Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-22 / 163. szám

Hép\ Bur* ym^ggHBErgBC1 TIT* IN NUMERAR No. 24256—827. CIoj-KoIozsvár, 1931 jaltvs 22 SzCfda X évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS MAGYABQRSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 163-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. KB Kánikulai szélcsönd Károly király a medgyesi repülő- iskolába Íratta be Hibái vaidát A király és a trónörökös az aviatikái kiállításon — A gép, amelyen az uralkodó hazajött trónt foglalni (Bakarest, julius 20.) Károly király a trón­örökössel, Mihai vajdával, Bukarestbe érkezett, hogy résztvegyenek az aviatikái meetingen. A francia repülőraj csak holnap vagy holnapután fog Bukarestbe megérkezni. Délelőtt fél 10 órakor kezdődött meg a pipe­rai aerodromban az aviatikái meeting, amelyen a király, Mihai vajda és Miklós herceg is meg­jelentek. A kiállításon, amelyet a meetinggel kapcsolatosan rendeztek, szerepel az a Fahr- mann-repülőgép is, amellyel Károly király ta­valy junius 6-án hazatért az országba. Az Ural­kodó igen jókedvű volt. Mihai vajdát a gép elé állította és lefényképeztette. Károly király levelet intézett Stefănescu Amza tábornok hadügyminiszterhez, akivel köz­li, hogy fiát, Mihai . ajiiát a katonai aeronauti- kai intézetbe akarja felvétetni és kéri, tegye meg az intézkedéseket ennek az óhajának ke­resztülvitelére. Mihai vajda, aki eddig a bukaresti Dealul Spirei líceum tanulója volt, a medgyesi aviati­ka! iskola növendéke lesz és az év folyamán több ízben nehány hétig hallgatni is fogja az előadásokat. A brassói kémkedési ügyben Csernovitzban letartóztattak egy Deutch nevű mérnököt, aki részletes beismerő vallomást tett és ennek alap­ján újabb letartóztatások vannak folyamatban. Egy kisenevi őrnagy özvegyét is őrizetbe vették. A vizsgálat nagy energiával folyik. Titulescu és Mironescu találkoztak a Lidon. (Bukarest, julius 20.) Mironescu volt mi­niszterelnök külföldi útjában tegnap találkozott a Lidon Titulescuval. Mironescu a nyár hátra­levő részét egy francia fürdőhelyen fogja töl­teni. A szatmári prefektus rendőrökkel feloszlatta a magyarság gyűlését A szabadságjogok felett; nem törvények, hanem ural* kodé prefektusok rendelkeznek A fülledt, igazi kánikulai hőségtől valóban nem követelhetünk szenzációkat. Az olvasó, amikor felnyitja a maga újságját, pár perc múlva unottan dobja félre. „Nincs ebben a lap­ban semmi...“ Ez is a mai idők tünete, hogy az elfásult, cinikus polgár idegeit nem egyköny- nyen lehet felvillanyozni. Az, hogy a nyugdí­jasok hónapok óta hiába lesik az adóhivatalok pénztárablakai mögött azt a pillanatot, amikor odavetik eléjük a szánalmas ébbért s a könyör­gésekre legtöbbször vállvonogatást kapnak, ez nem újság. Nem újság az sem, hogy a CFR diktátora százszámra dobja ki állásaikból a magyar tisztviselőket, akik eddig is csak úgy tologatták egyik huszonnégyórát a másik után és ezentúl még attól a reménytől is megfosztot­ták őket, hogy egyszer mégis csak másként lesz, megjavul az ő helyzetük is. Mindent meg lehet szokni. Megszoktuk azt is, hogy a gazdasági csőd meredélyén táncolunk s a nyomorúság, ez a félelmetes vendég ott le­selkedik az ablakunk mögött, készen arra, hogy bezörgessen. Megszoktuk, hogy lassanként min­den értékünk, minden jövőbeli vágyakozásunk lemorzsolódik. Beletörődtünk abk-*, hogy ennek a generációnak csak rosszabb lehet a sorsa és minden egyes nappal le kell fokoznunk valamit az igényeinkből és elhessegetjük a holnapi nap rémképeit, nehogy a mára is ráfeküdjenek. De vájjon csakugyan olyan sors-e ez, ame­lyen nem lehet változtatni? Törvénnyé vált az, hogy a váltakozó kormányok egy jottánnyival sem vihetik előre az ország ügyét, csak mindig újabb és újabb áldozatokat követelnek tőlünk, ahelyett, hogy valamit adnának. Pedig a kor­mányok kötelessége nemcsak az adók kímélet­len behajtása, hanem olyan gazdasági koncep­ció elképzelése és végrehajtása, amely a gazda­sági sivatagban legalább oázisokat teremt, ha már az általános fellendülésre nincs kádenciá- ja a tehetetlenségnek. Azt mondták, hogy a nemzeti parasztpárti kormánynak el kellett mennie, mert az ország szekere rudját csak ki­tűnő szakemberek irányíthatják a helyes útra. A „személyiségek“ csakugyan átvették a kor­mányzást, de a helyzet azóta sem javult sem­mit. A jelszó megmaradt, hogy világválságban élünk és az egyes országok sorsa nem választ­ható el a világhelyzettől. Elfelejtik, hogy nem minden ország számára mértek egyformán a gazdasági javak bőségszarujából. Romániának mindene megvan, ami arra predesztinálhatná, hogy polgárai bőségben, általános jólétben él­jenek. De egy ország, amelyben az uj kormá­nyok egyebet sem tesznek, mint kimutatják az előbbiről, hogy mennyit panamáztak, milyen horribilis összegeket vontak el a köztől az elő­dök, egy ország, amelyben a kormányok egye­düli produktivitása a múlt rezsim bünlajstro- mának összeállítása, miképen várhatja a sors­fordulatot? A sültgalamb és a biblia mannája sehogy sem akar a szánkba repülni és az ölünk­be hullani. Mi mindig csak a kölcsönt várjuk, de még egyszer sem esett meg. hogy a hasznos beruhá­zásokra szánt külföldi tőkét arra a célra for­dítsák, ami produktiv hasznot jelenthetne az ország lakosainak és hozzásegítené őket ahhoz, hogy a drága külföldi pénz kamatait meg tud­ják fizetni. A kölcsönök elfogynak, de adóssá­gaink egyre kolosszálisabb méreteket öltenek, a szegénység egyre több embert ragad meg po- lipfearjaival, a pauperitás hova tovább általá­nosabb jellegűvé válik. A „minden bokor szállást ad“ aranyigazsá­ga vigasztalóau hangzik ilyenkor, nyár dere­(Szatmár, julius 20.) A Magyar Párt szat­mári tagozata nép gyűlést hivott össze még ju­lius 5-ére, főképpen a nagyon súlyos gazdasági problémákban való állásfoglalás végett. A gyű­lésre a parlamenti csoport több tagját is meg­hívtak s ezek meg is Ígérték résztvételüket, köztük Hegedűs Nándor és Jakabffy Elemér, aki e megyének a képviselője is. A gyűlést ak­kor el kellett halasztani most vasárnapra, ju­lius 19-ére, még pedig egyszerűen azért, mert a gyűlés megtartásához szükséges hatósági jó­váhagyásokat nem sikerült megszerezni. Pus- cariu prefektus kijelentette, hogy a gyűlést nem engedélyezi. A 19-iki terminus engedélye­zése végett újból kérvényt adtak be, amire a prefektus nem adott jóváhagyó választ, hanem azt válaszolta, hogy a gyülésezést megtiltja. Jakabffy Elemér képviselő, aki szombaton ér­kezett meg Szatmárra, úgy intézkedett, hogy a gyűlést mégis megtartják. Azt az álláspontot fogadtatta el ugyanis, hogy a prefektusnak az alkotmány érteimében nincsen joga elutasító választ adni, nin­csen joga engedélyt adni, vagy megta­gadni, a bejelentést csak tudomásul venni tartozik. A népgyülés időpontjában a csizmadiatái'- sulat székbázában össze is gyűlt pár száz ember s megjelent a tagozati vezetőség is. Weisz Sán­dor dr. elnök elmondotta megnyitó beszédét, Fi­kán. de minden évben több és több embert ejt kétségbe az a kérdés, vájjon mi lesz a télen? Lpsz p fánk, lesz-e egy darab száraz kenyerünk? A politika vakációzik, de a miniszter uraknak ilyenkor kellent} számot vetniök a jövővel, ilyenkor kellene gondolkozni azon, hogyan le­seber József dr. pedig, aki a gyűlésnek a főszó­noka lett volna, a közgazdasági helyzet ismer­tetéséről kezdett beszélni. Alig kezdte meg be­szédét, nagyobb kísérettel megjelent a teremben Munteanu szat­mári szigurancafőnök, felmutatta a pre­fektusnak a rendeletét, mely a gyűlés betiltásáról szólott. A vezetőség és a szigurancafőnök között rövid kis szóváltás volt, majd a gyűlés a prefektus abcugolásával szétoszlott. A gyűlésnek ilyen lezajlása tüntetés volt annak a dokumentálá­sára, hogy Szatmármegyében mennyiben res­pektálják a gyülekezési szabadságról szóló tör­vényes intézkedéseket. Alkalmat adhat ez az eset arra, hogy a szatmári állapotok felé for­duljon a figyelem, hadd lássa a világ, milyen önkényuralmat tart fenn ilyen nyugati me­gyékben egy-egy prefektus. Később összeült a szatmári párt intézőbi­zottsága, amelyen megbeszélték röviden ezt az esetet is, de amelyen elintézték azokat a meg­beszélni valókat, amiket a népgyülés elé akar­tak vinni. Fischer József dr. beszédén kivül He­gedűs Nándor képviselő beszélt azokról a gaz­dasági tennivalókról, amelyek a városi magyai- közönségnek a krízis idején a feladatait képez­hetik. A prefektus eljárása ellen megteszik a törvényes lépéseket. hetne megelőzni az ország téli gondjait. De ho­gyan is kívánhatnék ezt a kormánytól, ame­lyet sokkal jobban izgat ezeknél a kérdéseknél a számukra aktuálisabb, vájjon ott fognak ülni még a ma kegyelmes urai holnap a nyugal­mas bársonyszékekben? >wwwwww>a^

Next

/
Oldalképek
Tartalom