Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-06 / 150. szám

fA^drwsTÁLÁ' ţiu“ TXTÄ IN NUMERAR ^ No. 2425*—927. CIc j-KoIczs vir, 1931 jttlius 6 Hétfő ztiTiUrsjú* ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. Ára 6 lej. . ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP [ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fia ta Unirii (Főtér) 4. j Telefon : 5-08, 8-94. XIV. évfolyam 150-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGT ARORSZAGON S 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedikes 15 pengő, . ... ----­t < Egyes szám ára 28 fillér. Gyilkos bombamerény­let tartja izgalomban a Székelyföldet Ismeretlen tettesek bombát dobtak Ávéd János tekin« télyes gyergydalfalusi ügyvéd és bankigazgató házába és a robbanás darabokra tépte a cslkmegyel magyar­ság tekintélyes vezető emberét — A merénylet áldoza­tának felesége a robbanás hatása alatt snlyosan meg­betegedett s a kórházban élei és halál között lebeg Érettségi vizsga az anyanyeiv tilalmával Azt képzelhettük eddig, hogy ifjúságunkat a tanulásban további megpróbáltatások nem ér­hetik. Most azonban az uj érettségi törvény mégis elhozta ezt a megpróbáltatást. Egyrészt azzal, hogy az ifjúságot egész meglepetéssze­rűen uj vizsgarendszer elé állítja, holott a ta­nulók teljes előkészületüket a régi rendszer sze­rint végezték. Az érettségizés előtt 3 nappal kapnak uj utasítást, hogy nem abból kell érett­ségizniük, amiből tanultak, vagy főképpen ta­nultak. Másrészt az a megpróbáltatás éri az ifjúsá­got, még pedig csak a népkisebbségi tanulókat, hogy a természettudományokból saját nyelvü­kön nem vizsgázhatnak. Viszont ezeket a termé­szettudományokat most a latin helyett Írásbeli tárgyként követelik meg, tehát Írásban kell számot adniok arról a tananyagról, amit a há­rom utolsó középiskolai osztályban, három évig saját anyanyelvükön tanultak. Három nap alatt lehetséges-e a három évi tananyagot más nyelvre átfordítva tudni? Hi­szen, ha teljes jártasságú is valaki ebben a más nyelvben, akkor is a növénytan, állattan és földtan különleges kifejezéseit nem tudhatja, meghatározásait csak olyan fogalmazással mondhatja el, amilyen nyelven emlékébe véste. Más nyelven, mindez mind uj tudomány, amit legfelebb csak azért könnyebb megtanulni, mert az anyanyelven már a lényegbeli ismere­tet megszerezték belőle, s igy az uj nyelven csak a külső megismertetés más módját kell megta­nulni. De ezt is előbb meg kell tanulni. Három nap alatt lehetséges-e három év tananyagának ezt a külső megjelenési módját megváltoztatni, az agyban átcsoportosítani, s másnyelvü szavak­kal minderről számot adni? A világ bármely Mezzofántijának is lehetetlen. És ezt a lehetet­lenséget követelik a népkisebbségi tanuló ifjú­ságtól! A követelést az uj érettségi törvény és utasí­tás azon rendelkezésére alapítják, mely szerint a népkisebbségi diák anyanyelvét a természet- tudományokban csak „kisegítőén“ használhat­ja. A jóindulatú magyarázat ezt a kisegítést úgy érti, hogy amennyiben a diák magát a tu­dománykört csak a saját anyanyelvén tanulta és csak úgy tudja, tehát segitse ki magát tel­jesen ezen a nyelven. Adja meg az egész felele­tét anyanyeLvén. Jelen körülmények között csak ilyen jóin­dulatú magyarázatnak lehet helye. Utóvégre az a szegény népkisebbségi diák legkevésbbé tehet róla, hogy az uj kormány csak a tanév végére gyujthette össze az uj parlamentet, s hogy ez csak az érettségi előtt pár nappal hozta meg az uj érettségi törvényt. Ez a pár nap az uj érettségi törvény szerint való előkészülésre nem elégséges; tehát éppen ezért a régi módon való előkészülést is jóba kell venni annál a diák­nál. A nyelvhasználat jogát szintén ilyen „kise­gítőén“ kell értelmezni. Sajnos, vannak szigorúbb értelmezések is erre a kisegítésre. Éppen a kolozsvári érettsé­giző diákok kerültek olyan nehéz helyzetbe, hogy elnökük csak egy-egy szó erejéig képzeli el a kisegítő használatot, s nem a felelet vagy Írásbeli feladat egész szövegére. A tanügyi in- spektorátus is abban a véleményben van. hogy az államnyelv kizárólagosságát a természetim dományokban is meg kell követelni. Ha ez a szigorúbb értelmezés érvényesül, ak­kor most a népkisebbségi diákok hiába készül tek el a természettudományokból. Hiába tudják azt kitünően; mégis meg fognak bukni. Éppen abból fognak megbukni, amiből kitünően elké­(Csíkszereda, julius 4.) A Székelyföld tör­ténetében példanélkül álló eset tartja izgalom­ban tegnap óta Csikmegye egész lakosságát. Egy közismert gyergyóalfalusi ügyvéd bom­bamerénylet áldozata lett s a szerencsétlen