyként követelik meg, tehát Írásban kell számot adniok arról a tananyagról, amit a három utolsó középiskolai osztályban, három évig saját anyanyelvükön tanultak. Három nap alatt lehetséges-e a három évi tananyagot más nyelvre átfordítva tudni? Hiszen, ha teljes jártasságú is valaki ebben a más nyelvben, akkor is a növénytan, állattan és földtan különleges kifejezéseit nem tudhatja, meghatározásait csak olyan fogalmazással mondhatja el, amilyen nyelven emlékébe véste. Más nyelven, mindez mind uj tudomány, amit legfelebb csak azért könnyebb megtanulni, mert az anyanyelven már a lényegbeli ismeretet megszerezték belőle, s igy az uj nyelven csak a külső megismertetés más módját kell megtanulni. De ezt is előbb meg kell tanulni. Három nap alatt lehetséges-e három év tananyagának ezt a külső megjelenési módját megváltoztatni, az agyban átcsoportosítani, s másnyelvü szavakkal minderről számot adni? A világ bármely Mezzofántijának is lehetetlen. És ezt a lehetetlenséget követelik a népkisebbségi tanuló ifjúságtól! A követelést az uj érettségi törvény és utasítás azon rendelkezésére alapítják, mely szerint a népkisebbségi diák anyanyelvét a természet- tudományokban csak „kisegítőén“ használhatja. A jóindulatú magyarázat ezt a kisegítést úgy érti, hogy amennyiben a diák magát a tudománykört csak a saját anyanyelvén tanulta és csak úgy tudja, tehát segitse ki magát teljesen ezen a nyelven. Adja meg az egész feleletét anyanyeLvén. Jelen körülmények között csak ilyen jóindulatú magyarázatnak lehet helye. Utóvégre az a szegény népkisebbségi diák legkevésbbé tehet róla, hogy az uj kormány csak a tanév végére gyujthette össze az uj parlamentet, s hogy ez csak az érettségi előtt pár nappal hozta meg az uj érettségi törvényt. Ez a pár nap az uj érettségi törvény szerint való előkészülésre nem elégséges; tehát éppen ezért a régi módon való előkészülést is jóba kell venni annál a diáknál. A nyelvhasználat jogát szintén ilyen „kisegítőén“ kell értelmezni. Sajnos, vannak szigorúbb értelmezések is erre a kisegítésre. Éppen a kolozsvári érettségiző diákok kerültek olyan nehéz helyzetbe, hogy elnökük csak egy-egy szó erejéig képzeli el a kisegítő használatot, s nem a felelet vagy Írásbeli feladat egész szövegére. A tanügyi in- spektorátus is abban a véleményben van. hogy az államnyelv kizárólagosságát a természetim dományokban is meg kell követelni. Ha ez a szigorúbb értelmezés érvényesül, akkor most a népkisebbségi diákok hiába készül tek el a természettudományokból. Hiába tudják azt kitünően; mégis meg fognak bukni. Éppen abból fognak megbukni, amiből kitünően elké(Csíkszereda, julius 4.) A Székelyföld történetében példanélkül álló eset tartja izgalomban tegnap óta Csikmegye egész lakosságát. Egy közismert gyergyóalfalusi ügyvéd bombamerénylet áldozata lett s a szerencsétlen családos ember halállal fizette meg azt, hogy a lelkiismeretlen agitáció a rettenetes gyergyói nyomorúság bűnbakjául éppen őt választotta ki. Mert a nyomozás ugyan még nem tudta felderíteni a tetteseket, de annyi máris megállapítható, hogy az ügyvédet már régóta fenyegető levelekkel zaklatták s azt is megírták neki, hogy életére törnek. Bomba a hálószobában. Á vakmerő gyilkosságban különösen az döbbentette meg leginkább a gyergyóiakat, hogy a merényletet az ismeretlen tettese.! bombával hajtották végre. Soha ilyesmi nem történt még a székely megyékben. Egészen érthetetlen, hogyan juthatott hozzá a merénylő a bombához, amelyet nyilvánvalóan messze földről szerezhetett be. A gyilkosság péntekről szombatra virradó éjjel történt. Ávéd János dr. mintegy negyvenötéves ember, tekintélyes ügyvéd, a Magyar Pártnak lelkes és buzgó tagja. Éjszaka fél három óra tájban Ávéd arra ébredt, hogy a nyitott ablakon keresztül valami nehéz tárgy repül be a hálószobába. Ávéd dr. kiugrott az ágyból s ebben a pillanatban borzalmas detonáció rázta meg az egész házat. Másik verzió szerint a gyilkos bombát, amely különben egészen primitiv szerkezetű, szültek. Hogy csak a saját anyanyelvükön van meg a természettudományokról való ismeretük: ez a hiba. Pedig a természettudomány minden nyelven tudomány; a műveltség minden nyelven műveltség. Bizonyára méltatlankodva riadna fel akármelyik román növénytani tudós, ha őt szakmájában megbuktatná valaki csak azért, mert azt valamely világnyelven nem tudja előadni. Ha ezért kétségbe vonnák az ő tudományát, s megtagadnák tőle a tudósnak kijáró elismerést. Bizonyára nagyon méltatlankodna az a román tudós. Ugyanilyen tudósoktól mégis kitelnék az, hogy megbuktassanak egy diákot, mert ez a tudományát csak saját nyelvén tudja? Feltesz- szük a kérdést, mert a kisegítő nyelvhasználat kolozsvári szigorú értelmezése kényszerit e kérdés föltevésére. Ha a szigorú értelmezés mellett maradnak, akkor a szigorú tudósokat is meg kell buktatni. Mireánk, kisebbségi népekre pedig a nyelvünk ilyen „kisegítő“ szerepre való elkárhozta- tása uj tanulságokat jelent. Azt, hogy az uj érettségi most már a természettudományok körére is átviszi a román nyelv tanítási kényaz éjjeli órákban a hálószoba ablakára erősítette valaki. A robbanószert taratlmazó dobozra kanócot erősítettek, amelyet aztán meggyuj- tottak. Erre lett aztán figyelmes Ávéd és az ablakhoz sietett, hogy a különös világosság okát felderítse. A bomba éppen abban a pillanatban robbant fel, amikor Ávéd kihajolt az ablakon. A robbanás ereje borzalmas következményekkel járt. A bomba leszakította Ávéd dr. fejét, mindkét karját s a szerencsétlen ember testét a felismerhetetlenségig összeroncsolta. A hálószobában aludt Ávéd ügyvéd felesége is, szerencsére a szobának távoleső részén. Ávédné nem ébredt fel, amikor férje kiugrott az ágyból és csak a döbbenetes hatású robbanásra riadt fel. Elképzelhető azonban, hogy milyen lehetett az ébredés, annál is inkább, mert áldott állapotban volt és már csak néhány hét választotta el a szüléstől. Mikor férje holttestét megpillantotta, azonnal eszméletlen állapotban hanyatlott hátra párnáira. A másik szobában Ávéd gyermekei voltak, akik azonban teljesen sértetlenek maradtak. Fenyegető leveleket kapott az ügyvéd. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást, de eddig még eredménytelenül. Kiderült, hogy az utóbbi időben szerét. A népkisebbségi iskolák tannyelvi szabad ságáról az összes román kormányok bizonykodó állításokat hangoztatnak a külföld kóz/éle- ménye előtt. Azt mondják, hogy csak a román nemzeti tantárgyakra követelik meg a román tanítási nyelvet, de a többi gyakorlati és elméleti tudományokat a népkisebbségi iskolák saját nyelvükön taníthatják. Nos, itt van az uj érettségi törvény könyörtelen értelmezésű magyarázata, hogy a természettudományokat is román nyelven kell tudni. Mit jelent ez? Azt, hogy a népkisebbségi középiskoláknak .ezentúl a természettudományokat! is román nyelven kell tanitaniok. Az érettségi biztosok azzal a szigorú értelmezéssel egyszerűen hatályon kivül helyezik a népkisebbségeknek még azt a tannyelvi szabadságát is, ami néhány tantárgyra megmaradt. Egyúttal tapintatlan cáfolatokat adnak igy a kormányok külföldi állításai és népszövetségi bizonykodásai ellen, hogy itt csakugyan olyan viruló tannyelvi szabadság volna. Ahány kisebbségi diák elbukik amiatt, mert az iskola tannyelvén nem felelhetett, annyi lesz a cáfolat. (P.) I (Folytatás a második oldalon.)
