Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-20 / 162. szám
XIV, tVF. 162, SZÁM. Marcin imul—i—■imun m E3 Az orosz gazdaságai rendszer és Románia Irta: Heuer Béla vegyészmérnök, Kolozsvár Egy fiatal román politikussal vitatkoztam a napokban erről a kérdésről. Vitatkozásunk törten abbamaradt. A kérdés azonban oly fontos, oly érdekes, hogy e lapok hasábjain mondom el véleményemet, annál is inkább, mert igazolom ama felfogásom helyességét, melyet egy pár évvel ezelőtt a román petróleumpolitikát fejtegető cikksorozatomban előre lekövetkeztettem. Fejtegetésem a teljesen társadalompolitikamentes, tisztán erdélyi szempontból való gazdasági gondolkodás és ebből folyó következtetés. Adataim, melyekre hivatkozom, összehasonlítások alapján helyesnek gondolt számok. Csak összehasonlítás alapján jutunk elfogadható adatokhoz. A Kniekerboeker adatai is sokszor tévesek, pld. azt mondja az illusztris Szerző, bogy Jakob F. Bogomilkin, a világ legnagyobb „búzatermelő gyárában“ (melynek területe 256.S00 ha) drágábban termel, mint ahogy elad és igy az U. d. S. S. R. búzája dum pingáron kerül forgalomba. Kniekerbucker igy kalkulál: Bogomilkin Gigán ton a szovjetbirtokon 2800 emberrel dől gozik, kiknek bére havonta 100 rubel, 8000 gép, szerszám van használatban. A kormány 27,000.000 rubelt invesztált a birtokba. A birtok- termeit 1,000.000 Sch. rozsot, 3,000.000 Seh. közepes minőségű búzát. A búzának Sch.-énti liverpooli értéke á 70 cent, összesen 2,100.000 dói lár, rozs Seh.-ént és tonnánként 90 rubel 560.000 dollár, ami összesen 2,660.000 dollár bevételt jelent. Ha tehát 3,500.000 összkiadást levonunk, marad 840.000 dollár veszteség Kniekerboeker szerint, hazugság tehát Bogomilkin adata, hogy Giganton az 1930. évi termése annyi jövedelmei hozott ki, hogy az államnak 20,000.000 rubelt Vissza tudott fizetni. Bogomilkin adatát nem tudom kontrolálni, de hogy Kniekerboeker téved számításában, az az első pillanatra látható. 2800 munkás béréi nem lehet 350 napra venni. A mezei munkás szezonmunkás, csak akkor kap bért, ha dolgozik. Azonban könyvében lejebb maga Knieker bocker mondja, hogy a szovjet Sch.-énti buza termelési költsége 0,77 dollár, mig az Északamerikai Egyesült Államok 1,32 dollárt költenek ugyanezen mennyiség termelésére, vagyis maga is elismeri, hogy olcsóbb a búzatermelés Oroszországban. Igyekeznünk kell tehát nekünk is az olcsóbb termelési rendszerre áttérni, hogy felvehessük az árharcot a világpiacokon. Még sokkal érdekesebb és a mi gazdasági életünkre sokkal fontosabb az orosz petróleum, nyersolaj termelési politikának a megismerése. Most látszik csak a Vintila-politikának a borzasztó hatása. Vintila Brătianu úgy takarékoskodott a petróleumterület koncesszióval, állami redevenciákkal, adókkal és taxákkal, annyira emelte az árat, hogy ma termelési képességünk sem mennyiség, sem termelési költség szempontjából az orosz árakat meg sem közelíti. Vintila Brátianu az ország petróleumterületeit, az örökkévalóságig akarta az ország minden generációjának elosztva, biztosítani. Neki a technikai haladás, energiát, nyersanyagot illetőleg, a nyersolaj és derivátjainak feltalálásánál megállóit. Neki nem volt lehetséges, hogy uj nyersolaj területeket és olcsóbb termelési rendszereket fognak feltalálni. Ez az oka annak, hogy a mai petróleumháboru, mely a Schell és általában az angol-amerikai csoport között dúl, mint két malomkő közé kapta országunk petróleumtermelését és tönkre teszi az egész petróleumipart. Szörnyű tudni, hogy