Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-27 / 168. szám

9 TIV. EVP. 168. SZÁM. Tiszteletreméltó magyar urakat bilfncsbe veretve kisért itett végig az országúton a basáskodo csendőrőrmester A szenfannai íírr edenta-komimul ista vádak kovácsolásának bűnös előzményei vannak (Arád, julius 25.) Az aradmegyei Szent- annán az ottani csendőrségnek van egy járás­őrmestere, aki élők és holtak fölötti uralkodó­nak tartja magát s aki feljogosítva érzi magát ilyen kijelentésela-e: — A magyarságot Romániában semmiféle jog nem illeti meg. A gyakorlatban ezt az álláspontját ő tüzön- vizen keresztül is viszi. Szentannának két kivá­ló, derék, becsületes úriembere ellen rendezett a járásőrmester, akit láncú Vasilienak hívnak, a, napokban felháborító hajszát. Megbilincselve kisértette őket végig a falun, liázkníatásokat rendezett, bevitette az aradi ügyészségi fogházba, ahol természetesen nagy későre, de mégis sike riilt kimutatni, rlmgy az egész eljárásra egyálta­lában semmi ok nem volt. Szentendrey Béla lakásán, aki a Magyar Párt szentannavidéki tagozatának a titkára, meglepetésszerűen megjelent a járásőrmester fegyveres kísérettel és kijelentette, hogy házku­tatást kívánnak tartani. A házkutatást úgy Szentendrey Bélánál, mint Lajos nevű testvéré­nél és szüleinél, meg is tartották, a szabályok és formák teljes mellőzésével. Szentendrey Béla nem volt otthon, otthon volt azonban Lajos nevű testvére, akit , a járásőrinester bilincsekbe veretett és elkisértette a csendőrségre. A házkutatásoknál természetesen semmiféle ki­fogásolható iratot, vagy bizonyítékot nem talál­hattak. Összeszedtek azonban azokat a választá­si nyomtatványokat és felhívásokat, röpcédulá­kat, amelyek a választásokból a párttagozat tit­káránál visszamaradtak s amiket a Magyar Párt központja, illetőleg aradmegyei vezetősége adott ki annakidején. Ezek a röpcédulák és pla­kátok kdzismöűifef| írottak a választások idején, terjesztésük efl|n'senkinek semminéven neve­zendő kifogása nem lehetett s egyáltalában nem lehetnek alkalmasok arra, hogy jóval a válasz­tások után bárki is bűnügyet kovácsolhasson be­lőlük. Sőt Aradraegyéről lévén szó, ott ezeket a nyomtatványokat annakidején ngy az aradi szigurancán, mint a térpa- rancsnofesagnál be kellett mutatni s a bemutatással ezeknek a terjesztésére enge­délyt nyertek, a absáskodó járásőrmester ilyen nyomtatványokat szedett össze s hatalmi gőg­nek a nagyzolásával olyasmit mondott, hogy neki nincsen ideje ilyen iratoknak az áttanul­mányozására, mindent gyanúsnak, bűnösnek tart s az egészet elvitette a csendőrsógre. Amikor Szentendrey Béla párttitkár érte­sült arról, hogy mi történt az ő lakásán s hogy Lajos fivérét megbilincselve vitték el a csend­őrök, azonnal a csendőrségre sietett, ahova azonban amikor a lábát betette, rögtön letartóztatták. Az őrmester a legdurvább gorombáskodásokkal kiabált rá e köztiszteletet érdemlő derék magyar férfiakra. Egész eljárásával és modorával igye­kezett azt bizonyítani be,_hogy_milyen nagy hatalma van felettük. Hangosan kiabálva mon­dotta, hogy a Magyar Párt érdekében nem lett volna szabad semmi néven nevezendő tevékeny­séget kifejteni, mert a magyaroknak semmi jo­guk nem lehet Romániában. Ehhez hasonló ba­darságokat és ostobaságokat kiabált össze-visz- sza, durván erőszakoskodott, majd kiállította az írást, amely szerint a házkutatásnál talált ira­tok: Manifestul ungur contra guvernului Ro­mân. Azt jelenti ez, hogy magyar manifesztá- ció a román kormány ellen. Vagyis olyan szí­nezetű vádat akart kovácsolni, mintha magyar- országi kibocsátású propaganda nyomtatványok terjesztéséről lehetne szó. Megirta a feljelentést is, amelyben sok badarságot összeírt s azzal vá­S ár itej) YOGHURT kitűnő élvezeti cikk és anyagcserét szabá­lyozó tej készítmény, amelyet az i<?G££«f65e „Yoghurt-Ferment*« mindenki MziJag is könnyen és olcsón előállíthat. — Kapható gyógyszertárban és drogériában. — dolja a szentannai tekintélyes urakat, hogy magyar irredenták, de egyben szovjet- kommunisták s erős a gyann, hogy fegy­vereket rejtegetnek. Ilyen feljelentéssel kérte a házkutatás engedé­lyét, illetve jóváhagyását. Az ügyészség természetesen kihallgatás után a Szentendrey fivéreket azonnal szabadlábra he­lyezte. De kihallgatásukra csak másnap kerül­hetett sor s igy pár napos tortúrát kellett ártat­lanul végigszenvedniük. Ennek a tortúrának, amit a járásőrmester akart á magyar urakkal végigjáratni, igen érdekes és bizony iható súlyos előzményei vannak, amiknek á bebizonyítására most sor is fog kerülni, mert a Szentendrey fi­vérek követelik a maguk igazságát és a meg­torlást. Jorga kijelentette, hogy sike­rült Magyarországgal barát­ságos kapcsolatot teremteni Titulescut el akarják tenni az útból, mert keresztül­húzta a kormány terveit — A liberálisok áttérnek az erős ellenzéki irányba (Bukarest, julius 25.) A bukaresti sajtót meglepte a Tituleseu elleni támadások váratla­nul beindított sorozata. A kormánynak, vagy legalább is Argetoiannnak a kezét vélik felfe­dezni e támadások mögött. Azt hiszik, hogy a Tituleseu nimbuszát szét akarja tépetni a kor­mány, mielőtt a londoni követ hazajönne a bel­politikai életben való szerepvállalásra. Részbe» neki tulajdonítják azţ is, hogy az uralkodó nem mutat valami rendkívüli nagy bizalmat a kor­mány iránt. Sőt horgának is rosszul esett az a sök audiencia, amelyeken az ellenzék vezetőem­berei olyan sűrűn járnak a király elé s amelye­ken komoly tanácskozások folytak. A királynak a külföld számára tett hírlapi nyilatkozata pe­dig a mai kormányzási tényékért teljesen rá há­rítja az egész felelősséget a kormányra, ügy tudják, hogy Tituleseu a külföld bizalmának féltett szempontjából kifogásokat emelt bizo­nyos kormányzási tények ellen. Valószínűleg ne­ki is sok része van abban, hogy a diktatórikus kísérletezések megrekedtek. Eilipescu Grigore, aki a támadásokat Tituleseu ellen vezeti, min­dig nyíltan követelte a diktatúrát. A sorozatos támadások az Epoca eimii lap legutóbbi számaiban jelentek meg. A cikkek fel­tűnést keltettek annál a körülménynél fogva is, bogy Eilipescu Grigore, az Epoca főszerkesztője, a kormány fontos bizalmi embere és Ilfov me­gye prefektusa. A Dimineaţa szerint az a lát­szata a dolognak, mintha ép a kormány akarná Titulescut lemondatni diplomáciai tisztségeiről, A lapok nagy érdeklődéssel várják, mi lesz Ti- tulesen válasza ezekre a támadásokra. Jorga a magyar szomszédságról Londonból jelentik: A Manchester Guardian legutóbbi száma lorga-intervjut közöl. A román miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette az angol lap munkatársa előtt: — Románia külpolitikai orientációja nem lehet más, mint a szomszédállamokkal való jó­viszony megteremtése. Annak ellenére, hogy a magyarok még most is a békeszerződések reví­ziójának gondolatával foglalkoznak, mégis sikerült barátságos kapcsolatokat terem­teni a két állam között. ne sajnálja az utat Marosvásárhely-, Brassó-, Szebenbe és tekintse meg SZERELY&IIETI bútorgyár mísifaraktárát. KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! msm A továbbiakban Iorga miniszterelnök a né­met orientációval foglalkozott. — Állandóan azzal vádolnak, hogy Francia- országgal szemben a román kormány hiem a legkonciliánsabb magatartást ta­núsítja, amiért Németországgal kereskedelmi tárgyalá­sokba bocsátkoztunk. Ez az állítás teljesen va­lótlan. > A liberálisok felmondják a barátságot. A Viitorul a liberális pártnak a kormánnyal szembeni magatartásáról cikkezik. A lap meg­állapítja, hogy a dolog természeténél fogva a liberális párt a parlament első időszakában nem volt olyan éles ellenzéke a Iorga-kormány- nak, mint az előző kormányoknak, nemcsak azért, mert közös választási fronton harcoltak, hanem mert a kormány szándékainak őszinte­ségét méltányolni tudta. A párt azonban telje­sen szabad és ősszel kétségtelenül jelét is fogja ennek adni. A liberális párt ifjabb elemei erő­sebb politikai aktivitást kívánnák ellenzéki irányban és ezt az aktivitást a párt minden bi­zonnyal teljesíteni is fogja, természetesen a pártprogramnak és az adott helyzetnek megfelelő módon és irányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom