Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-25 / 166. szám
Két«BBrwwmTwac: TITA IN NUMERAR Ko. 24256—82T« Clüj-Kolozsvár, 1931 július 25 SzOZXkhSkt ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri A I Telefon: 5-08, 6~84. __XIV« évfolyam f66-ík szám. A londoni döntés Megtörtént a döntés Londonban Á konferencia négyes határozata alkalmas arra, hogy a német pénzpiac megnyugodjék — A német és francia delegátusok a legbarátságosabb hangulatban váltak el egymástól — Németországul kölcsönt kap és a rövidiejáratu hiteleket hosszúlejáratúvá változtatják át (London, Julies 23.) A hét-hatalmi konferencia ma délben két és fél órás ülésezés után véget ért. A plénum elfogadta a pénzügyminiszterek bizottságának tegnap elkészített javaslatait. Ezután a fődelegátusok megtartották záróbeszédeiket. Az értekezlet eredményeként 1. a központi jegybankok három hónapra meg fogják hosz* szabbitani a német Birodalmi Bank 20 millió fontos i ediscont-hiteíét; 2. Közrejárnak abban, hogy a külföldi magántőke az általa már nyújtott hiteleket Németországban a jelenlegi színvonalon meghagyja; 3. Felkérik a Nemzetközi Fizetések Bankját, hogy reprezentativ bizottságot áiiitson öss’ie a németországi hitel és gazdasági életnek a helyszínen leendő tanulmányozására, tovább 'a, hogy megállapittassék Németország további hitelszükséglete és az a módszer. miLéuL iehyüit későbbi időpontban a rövidlejaratu hitelek egy részét hosszúlejáratúvá átalakítani; 4. Végül ajánlják, hogy egészséges bázis teremtessék a Birodalmi Bank arany- készletének növelésére hivatott s később kibocsátandó kölcsön tekintetében. Elhatározták továbbá, hogy a háromtagú bankárbizottságba az angol bank elnökét, egy svéd és egy amerikai szakértőt fognak kinevezni, akik Németországban tanulmányozzák a lehetőségeket. Ez a bankárbizottság tanácsokat fog adni Németországnak a nemzetközi hitelműveletek terén. A miniszterek konferenciája állandónak jelenti ki magát. Ezenkívül tervbe vették Németországnak újabb kölcsön juttatását, — tekintet nélkül Franciaországra. A kölcsönnyújtásban Amerikán kivül Hollandia, Svájc és Svédország is résztvennének. Záróbeszéd a konferencián Egy percig sem kételkedtünk abban, hogy a hét állam konferenciájának eredménnyel kell végződnie és ha józanul gondolkozik az ember, tekintetbe veszi azokat a hallatlan nehézségeket, amelyekkel az egyes államoknak meg kellett küzdeniük, hogy a maguk álláspontját elfogadtassák, ha tekintetbe vesszük Franciaországnak makacsságát, amely Európa tizenkettedik órájában is csak önmaga jól felfogott érdekeivel törődik, azt a sok-sok finom pénzügyi kérdést, amelyek egy ilyen konferencián felmerülhetnek, azt a felelősséget, amelyet a világ legnagyobb ereje: a pénz diktál, úgy a londoni konferencián elért eredményekkel egyelőre teljesen meg lehetünk elégedve. A bajok nem szűnnek meg egy csapásra, de bizonyos nyugodt intervallumhoz elérkezhetett Németország. London után az idegességnek semmiesetre sincs létjogosultsága, nyugtalanságra nincsen ok, a helyzetet komolyan mérlegelték és a Londonban hozott átmeneti határozatok megnyugvásra, reménykedésre, tisztázódásra szolgáltatnak okot. A meghozott határozatot; szerint Németországból nem vonják ki a központi bankok hiteleiket — ez a legfőbb eredmény, — hiszen a baj ott kezdődött, hogy Németország hitelezői fölmondták a német pénzpiacon elhelyezett összegeiket és igy bizalmi válságot zúdítottak az országra. A londoni konferencia további határozata, hogy nemzetközi bankbizottságot szerveznek Németországban, amelynek célja a pénzpiac állandó figyelése, kölcsönközvetités Németország és a többi államok között. A kon íereucia határozataihoz tartozik az az őszinte szándék, hogy a rövidiejáratu hiteleket hosszú- lejáratuakká alakítsák át és hogy ez megtörténik, annak főgaranciája Amerika, azé az Amerikáé, amely az összes hitelek hatvan százalékát helyezte ki a német pénzpiacra. Franciaország itt nem számit. Franciaországnak alig nyolcvanmillió frankja nyert plaszirozást Németországban, etekintetben nem szoroz és nem oszt. Aminthogy Franciaország magatartása közömbös abban a tekintetben, hogy hoz zájárul-e Németország uj nemzetközi kölesönéhez, vagy nem? A londoni hatalmak uj kölcsönben akarják részesíteni Németországot, lehet. hogy százmillió dollárt, lehet, hogy száz- ötvenmillió dollárt, adnak ezúttal, a lényeg az, hogy e kölcsönkibocsátásban Anglián. Ameri kán kívül Svájc, Svédország és Hollandia is részt fognak venni és ezáltal lehetővé teszik Németországnak, hogy nocsak stabilizálni tud ja eddigi pénzügyi helyzetét, de szilárd alapon, saját képességeinek \nagy erőfeszítésével jobb eshetőségek felé. lendüljön előre. A tárgyalásoknak mindenesetre megnyugtató pontja volt az is, hogy a politikai garanciák nyújtását csak igen halkszavuan pengették és hogy az angolszász népeknek sikerült a politikát elválasztani a gazdaságtól. De legfőbb garanciája a jövőnek, amely bizonyára a szeptemberi együttes tárgyalásokon konkrétéül) alapzatot fog találni, az a körülmény, hogy ez a hét nép garantálta egymást, Franciaország és Né metország tisztába jöhettek egymással és a leg- szivélyesebb baráti hangulatban válhatnak el egymástól — a viszontlátásig. A francia jobboldali és baloldali lapok egyaránt honorálják annak a ténynek morális jelentőségét, hogy a két nemzet államférfiai közvetlenül tárgyaltak egymással és a tárgyalásokat majd újabb sűrű tárgyalások követik. A habitus, a jószándék sokai nagyobb súllyal esik itt latba, mint akár egy erőteljesen kierőszakolt és pénzügyileg tetszetősebb döntés, amely egy későbbi időpontban esetleg felborul, mert lelki támasztékai nem voltak eléggé kiépítve. ££ A konferencia záróbeszédét Macdonald tartotta. aki többek között a következőket mondotta: — Nagyon meg vagyok elégedve az elért, eredményekkel. Valóban nem volt könnyű dolog hét nemzet érdekeit összeegyeztetni és közöttük a megegyezést biztosítani. Szent hitem, hogy az itt hozott határozatok Németország javát és boldogulását, fogják szolgálni. A legégetőbb problémák megoldottaknak tekinthetők. (Párizs, julius 23) Az Echo de Parisban Pertinax cikkében azt hangoztatja, hogy Amerika és Anglia megakadályozni igyekeztek a franciákat abban, hogy a német válságot a békeszerződések megerősítésére használja ki. A biztositékvita addig, amig csupán rövidiejáratu hitelekről van szó, Pertinax szerint felesleges. A Németországban elhelyezett francia tőkék nem nagyok, legfeljebb 80 millió márkát tesznek ki. Franciaországnak nincs oka arra, hogy mindenáron igyekezzék résztvenni a nemzetközi akcióban. Curtius Londonban az ujságirók előtt megcáfolta azokat a londoni lapokban közzétett híreket, hogy a francia delegáció a konferencián hajthatatlan magatartást tanúsított volna. Ennek — mondotta a német birodalmi külügyminiszter — az ellenkezője igaz. A franciák a legnagyobb szívélyességgel és igyekezettel fáradoztak a kielégitő megoldás érdekében. rA Daily Express beavatott helyről azt a hirt közli, hogy uj német kölcsön lehetősége áll fenn, amelyet — ha sikerül megalkotni az ame- rikai-angol-német gazdasági hármasszövetséget, — ez teremtené elé Németország számára. Úgy tudják, bogy Hollaudia, Svájc és Svédország haj Stiînsoţi hasonló megelégedéssel nyilatkozott a Reuter távirati iroda munkatársának a megegyezésről. Macdonald és Henderson hétfőn fognak Berlinbe utazni a német államférfiak látogatásának visszaadására. Csütörtök este a német és amerikai delegátusok még külön tanácskozásra ülnek össze. Laval és Brüning augusztus első felében ismét találkoznak. landók lennének résztvenni a kölcsön kibocsátásában. Párizsban azt hangoztatják, hogy Franciaország nem különleges véletlennek köszöni tőke gazdagság át, hanem annak, hogy idejében alkalmazott rendszabályokkal lépett fel s elhárította a vál- ságbasodrodás veszedelmét. A német válság föoka a nemzetközi bizalom megrendülésében keresendő, de a németek is hozzájárultak a márka krízise felidézéséhez. Ezért vált szükségessé, hogy Franciaország a megsegítés ellenében a közvéleményt megnyugtató garanciákat kívánjon. Németország és Franciaország közeledése — igy folytatja a párizsi tájékoztató — olyan követelmény, aminek bekövetkezését mindkét oldalon óhajtjákA Daily Telegraf szerint a franciák a következőkkel magyarázzák rezervált magatartásukat: 3. Meg vannak győződve arról, hogy a válságot pazarló költségvetésekkel maguk a németek idézték elő. 2. Ha nem gyakorolnának valamilyen ellenőrzést Németországgal szemben, bizonyosra vehető, hogy nem túl sok idő múlva a válság a bekövetkező szanálás ellenére felujul. 3. Elengedhetetlennek tartják a vámjövedelmek lekötését, mert ez az egyedüli komoly biztosíték. Mi történt a kulisszák mögött?