azt a cisterna nyersolajat, melyért ma egy éve még 27.000 lejt lehetett kapni, ma 3000 lejért sem lehet értékesíteni, pedig a termelési rend természetéből folyólag muszáj értékesíteni. Deterding, a Schell vezérigazgatója, aki csak nemrégiben volt Romániában királyi disszel, a nyersolajválság okozójának a szovjetet és annak rablóbányászatát állítja elénk. A szovjet az olaj árzuhanását épp oly természetes árzuhanásnak magyarázza, mint a többi nyersanyagét. Reámutat arra, hogy a nyersgummi, melyből Oroszország egy grammot sem termel 1927. évben 1/6 sh. d volt, 1928. évben 0/10 sh. d volt, 1929. évben 0/5 sh. d volt, 1930. évben 0/4 sh. d volt, 1931. évben 0/3 sb. d volt, ma pedig már 2 d, körül van az ára fontonként. A réz 175 dollárról 35-re, az ólom 38 dollárról 11-re, a cink 44 dollárról 9-re zuhant. Tény az, hogy nálunk a nyersolaj termelése, épugy, mint más országokban, tehát, mint Oroszországban is, erősen fejlődött, mig 1929. évben 4.S30.000 t. volt termelésünk, 1930. évben 5,760.000 t. volt termelésünk. Az exportunkat emiatt az 1929 évbeli 2,822.000 t.-ról 1930. évben 3,856.000 t.-ra kellett emelni, mert, — és itt van a tragikus különbség közöttünk és Oroszország között, a mi belföldi szükségletünk visszament, az oroszoké pedig fejlődött. Oroszország belföldi szükséglete annyira nő, hogy az évi termelési mennyiséget a következő évben az országban használja fel. Tekintve pedig azt. hogy exportját felhagyni sem nem akarja, sem nem tudja, hisz külföldi gépvásárlásaihoz belföldi anyagért szerzett devizákra van szüksége, kénytelen nyersolajtermelését állandóan emelni. Ezt Oroszország nyugodtan megteheti, — hisz oly tartalékjai vannak, mint a világon senki másnak. Kniekerboeker 32 milliárd tonnára becsüli a készleteket, majd 6,75 milliárd tonnát vesz számításba. Ezek a számok tulma- gasak. Ennyi biztosén nincsen. De Dr. Mauth- ner (Bér. der Petroleumsind. 1930.) becslésénél, mely 3 milliárd tonnát gondol, valamivel több lesz. Ez is oly nagy mennyiség, hogy teljesen szabad és korlátlan termelésnövelést tesz lehetségessé. De lehetségessé teszi a termelésnövekedést, az ár is, A Knieckerbdcker szerint is, a könnyű és nehéz benzin a petroleum árának alacsony volta mellett is kereset mutatható ki. Kniekerboeker csak a Mazutnál mutat ki veszteséget, m6rt szerinte 8 dollárért adta 1928— 1930-ra Ameft a mazutját egy amerikai cégnek, holott szerinte a mazut termelési költsége 2,20 dollár, fuvarja pedig Bakuból—Batumba, legalább 9 dollár. A szovjet ugyanezt a fuvardijat 6 Rubelben, azaz 3 dollárban adja meg, — ami tekintélyes hasznot jelentene a mazutért az olajtermelés számláján, de veszteséget jelenthet a vasút szállitás-számláján, ha az egyéb drágább anyagok szállítási dija ezt az állítólagos veszteséget nem rekompenzálná. Azonban nehéz a Kniekerboeker számát azért is helyesnek elfogadni, mert ő maga szerint számítását az amerikai rendes vasuttarifa alapján ejtette meg. Tudjuk ' azonban egyrészt azt, hogy a vasúttársaságok tömegszállitásoknál fuvarkedvezményeket adnak, de főleg azért félek, hogy Kniekerboeker számadata téves, mert Szovjetoroszország ipari térképén egy csővezetéket látok berajzolva Baku és Batu között, melyen át szállítva az olajat, a szállítási költség, a vasutfuvar csak egy hányadára csökkenthető. Ellene mond Kniekerboeker-nek az a tudott tény. hogs'- a texásiak a francia tengerészeinek 0,75 dollárért adtak el horribilis mennyiségű nyersolajat. Természetes, hogy ilyen olcsó árak mellett a külföldi kapitalista országok tőkéjét igénybe vevő román petroleumipar a legnagyobb zavar13 FUrdöutazés helyett a gyógyfürdő otthon ez könnyen és olcsón készíthető a következő készítmények a fürdővízben való feloldása által: 1. Bíznál Jódsó (1 kg. ára 45 lei). Reuma, köszvény, i s c h i á s, skroíulozis és női bajok gyors és teljes gyógyítására szolgál. 2. Szénsavas fürdő „CarbacJd“ (1 csomag 1 fürdőhöz 45 lei). Szívbajt, érelmeszesedést. női- és idegbán- talmakat gyógyít. 3. Qxlgénfürdő ,.On!g6na" (1 csomag 1 fürdőhöz 56 lei). Női- és idegbajt, eziv- es véredény bántalmakat teljesen gyógyít. Prospektust díjtalanul küld. Kapható gyógyszer- tárakban és drogériákban, vagy közvetlenül a főlerakatná!: Br. ©berth I. Korona gyógy- zertár, Mediaş-Medgyes. ban van és orientálódni igyekszikDeterding márciusi látogatásával kapcsolatban sok mindenről beszélnek. Azt mondják, hogy 100,000.000 dolláros államkölcsönt kinált Deterding Romániának, ha ezentúl az ö^zes koncessziókat ő kapja és monopolisztikusan neki juttatják az exportálás jogát és ő innen Romániából szervezheti meg az európai piacon az orosz szovjet elleni petróleumháboruját.’ Nehéz dolog ehez hozzászólni, különösen nálunk. A siker, vagy bukás lehet majd ennek a tervnek a kritikája. Nem azért, mert ez előre- mondás, — csak jóslás volna. Én mindenesetre a kellő meggondolást: ajánlom és ajánlom a folytonos kalkulálást. Ne tegye le a ceruzát a nagyipar, számoljon és ne tegye le a ceruzát az állam sem, számoljon és lássa be, hogy a közterhek csökkentése a legjobb üzlet és az egyetlen lehetősége az üzletnek. Az orosz gazdasági rendszer kitermelt magából rengeteg jót, — azt alkalmaznunk keli nekünk szomszédoknak. De ha alkalmazásuk elé fontosabb érdekek akadályként tornyosulnak, úgy számolnunk kell ezen rendszerrel é3 gazdasági berendezkedésünkre való ■ következményeivel. Nem szabad félre — hazafiságból tervszerűen téves, adatokat helyeseknek elfogadnunk és viszont. . ; A fa kérdésében is azért kényszerültünk iérdre az orosz fa előtt, mert nem tanulmányoztuk a fa- és faáru exportjuk lényegét. Egy szóra elbittük, hogy 4 millió rab termeli a szovjet fát. És igy sem tőár, sem termelési költség nem terheli. Ma már tudjuk, hogy ez hazugság, a szovjetfát orosz parasztok termelik, akik a fatermelést szezonmunkának tekintvén, szekérrel és lóval mennek a legközelebbi munkahelyre. Munkabérük: fadöntők: 1 rubel 75 kopek, fafürészelők 2 rubel 20 kopek, saját lóval biró parasztok 3 rubel 20 kopek 3 órás munkanaponként. Hogy milyen fontos az Oroszországa! való kereskedelmi kapcsolat, azt az alábbi számokkal dokumentálom: Millió rubelek Országból K i v i t e 1 Behozatal 1930 1929 1930 1929 Németország ........ ... ... 206 215 251 195 ánglia ...........:. ........ 280 203 80 55 U. S. A. ......................... 4t 43 264 177: Perzsia ... ................... 60 70 44 61 Franciaország .............. 44 45 30 32 Olaszország ................... 53 33 11 8 Lettország ................... 52 78 15 17 Lengyelország .............. 14 13 39 19 Hollandia ........................ 35 31 5 O Mongolország ............. 18 10 20 15 Belei ura ........................ 27 19 7 4 Japán ............................. 16 19 17 8 Nyugatkina ................... 16 16 16 16 Csehslovákia ............. 4 8 27 18 Nem akarok álláspontot képviselni e nagyon fontos kérdésben sem pro sem kontra. Azonban felvetem a problémát, hogy tudnók az orosz szovjet gazdálkodás nekünk okozott kárait kivédeni, előnyeit kihasználni!
