Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-29 / 169. szám
XIV. ÉVF. 169. SZÁM. 7 A Keleti Újság Társasutazása a Balatonra és Budapestre augusztus 16-tdl 25-ig. Részletes felvilágosítással szolgál a Keleti Újság kiadóhivatala és Dante Kölcsönkönyvtár Jókai-u. 5, és Hermes iroda Wesseiényí-u# rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTiyrTT*rTTTTTTTTTTT?TTTT'7Y1^^ ;,jrrTTTTÎTÎTTTTTÎI12^^ Népgyülésen tiltakoztak a zálogházak adósai a zálogosok terrorja ellen A hatóságok kilátásba helyezték az ideiglenes moratóriumot — A zálogcédulatulajdonosok táviratot intéztek a királyhoz és a zálogosok vagyonának lefoglalását kérték (Kolozsvár, július1 27.) A zálogházi kérdésből valóságos probléma lett, amióta Kolozsvár zálogházai egyszerre beszüntették az üzemet, amiért a kamattörvényt rájuk is alkalmazni merték. Nemcsak a további kölcsönöket függesztették fel, — majd éppen rongyos tizennégy százalékért fognak kölcsönt adni — hanem véget vetettek a hosszabbításoknak is, amelyet csak abban az esetben teljesítenek, ha a szerencsétlen zálogcédulatulajdonos a kölcsön nek legalább 80 százalékát törleszti. Még ez a 50 százalékos törlesztés sem általános a kolozsvári zálogházakban, mert például az egyik fő- fő altruista. Bán János ur, a maga részéről ötvenszázalékos törlesztést követel és mikor egy zálogcédulatulajdonos azt kérdezte tőle, hogy honnan teremtsék elő a szegény emberek a pénzt, Bán ur, aki a zálogházasok idősén, mint megírtuk, azt indítványozta, hogy minden kölcsönt azonnal tegyenek esedékessé, azt válaszolta, hogy „Menjenek a Keleti Újsághoz és a többi lapokhoz, ha nem voltak megelégedve a negyvenötszázalékos kamattal.“ Crisan záiogházas szerint kicsi volt a kamat Hasonlóképen megérdemli szavainak nyilvánosság előtti közlését Crisan, egy másik zá- loghákt ulajdonos. aki azt a kijelentést tette, hogy az eddigi negyvenüiszázalékos kamat nem is volt sok s hogy inkább menjen tönkre mindenki, semhogy a zálogházasok valamit veszítsenek. Volt alkalmunk néhány zálogcédu la tulajdonossal beszélni a hosszabbítások részbeni eltörlése és a harminc, illetve 50 százalékos törlesztési rendszer bevezetéséről. , „Erőszakkal gátoljuk meg az árverést“. — A legnagyobb szükségben tettem be néhány értéktárgyamat a zálogházba — mondja egy jobbmódu kolozsvári iparos — most közelednek a lejáratok. Pénzt nem tudtam keríteni, csak amennyi a hosszabbításokra szükséges. Bán záiogházas azonban csak ötvenszázalékos törlesztés mellett hajlandó hosszabbítani. Eny- nyi pénzt pedig semmiképen sem tudok most szerezni, de abban bizios vagyok, hogy az én tárgyamat nem fogják elárverzni. Vagyunk még egy páran olyanok mint én s az árverés napján, ha kell, erőszakkal fogjuk meggátolni, hogy dobra üssék portékáinkat. Küldöttségek. Különben a zálogházasok csúf és eléggé et nem Ítélhető terrorintézkedéseinek hatására megindult a kolozsvári zálogcédulatulajdonosok szervezkedése. Hétfőn küldöttség jelent meg Colbazi vármegyei prefektusnál, valamint Tataru professzor interimárbizottsági elnöknél és intézkedéseket kértek a zálogházasok határozataival szemben Moratórium elrendelését kértek a hatóságoktól, hogy idejük legyen elzálogosított tárgyaikat viszaváltani. Úgy a prefktus, mint az interi- márbizotíság elnöke, a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg a küldöttséget és Ígéretet tettek, hogy minden erejükből támogatni fog ják kérelmüket és a minisztériumnak is előterjesztést tesznek. Ezenkívül megígérték, hogy intézkedést tesznek azirányban, hogy végleges döntésig a zálogházak kitűzött árverései felfüggesztessenek. Ugyanez a küldöttség jelentkezett a Ma (Budapest, julius 27.) A közeledő Szent István nappal kapcsolatban, egy kétes vállalkozás kínos botrányáról esik sok szó Budapesten. Sajnálatos, hogy „székely“ jelleget adtak a dolognak, holott a székelységnek semmi köze sem volt hozzá. Néhány nappal ezelőtt sűrűn jelentettek meg a „Hargittaaljai jelképes székely község“ nevére behirdetett Székely-Hét ünnepségekről szóló hirek. Ez a „Székely-Hét“ nem kezdődött cd a Tattersallba,n. A rejtélyes célú és ismeretlen vállalkozás látható fejei a Városi Színház néhány volt tagja, igy Horti Sándor, Toronyi Gyula operaénekes, Papp Jancsi, Sik Rezső ren dező és Grünfeld József, egy cirkuszi Miffé- bcrlő, aki bokszmeccsek rendezésével tüntette már ki magát, voltak. Ezek az urak ugyanis ötre» színészt szerződtettek n Székely- Hét főslágerének: a ,,Székely „lakodalom“ eljátszására. Szerdától kezdve a Városi Színház színpadán ötven színész, Kabók Győző, tíárdos Kornélul Sarkad! Miklós, Makay István, Dévényi Já nos, Vakar volt erdélyi színész és a pesti szi nészgeneráció leginkább szerződésnélküji fiatu tagjai reggeltől estig próbálták a Székely lakó dalmat, minden kosztüm és díszlet nélkül. Szer dán azonban már megmutatkozott a baj. Mikor a szegény színészek villamospénzt kérlek, a vezetőség már megakadt. Kijelentették, hogy „momentán“ nincs pénzük de minden rendben lesz, csak jöjjenek ;i szilié szék tovább is próbálni. A színész pedig az a fajta, amelyet legkönnyebb „biztatással“ ctehr így szombat este is csoportosan kutyagoltak ’ a Tattersallba, ahol’ az első jelmezes próbát kel lett volna megtartani. A szinészek itt épületes látványnak voltak tanúi. Egy festőműhelybe1 megérkeztek a nyílt színpad hatalmas díszletei, de miután senki sem volt, aki fizette volna. a díszleteket szépen visszavitték a pró háló szinészek háta mögül. Ugyanígy le kellett vetniük a már felpróbált jelmezeket, mert a Heltai-íéle ruhakölcsönző gyár Pártnál is, ahol dr. Deák Gyula főtitkárnak tárták le' szerencsétlen helyzetüket. A főtitkár a párt nevében kijelentette, hogy a Magyar Párt táviratilag kori fel Bukarestben tartózkodó parlainentárjait, hogy a minisztériumban interveniáljanak. Zálogeédulások gyűlése. Vasárnap délelőtt nagyszámú kolozsvári zálogcédulatulajdonos gyűlést tartott a Kato- lina-téri ipartestület helyiségében. A gyűlés szónoka előadta a megjelenteknek a zálogcédu- latulajdonosok kétségbeesett helyzetét és ismertette a zálogházak szellemét. — Mikor a kormány véget vetett az uzsorának és tizennégy százalékra szállította le a kamatot, a közönség kizsákmányolásához hozzászokott zálogliáztulajdouosok látván, hogy nem tudják tovább folytatni zsaroló üzleteiket, azzal az indokolással, hogy hasonló körülmények között nem tudják fenfartaui üzletüket, elhatározták, hogy nem adnak több kölcsönt. Ez a ténykedésük mindennél jobban jellemzi egyedüli nyereségvágyukat és hogy a hosszabbításokat is részben beszüntették, ez aztán valóságai szerencsétlenné tesz egy egész sereg embert. A gyűlés ezután táviratot küldött Károly királynak, amelyben nem kevesbbet kivan, mint a zálogházasok vagyonának lefoglalását. sem bízott a vezetőség további Ígérgetésében. Ekkor megjelent a színen Sik Rezső is, aki kijelentette, hogy a dolgok további menetéért a felelősséget nem vállalja és visszaadta a rendezői megbízatást. Nagy kapacitálás indult meg, végre Sik Rezső az ötven színész kérésére mégis csak vállalta a Székely lakodalom további beállítását. A szinészek ugyan rosszat sejtettek, de a vezetők tovább biztatták őket, hogy nem lesz semmi baj és másnapra megtartják az előadást. Azzal vigasztalták a színészeket, hogy egy T. nevii ur kétezer pengőt sikkasztott és ettől másnapig vissza fogják szerezni a Székely lakodalom finanszírozására előirányzott összeget. A titokzatos T. nevű ur ugylátszik nem jelentkezett. mert vasárnap délután, a. szinészek, akik ismét gyalog kutyagoltak ki a Tattersallba nagy meglepetéssel látták, hogy a Székely-Hét legnagyobb attrakciója, a „Székely lakodalom“ helyett egy tábla lóg a következő felírással: Technikai okokból elmarad a Székely hidalom. Hogy az elmaradt lakodalomhoz a menyecskék mit szólnak, azt nem lehet tudni, de hogy a szinészek milyen botrányt rögtönöztek ott a Tattersallban, azt a nagyszámú közönség látta, amely a Székely lakodalom hírére kifáradt a Tattersallba és ehelyett boxmeccset és más vásári mutatványokat kapott. A!székelyek botrányba fűlt „Székely HétÉé-je Budapesten Ötven színészt tettek lóvá a „Hargitai lakodalom“ rendezői s végre még az előadást sem tartottak meg
