Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-22 / 163. szám
Hép\ Bur* ym^ggHBErgBC1 TIT* IN NUMERAR No. 24256—827. CIoj-KoIozsvár, 1931 jaltvs 22 SzCfda X évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS MAGYABQRSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 163-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. KB Kánikulai szélcsönd Károly király a medgyesi repülő- iskolába Íratta be Hibái vaidát A király és a trónörökös az aviatikái kiállításon — A gép, amelyen az uralkodó hazajött trónt foglalni (Bakarest, julius 20.) Károly király a trónörökössel, Mihai vajdával, Bukarestbe érkezett, hogy résztvegyenek az aviatikái meetingen. A francia repülőraj csak holnap vagy holnapután fog Bukarestbe megérkezni. Délelőtt fél 10 órakor kezdődött meg a piperai aerodromban az aviatikái meeting, amelyen a király, Mihai vajda és Miklós herceg is megjelentek. A kiállításon, amelyet a meetinggel kapcsolatosan rendeztek, szerepel az a Fahr- mann-repülőgép is, amellyel Károly király tavaly junius 6-án hazatért az országba. Az Uralkodó igen jókedvű volt. Mihai vajdát a gép elé állította és lefényképeztette. Károly király levelet intézett Stefănescu Amza tábornok hadügyminiszterhez, akivel közli, hogy fiát, Mihai . ajiiát a katonai aeronauti- kai intézetbe akarja felvétetni és kéri, tegye meg az intézkedéseket ennek az óhajának keresztülvitelére. Mihai vajda, aki eddig a bukaresti Dealul Spirei líceum tanulója volt, a medgyesi aviatika! iskola növendéke lesz és az év folyamán több ízben nehány hétig hallgatni is fogja az előadásokat. A brassói kémkedési ügyben Csernovitzban letartóztattak egy Deutch nevű mérnököt, aki részletes beismerő vallomást tett és ennek alapján újabb letartóztatások vannak folyamatban. Egy kisenevi őrnagy özvegyét is őrizetbe vették. A vizsgálat nagy energiával folyik. Titulescu és Mironescu találkoztak a Lidon. (Bukarest, julius 20.) Mironescu volt miniszterelnök külföldi útjában tegnap találkozott a Lidon Titulescuval. Mironescu a nyár hátralevő részét egy francia fürdőhelyen fogja tölteni. A szatmári prefektus rendőrökkel feloszlatta a magyarság gyűlését A szabadságjogok felett; nem törvények, hanem ural* kodé prefektusok rendelkeznek A fülledt, igazi kánikulai hőségtől valóban nem követelhetünk szenzációkat. Az olvasó, amikor felnyitja a maga újságját, pár perc múlva unottan dobja félre. „Nincs ebben a lapban semmi...“ Ez is a mai idők tünete, hogy az elfásult, cinikus polgár idegeit nem egyköny- nyen lehet felvillanyozni. Az, hogy a nyugdíjasok hónapok óta hiába lesik az adóhivatalok pénztárablakai mögött azt a pillanatot, amikor odavetik eléjük a szánalmas ébbért s a könyörgésekre legtöbbször vállvonogatást kapnak, ez nem újság. Nem újság az sem, hogy a CFR diktátora százszámra dobja ki állásaikból a magyar tisztviselőket, akik eddig is csak úgy tologatták egyik huszonnégyórát a másik után és ezentúl még attól a reménytől is megfosztották őket, hogy egyszer mégis csak másként lesz, megjavul az ő helyzetük is. Mindent meg lehet szokni. Megszoktuk azt is, hogy a gazdasági csőd meredélyén táncolunk s a nyomorúság, ez a félelmetes vendég ott leselkedik az ablakunk mögött, készen arra, hogy bezörgessen. Megszoktuk, hogy lassanként minden értékünk, minden jövőbeli vágyakozásunk lemorzsolódik. Beletörődtünk abk-*, hogy ennek a generációnak csak rosszabb lehet a sorsa és minden egyes nappal le kell fokoznunk valamit az igényeinkből és elhessegetjük a holnapi nap rémképeit, nehogy a mára is ráfeküdjenek. De vájjon csakugyan olyan sors-e ez, amelyen nem lehet változtatni? Törvénnyé vált az, hogy a váltakozó kormányok egy jottánnyival sem vihetik előre az ország ügyét, csak mindig újabb és újabb áldozatokat követelnek tőlünk, ahelyett, hogy valamit adnának. Pedig a kormányok kötelessége nemcsak az adók kíméletlen behajtása, hanem olyan gazdasági koncepció elképzelése és végrehajtása, amely a gazdasági sivatagban legalább oázisokat teremt, ha már az általános fellendülésre nincs kádenciá- ja a tehetetlenségnek. Azt mondták, hogy a nemzeti parasztpárti kormánynak el kellett mennie, mert az ország szekere rudját csak kitűnő szakemberek irányíthatják a helyes útra. A „személyiségek“ csakugyan átvették a kormányzást, de a helyzet azóta sem javult semmit. A jelszó megmaradt, hogy világválságban élünk és az egyes országok sorsa nem választható el a világhelyzettől. Elfelejtik, hogy nem minden ország számára mértek egyformán a gazdasági javak bőségszarujából. Romániának mindene megvan, ami arra predesztinálhatná, hogy polgárai bőségben, általános jólétben éljenek. De egy ország, amelyben az uj kormányok egyebet sem tesznek, mint kimutatják az előbbiről, hogy mennyit panamáztak, milyen horribilis összegeket vontak el a köztől az elődök, egy ország, amelyben a kormányok egyedüli produktivitása a múlt rezsim bünlajstro- mának összeállítása, miképen várhatja a sorsfordulatot? A sültgalamb és a biblia mannája sehogy sem akar a szánkba repülni és az ölünkbe hullani. Mi mindig csak a kölcsönt várjuk, de még egyszer sem esett meg. hogy a hasznos beruházásokra szánt külföldi tőkét arra a célra fordítsák, ami produktiv hasznot jelenthetne az ország lakosainak és hozzásegítené őket ahhoz, hogy a drága külföldi pénz kamatait meg tudják fizetni. A kölcsönök elfogynak, de adósságaink egyre kolosszálisabb méreteket öltenek, a szegénység egyre több embert ragad meg po- lipfearjaival, a pauperitás hova tovább általánosabb jellegűvé válik. A „minden bokor szállást ad“ aranyigazsága vigasztalóau hangzik ilyenkor, nyár dere(Szatmár, julius 20.) A Magyar Párt szatmári tagozata nép gyűlést hivott össze még julius 5-ére, főképpen a nagyon súlyos gazdasági problémákban való állásfoglalás végett. A gyűlésre a parlamenti csoport több tagját is meghívtak s ezek meg is Ígérték résztvételüket, köztük Hegedűs Nándor és Jakabffy Elemér, aki e megyének a képviselője is. A gyűlést akkor el kellett halasztani most vasárnapra, julius 19-ére, még pedig egyszerűen azért, mert a gyűlés megtartásához szükséges hatósági jóváhagyásokat nem sikerült megszerezni. Pus- cariu prefektus kijelentette, hogy a gyűlést nem engedélyezi. A 19-iki terminus engedélyezése végett újból kérvényt adtak be, amire a prefektus nem adott jóváhagyó választ, hanem azt válaszolta, hogy a gyülésezést megtiltja. Jakabffy Elemér képviselő, aki szombaton érkezett meg Szatmárra, úgy intézkedett, hogy a gyűlést mégis megtartják. Azt az álláspontot fogadtatta el ugyanis, hogy a prefektusnak az alkotmány érteimében nincsen joga elutasító választ adni, nincsen joga engedélyt adni, vagy megtagadni, a bejelentést csak tudomásul venni tartozik. A népgyülés időpontjában a csizmadiatái'- sulat székbázában össze is gyűlt pár száz ember s megjelent a tagozati vezetőség is. Weisz Sándor dr. elnök elmondotta megnyitó beszédét, Fikán. de minden évben több és több embert ejt kétségbe az a kérdés, vájjon mi lesz a télen? Lpsz p fánk, lesz-e egy darab száraz kenyerünk? A politika vakációzik, de a miniszter uraknak ilyenkor kellent} számot vetniök a jövővel, ilyenkor kellene gondolkozni azon, hogyan leseber József dr. pedig, aki a gyűlésnek a főszónoka lett volna, a közgazdasági helyzet ismertetéséről kezdett beszélni. Alig kezdte meg beszédét, nagyobb kísérettel megjelent a teremben Munteanu szatmári szigurancafőnök, felmutatta a prefektusnak a rendeletét, mely a gyűlés betiltásáról szólott. A vezetőség és a szigurancafőnök között rövid kis szóváltás volt, majd a gyűlés a prefektus abcugolásával szétoszlott. A gyűlésnek ilyen lezajlása tüntetés volt annak a dokumentálására, hogy Szatmármegyében mennyiben respektálják a gyülekezési szabadságról szóló törvényes intézkedéseket. Alkalmat adhat ez az eset arra, hogy a szatmári állapotok felé forduljon a figyelem, hadd lássa a világ, milyen önkényuralmat tart fenn ilyen nyugati megyékben egy-egy prefektus. Később összeült a szatmári párt intézőbizottsága, amelyen megbeszélték röviden ezt az esetet is, de amelyen elintézték azokat a megbeszélni valókat, amiket a népgyülés elé akartak vinni. Fischer József dr. beszédén kivül Hegedűs Nándor képviselő beszélt azokról a gazdasági tennivalókról, amelyek a városi magyai- közönségnek a krízis idején a feladatait képezhetik. A prefektus eljárása ellen megteszik a törvényes lépéseket. hetne megelőzni az ország téli gondjait. De hogyan is kívánhatnék ezt a kormánytól, amelyet sokkal jobban izgat ezeknél a kérdéseknél a számukra aktuálisabb, vájjon ott fognak ülni még a ma kegyelmes urai holnap a nyugalmas bársonyszékekben? >wwwwww>a^