csa­ládos ember halállal fizette meg azt, hogy a lelkiismeretlen agitáció a rettenetes gyergyói nyomorúság bűnbakjául éppen őt választotta ki. Mert a nyomozás ugyan még nem tudta fel­deríteni a tetteseket, de annyi máris megálla­pítható, hogy az ügyvédet már régóta fenye­gető levelekkel zaklatták s azt is megírták ne­ki, hogy életére törnek. Bomba a hálószobában. Á vakmerő gyilkosságban különösen az döbbentette meg leginkább a gyergyóiakat, hogy a merényletet az ismeretlen tettese.! bom­bával hajtották végre. Soha ilyesmi nem tör­tént még a székely megyékben. Egészen érthe­tetlen, hogyan juthatott hozzá a merénylő a bombához, amelyet nyilvánvalóan messze föld­ről szerezhetett be. A gyilkosság péntekről szombatra virradó éjjel történt. Ávéd János dr. mintegy negyven­ötéves ember, tekintélyes ügyvéd, a Magyar Pártnak lelkes és buzgó tagja. Éjszaka fél há­rom óra tájban Ávéd arra ébredt, hogy a nyi­tott ablakon keresztül valami nehéz tárgy re­pül be a hálószobába. Ávéd dr. kiugrott az ágyból s ebben a pillanatban borzalmas deto­náció rázta meg az egész házat. Másik verzió szerint a gyilkos bombát, amely különben egészen primitiv szerkezetű, szültek. Hogy csak a saját anyanyelvükön van meg a természettudományokról való ismeretük: ez a hiba. Pedig a természettudomány minden nyelven tudomány; a műveltség minden nyel­ven műveltség. Bizonyára méltatlankodva riadna fel akár­melyik román növénytani tudós, ha őt szakmá­jában megbuktatná valaki csak azért, mert azt valamely világnyelven nem tudja előadni. Ha ezért kétségbe vonnák az ő tudományát, s meg­tagadnák tőle a tudósnak kijáró elismerést. Bi­zonyára nagyon méltatlankodna az a román tudós. Ugyanilyen tudósoktól mégis kitelnék az, hogy megbuktassanak egy diákot, mert ez a tudományát csak saját nyelvén tudja? Feltesz- szük a kérdést, mert a kisegítő nyelvhasználat kolozsvári szigorú értelmezése kényszerit e kér­dés föltevésére. Ha a szigorú értelmezés mel­lett maradnak, akkor a szigorú tudósokat is meg kell buktatni. Mireánk, kisebbségi népekre pedig a nyel­vünk ilyen „kisegítő“ szerepre való elkárhozta- tása uj tanulságokat jelent. Azt, hogy az uj érettségi most már a természettudományok kö­rére is átviszi a román nyelv tanítási kény­az éjjeli órákban a hálószoba ablakára erősí­tette valaki. A robbanószert taratlmazó doboz­ra kanócot erősítettek, amelyet aztán meggyuj- tottak. Erre lett aztán figyelmes Ávéd és az ablakhoz sietett, hogy a különös világosság okát felderítse. A bomba éppen abban a pilla­natban robbant fel, amikor Ávéd kihajolt az ablakon. A robbanás ereje borzalmas következmé­nyekkel járt. A bomba leszakította Ávéd dr. fejét, mindkét karját s a szerencsétlen ember testét a felismerhetetlenségig összeron­csolta. A hálószobában aludt Ávéd ügyvéd fele­sége is, szerencsére a szobának távoleső részén. Ávédné nem ébredt fel, amikor férje kiugrott az ágyból és csak a döbbenetes hatású robba­násra riadt fel. Elképzelhető azonban, hogy mi­lyen lehetett az ébredés, annál is inkább, mert áldott állapotban volt és már csak néhány hét választotta el a szüléstől. Mikor férje holttestét megpillantotta, azonnal eszméletlen állapotban hanyatlott hátra párnáira. A másik szobában Ávéd gyermekei voltak, akik azonban teljesen sértetlenek maradtak. Fenyegető leveleket kapott az ügyvéd. A csendőrség azonnal megindította a nyo­mozást, de eddig még eredménytelenül. Kide­rült, hogy az utóbbi időben szerét. A népkisebbségi iskolák tannyelvi szabad ságáról az összes román kormányok bizonyko­dó állításokat hangoztatnak a külföld kóz/éle- ménye előtt. Azt mondják, hogy csak a román nemzeti tantárgyakra követelik meg a román tanítási nyelvet, de a többi gyakorlati és elmé­leti tudományokat a népkisebbségi iskolák sa­ját nyelvükön taníthatják. Nos, itt van az uj érettségi törvény könyör­telen értelmezésű magyarázata, hogy a termé­szettudományokat is román nyelven kell tudni. Mit jelent ez? Azt, hogy a népkisebbségi közép­iskoláknak .ezentúl a természettudományokat! is román nyelven kell tanitaniok. Az érettségi biztosok azzal a szigorú értelmezéssel egysze­rűen hatályon kivül helyezik a népkisebbségek­nek még azt a tannyelvi szabadságát is, ami né­hány tantárgyra megmaradt. Egyúttal tapintatlan cáfolatokat adnak igy a kormányok külföldi állításai és népszövetségi bizonykodásai ellen, hogy itt csakugyan olyan viruló tannyelvi szabadság volna. Ahány ki­sebbségi diák elbukik amiatt, mert az iskola tannyelvén nem felelhetett, annyi lesz a cá­folat. (P.) I (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom