Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-26 / 167. szám

- .ÍZ 1 T *>4 TXT A. IN NUMERA» No, 24256—937. Xéáüp-aoíetsvAt, t ,zu jaitus át> VaSSTtiÚp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 3 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér), 4. Telefon : 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS AIAGFAROESZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Amerikában hangoztatják, hogy a moratóriumos év leforgása után csökkenteni kell a jóvátételt összegeket Amerika meg van elégedve az eddigi eredményekkel A német sajtó konstatálja, hogy a viharfelhő egyelőre elvonult A magyar kormány megállapodott egry párizsi bankházzal az 5 millió Iont kölcsön elhelyezésére NAGY TERVEK .. ­Irta: DR. SZÁSZ FERENC A kormány igazságügyi minisztere, Ha mangiu, aki tör vény egységesítési tervezetével tette hírhedté nevét., egészen újszerű javaslatot terjesztett elbírálás végett a legfelső törvény- véleményező bizottság elé. ltaraungiu törpe hitbizományok alakítása val a törpe és kisbirtokosok segítségére szeret­ne síelni. Valóban csodálatos dolog ez Romániában, tíogy, amint kormány változáson esünk át, azon­nal forradalmi törvénytervezetek utján kacér­kodnak a hatalmon levők az anyagilag leggyen­gébben szituált és az ország területén legna­gyobb számban élő társadalmi osztállyal. Minden kormány változáskor végigharsant még eddig az országon az agrárreform revízió­jának hire. Hogy teljesebb legyen a hatás, vá­lasztások előtt rendesen a legcllenzékibb helye­kéi) fényképes és zenés birtokbahelyezési ün- m-pségeket rendeztek a hatalom emberei. Ha­tározatoknak és szerzett jogoknak a sárbatip- rásával egyes községeket erdőkhöz, legelőkhöz juttattak. Milyen jó, hogy szegény magyar bir­tokosiul« már elfogyott mindene! Hz úttal a?on%iu nem jogtalanság, hanem törvény készüli ifs cltulajdonithatatlan kisbir- tok tör rév ye. Az eltulnjdonithatatlan és más tekintetben is korlátozott jogállású birtokok eszméje regi keletű, sőt ösinék mondható atekintetben, hogy áruig az ingatlan tulajdonjogába az állam nem szólott bele. addig a család, mégpedig egy bizo­nyos család, gyakorolta a birtok felett, jófor­mán kizárólagossági joggal, a hatalmat. Hamnngiu terve sem uj, hiszen a parcella és birtokinininiurn, továbbá az amerikai homes­tead intézménye régóta ismeretesek és több-ke vesebb sikerrel némely országokban alkalma zást is gyertek. Eredetileg ennek az agrárpolitikai sakkhu zásnak meglehetősen önző céljai voltak. Meg akarták akadályozni azt, hogy a jobbágyok tűr tokai elaprózódjanak és ezáltal a jobbágyság szolgáltatási képessége megromoljon. Az állam és a földesur önző céljait szolgálta tehát ez a birtokpolitikai művelet. Az állam biztosította a maga számára az adót, a földesur a jövedel­met. s talan még a jobbágy is örült, hogy bízó nyos tekintetben a saját és az utódok jövőjét megalapozottnak látta. Ennek a jobbágysági birtokminimumnak nemcsak más célja, hanem természetesen egészen más jogi aláfestése is volt, mint a mai szociális gondolatokkal teli tett levegőjű világban létező, hasonló kötütlsé gü birtokoknak. A mai törpe hitbizományok lényege a csa Iád létfentartási lehetőségének biztosítása Cél­juk tehát elsősorban altruisztikus. Mondjuk — Hamangiu előtt is altruiszti kus célkitűzés lebegett akkor, mikor tervezetét az állami törvénygyár első retortájába bedob ta. Higyjük, hogy az uj terv, nem mindenkori kormányok által szokásossá vált „reprezenta­tiv“ értékű szociális törvény lesz, hanem tény­legesen le akarja hengerelni azt a sok rosszat, ami Románia kisgazdáinak feje fölé tornyosult 13 esztendő alatt. Ez esetben duplán kötelességünk ezt olyan állami tervnek tekinteni, amire mint kisebbsé­geknek fokozottan ügyelnünk kell, mert a mi kisgazdáink is hasznát láthatják. Viszont azt a szomorú tapasztalatot sem szabad elfelednünk, hogy a romániai törvényeknek speciálisan elasztikus karaktere van. Ami jó a törvények­ben. annak a kisebbség alig látja hasznát, ami pedig rossz egy törvényben, annak áldásaiban ugyancsak részesülünk! Hamangiu meg akarja alapítani az egy (London, julius 24.) Huszonnégy órával a londoni határozatok meghozása után nyilvánva­lóvá vált,, hogy enyhülés mutatkozik a világgaz­daság feszült helyzetében. A berlini és londoni lapok után az amerikai lapok csaknem kivétel •nélkül azt haugvzuu.űk, -hojjy a iondoni konfe­rencia egy jobb gazdasági jövő alapjait fektette le. Hoover kábeltáviratban szerencsekivánatiat ♦ejezte ki Stimson-nak és Mellonnak az eredmé­nyes tanácskozások befejezése alkalmával és an nak a reményének ad kifejezést, hogy a londoni megállapodások csak az első lé­pések azon az utón, amely a mai gazdasági káoszból kivezetnek. A helyzet súlypontja most még fokozottabban Washingtonban van. Tizenegy amerikai nagybank vezetői k5­(Berlin, julius 24) A német lapok bő kom­mentárokkal kísérik a londoni konferencia ered­ményeit, hangsúlyozzák, hogy London csak ideiglenes megoldást hozott. A Deutsche Tagespost arról ir, hogy a nemzet­nek önmagán kell segítenie. A Berliner Tage blatt és a Germania kitartásra buzdítja a német népet. A most nyert moratóriumot arra kell fel­használni, hogy oly gyökeres és radikális meg­oldást kell keresni, amely a német közgazdasá­got uj és életképes alapokra fekteti. Berlinben lesz az njabb találkozó. A német miniszterek ma reggel elutaztak az angol fővárosból. A Times berlini jelentése sze­rint a német birodalmi fővárosban nem becsülik túl a miniszteri értekezlet eredményeit, de annyit elismernek, hogy a német gazda­sági élet egéről a katasztrófa egyelőre el­hektár, tehát körülbelül két hold kiterjedésű, tíltulajdonithatatlan birtokok rendszerét. Az ilyen birtok értéke nem haladhatja meg a 200 ezer lej értéket, eladni, átruházni azokat nem lehet és csak az érték 50 százalékáig terhelhe- lök meg. (Vájjon lesz bank, amelyik 5 százalé­kot is ad ilyen birtokra?) Az ilyen birtokok át­ruházása csak végrendeleti, vagy adományozá­si utón történhetik. Ha a tulajdonos végrende­let nélkül halna meg, úgy egy különleges bíró­ság dönt afelett, hogy, a birtok tulajdonjogilag kié legyen? Ilyen esetekben az uj tulajdonos köteles a többi igénylőt pénzzel kielégíteni. Már ennyiből is megállapítható, hogy a tör­vény a legkényesebb ponton nem köti meg kel­lően a tulajdonos kezét, az örökhagyásnál. Há< vájjon az igazságos, hogy törvényes végrende­let hagyása mellett a többi örökösök semmit se kapjanak? telező ígéretet tettek aziránt, hogy hite­leiket nem vonják vissza Németországból, mig a jelenlegi német válság tart. A pénzinté­zetek remélik, hogy a londoni konferencián részt vett kormányok vezető bankjainak ugyanezt fogják ajánlani. A Newyork Times a londoni konferenciával kapcsolatban írott cikkében han­goztatja amerikai pénzügyi körök azon meggyő­ződését, hogy a német válság meg fogja követelni a nemzetközi tartozások és a jóvátétel egész komplexumának uj rendezését, A pénzvilág kapacitásai máris bizonyosra ve­szik, hogy a moratórium lejártakor a német jó­vátételt tartozásokat lényegesen csökkenteni fogják. hárult. Különösen fontosnak tartják Németország szem­pontjából a külföldi hitelek visszavonásának megakadályozására hivatott konzorcium alakí­tására vonatkozó londoni döntést. A francia és német államférfiak közelebbről újra találkoznak, hogy folytassák a Párizsban megkezdett politikai eszmecserét, de nem Svájc­ban, ahogy ezt a francia lapok írják, hanem Ber­linben, ahová várják a francia minisztereket, akik vissza fogják adni Brüning és Curtius pá­rizsi látogatását. Henderson vasárnap vonaton indul Ber­linbe, Macdonald hétfőn repülőgépen, A két angol miniszter szerdáig marad a német birodalmi fővárosban s azután együtt utaznak vissza Londonba. (Folytatás a második oldalon.) Nem célunk itt jogi és agrárpolitikai vi­tákba szállani Hamangiu miniszterrel, de ta­lán, ha nem is célszerű a kormány nézőpontjá­ból, hogy a tervet a nagy nyilvánosság is meg­bírálja, illendő volna, hogy társadalmi, agrár és más, erre illetékes szerveink alaposan átta­nulmányozzák és véleményüket, ha csak töre­dékesen is, tekintetbe vennék a nagy, terv kény­szerzubbonyának kiszolgálásánál. Talán a miniszter ur is jobban járna a fe­lelősség tekintetében és több ideje jutna arra, hogy a minisztertanácsokon a gabonaértékesí­tés! törvény alkalmazásáról, mint jogász, jó tanácsokat adjon agrár kollégájának, mert ugyj látszik ekörül zavarok vannak. Ezzel igyekez­zék gyors segítséget juttatni a miniszter ur a földműveseknek, mert ha a földművesek a gabo­naértékesítés frontján a csatát elveszitik, a nagy tervből semmi sem lehet! A német sajtó visszhangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom