Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-05 / 149. szám
2 XIV. ÉVF. J49. SZÁM. (Tudósítás eleje az első oldalon) * Hegedűs Nándor a közigazgatási diktatúráról A kamara péntek délutáni ülésén a válasz- felirati javaslatot megszavazták. A szavazásban a liberálisok nem vettek részt. A válaszfeliratot az uralkodónak átnyújtó bizottságba beválasztották Wilier Józsefet is. Tizedszer borítják fel a közigazgatást. Ezután a közigazgatási törvényjavaslat vitájára tértek át ismét, amelyben a Magyar Párt nevében Hegedűs Nándqr képviselő mondott nagy beszédet. Hangoztatta, hogy a jelenlegi törvény reakciós intézkedéseket tartalmaz. A közigazgatási rendszerek folytonos változtatása aláásta a. közigazgatás állandóságát és biztonságát. Más államokban csak akkor változtatnak a közigazgatáson, ha az élet bizonyítja be a rendszer elavultságát, nálunk azonban minden kormány a tanácsok szétkergetqsével kezdi a munkát, elcsapja a prefektusokat, uj, tájékozatlan embereket hoz, akiknek addig talán semmi közük sem volt a közigazgatáshoz. Erdélyben az egyesülés óta legalább tízszer változtak a közigazgatás vezetői. Az önkormányzati jog arculcsapása. Visszapillantást vet az erdélyi közigazgatás múltjára és megállapítja, hogy az impériuinváltozás előtt negyven év alatt Erdélyben egyetlen törvényhatósági bizottságot sem oszlattak fel és a polgármesterek, alispánok, bírók a változó kormányok alatt is helyükön maradtak. A közszellemnek, á demokráciának, a polgári öntudatnak és a közélet iránti érdeklődésnek romlására van az, hogy az uralomra kerülő kormányok azonnal feloszlatják a tanácsokat és igy elkobozzák az önkormányzati jogot. Mire való a választási harc, a lakosság békéjének felkavarása, ha azután pár hónap múlva a nép választott képviselői helyett a községek vezetését kinevezett urak veszik át? Az interimárbizottságok rendszere az önkormányzat arculcsapása.„Dédelgetett és gyakran arra méltatlan urak helyezkednek el a városok és a községek élén. Teljesen jogos a tiltakozás és a felháborodás az ellen, hogy egyszerű prefektusi rendelkezés alapján bizonyos urak intézkedjenek életünkről és vagyonúnkról. A kisebbségek ellen. Ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a Magyar Párt 1929-ben kivonult az akkori köz- igazgatási törvényjavaslat tárgyalásáról. Az idő igazolta az összes aggodalmakat és kifogásokat. Különösen fájdalmas az, hogy a gyulafehérvári határozatok kormánya nem valósította meg a nyelvhasználat kodifikálását, úgy, hogy ma az a helyzet, hogy a lakosság az anyanyelvét nem használhatja. Hegedűs Nándor ezután felsorolja a magyarságnak az elmúlt két év alatt szenvedett közigazgatási sérelmeit. Felemlíti a falvak erőszakos várositását, példa nak hozza fel Bánffyhunyad esetét. Rámutat arra, hogy a folytonos változtatások csak drágítják a közigazgatást és kiemeli a törvényesen megválasztott kisebbségi alpolgármesterek és alispánok jogainak elkobzását és több példáját hozza fel a kisebbségekre kedvező döntések kijátszásának. Behatóan tárgya%i a jelenlegi törvényjavaslatot, amely a politikát az eddigi gyakorlatnál is jobban beviszi a közigazgatásba és minden tanácsot a prefektusok és a főszolgabi- rók önkényének szolgáltat ki. Amely tanács nem fog engedelmeskedni, annak majd pusztulnia kell. Ez a rendszer bizonyosan a kisebbségi községek sanyargatására fog vezetni. Aki tudja azt. hogy iskolák, templomok, jegyzői lakok építésével kapcsolatban állandóan milyen terheket varrnak a kisebbségi községek nyakára, az könnyen el tudja képzelni, hogy mit fog jelenteni az uj rendszer. A közigazgatási diktatúra jelentkezik ezzel a törvényjavaslattal, különösen abban az intézkedésében, hogy az állandó bizottságokat és a polgármestereket minden indokolás nélkül fel lehet fügeszteni. Az egész törvényjavaslatból a közélet és a közakarat lenézése árad ki. A Meternioh-féle jtendszer árad fel a XX. század megcsúfolására. Az ország lakossága és minden tisztviselő a kormány szolgájává süllyed. A köztisztviselők cl fogják hanyagolni a közvélemény tiszteletben tartását, ha látják azt, hogy nem kell a lakosság akaratával törődniük, hanem csak a felsőbb keggyel. A centralizmus bilincseiben. A kormány a prefektusok tekintélyét akarja emelni, de vájjon hol, melyik államban vart a prefektusnak nagyobb hatásköre és hatalma, mint nálunk. A tekintélyt nem szabad önkénnyé átváltoztatni. De vegyék tudomásul, hogy Erdély népeinek tradíciója nem tűri azt az alávetettséget, amit a törvényjavaslat jelent, amikor a centrálizmus láncaira f űzi az egyéneket. Tiltakozik az ellen, hogy a városokban jóformán kizárólagosan ügyvédekből álljon az állandó bizottság, holott a községi illetékek legnagyobb részét kereskedők és iparosok fizetik. Az interimár bizottság tagjai között nincsenek képviselve a lakosság számottevő rétegei és a kisebbségieket csaknem teljesen kizárták ezekből. Vannak 80—90 százalékban kisebbségek által lakott helyek, ahol az interimár bizottságban egyetlen kisebbségi sincs. Sok helyen pedig például a Székelyföldön olyanok kerültek be, akiktől a lakosság megvetéssel fordul el. Újkori jobbágyság. Visszaesünk az 1925. évi liberális törvény előtti helyzetbe, amely alatti gazdálkodás Erdély városait tönkretette. Erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a kisebbségeket a közigazgatási rezsim ilyen módján újkori jobbágyokká sülyesszék. Nem engedhető meg az, hogy kisebbségi városokban és községekben olyan elnöke legyen az ideiglenes bizottságnak, ki egy szót sem tud magyarul. Csak Jugoszláviában lehet még ilyen helyzet a közigazgatásban. Kijelenti végül, hogy semmi reményt nem lát a demokrácia és az önkormányzat elveinek a feléledésére s ebben a tekintetben a jövő a legsötétebb. A javaslatot a Ma(Kolozsvár, julius 3.) A nemzeti parasztpárt végrehajtóbizottságának szombati kolozsvári ülése képezi kétségtelenül a politikai érdeklődés középpontját. Az üléssel kapcsolatban érdekes cikket ir a Patria, a párt kolozsvári hivatalos lapja. Többek között a következőket mondja: — Azok között a nehéz körülmények között, amikor a különböző kormánypártiak Bukarest külvárosait és Európát megtöltik azoknak a botrányoknak visszhangjával, amelyeket a parlamentben rendeznek. Erdély, a szenvedésnek és az öreg tapasztalatnak ez a területe, mindig megtalálja a termékeny meggondolás és a pártatlan magábavonulás pillanatait, hogy a tárgyilagosság világosságánál kutassa a fennálló tényeket és azt a joghelyzetet, amelynek fenn kellene állania. Az események higgadt, érett mérlegelése megengedi az országrész illetékes képviselőinek, hogy sohase tévedjenek azokban a végkövetkeztetésekben, amelyeket azután a közvélemény előtti vitákban leszögeznek. A demokrácia nimbuszától övezetien ma is a legegészségesebb tartaléka Erdély földje az országnak. íme ez az oka annak, hogy az öreg erdélyiek szombati tanácskozása igazi elit római testület képét mutatja, amelynek senatus consulte határozatai egyértelműek a végzet szárnycsapásaival, amelyek efölött az illúziókkal és csalódásokkal kínozott föld felett suhognak. A cikk szerint a nemzeti parasztpárt Erdélyt reprezentáló vezetői a nemzeti ideálnak nem szentimentális kihasználói. — Jelenleg — írja a lap — a szabadságot, az gyár Párt nem fogadhatja el. Hegedűs Nándor beszédét az ellenzék, főként a. kisebbségi padsorok nagy ovációban részesítették. , A nemzeti párt szónoka és a csiki urna képviselője. Utána Calinescu volt államtitkár, a nemzeti parasztpárt nevében beszélt. Emlékezteti a kamarát Iorga professzornak egy beszédére, amelyben gúnyosan állította be azt a körülményt, hogy mind.en párt a saját törvényével és a saját alkotmányával jön hatalomra, félre rúgva az előző kormány munkáját. Most pedig ugyanez történik. Argetoianu: Önök is félrerugták az előző kormányok munkáját' Calinescu: Önök ezt akkor teszik, amikor a hátuk mögött nem áll sem párt, sem tradíció. Stoiangvici kormánypárti képviselő Csikból: Mi népszerűek vagyunk s a hátunk mögött áll az egész ország. Calinescu: Az ön csikmegyei népszerűségéről mindenki meg van győződve. (Általános derm**i Jí ellen. A szónok ezután tiltakozik a törvénytelenségek törvényesitése ellen és végül nem jósol hosszú életet annak a parlamentnek, amely a munkáját ilyen módon kezdi meg. Anasthaziu a néppárt nevében beszél s a javaslatot ő sem fogadja el. Távirati rendelet a belügyminisztertől, amely az alarmtörvény alapján letartóztatásokat helyez kilátásba. (Kolozsvár, julius 3.) Argetoianu belügyminiszter a következő rendeletet küldte meg az ország prefektusainak: — Hívják össze a helyi hírlapírókat és figyelmeztessék őket az alarmista törvény hamis hírekre vonatkozó szankciókra. Egyetlen bukaresti és vidéki banknál sincsen aggodalomra ok. A zavaros vizek halászai, akik pánikot akarnak előidézni a közönség körében, hogy kivonják a bankbetéteket, a legszigorúbb elbánásban részesülnek. Hogyha hasonló jelenségeket tapasztalnak a megye területéin, azonnal tartóztassák le a bűnösöket és adják át az ügyészségnek. A rendeletnek ez a szövege megérkezett a kolozsvári prefekturára is és a prefektus a lapok képviselőit szombaton délelőttre kérette magához. ország normális lélegzetvételének ezt a lényeges feltételét, a kormányon levők szabad értelmezési szeszélyének vetették alá. A belügyminiszter a salus rei publicae elve mögé barrikádiroz- za el magát s a közvélemény minden elégedetlenségét azzal akarja elfojtani, hogy az baloldali, vagy jobboldali propaganda. Sőt, az a mód, ahogyan a kormány jónak látta megvitatás tárgyává tenni az állam leglényegesebb problémáit, területi és alkotmányos elhelyezkedésünk ügyét, komoly kétségeket váltott ki a külföldi politikai körök részéről. — A pártot érdeklő általános kérdéseken kívül a kolozsvári végrehajtó bizottságnak figyelmes megvizsgálással kell foglalkoznia azokkal a következményekkel is, amelyeket a jövő kormányainak terhére felhalmoz a mai rezsim alatti helyzet továbbfolytatása. Az alig két hete megnyílt parlament látványa ezt bőségesen bizonyítja. Éppen ezért minden okunk meg van arra a hitre, hogy a végrehajtó bizottság ülésének eredménye egy általános harci terv megállapítása lesz és helyreállítása a politikai egyensúlynak, amelyet a kormánykaland kezdete, ugylátszik, megzavart. Valóban olyan kÖrülménykomplexum- ban élünk, amely az alkotmányos élet normális vonalába való gyors beindulást követeli. Van-e az országnak kormánya? Akkor mire vár a kormány. Vagy, ha nincs: akkor mire vár az ország? Ezt a kérdést fogja fölvetni a szombuti végrehajtóbizottsági ülés. Általános harci tervet állítanak össze Erdély románjai számára a nemzeti pártiak Elkeseredett hangulatban ül Össze a kolozsvári gyűlés
