Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-18 / 160. szám

XIV. SVF. 160. SZÁM. a 8 román Mjepk a ranytatatÉif nyüflfkszott s lelépő binfehanmányzá Manoilescuf kinevezték, de Burileanuból diplomatát csináljak, kegy lemondjon a kormányzóságról — Ä kormány léi, hogy prefektusai elpártolnak A király kurírt küldött Tlaiiin után (Bukarest, julins 16.) A kormányból Ma- noiíascn átlépett a jegybank kormányzói széké­be. A megürült miniszteri széket betöltötték s itt nincs is fennakadás, a bankkormányzói szék elfoglalása azonban nincsen egészen rendben. A bírói ítélet szerint a jegybanknak Burileanu a kormányzója. Bár Angheleseu önmagától hagy­ta ott a bankot, mégis két kormányzó van ezidő- szerint s az egyikkel csinálni kell valamit, hogy lemondjon. Pénzt mindenesetre fog bőven kap­ni, de fontos pozíciókat is kínálnak számára. Most arról vau sző, hogy fontos diplomáciai megbízatást adnak neki s igen fontos helyre nevezik ki Románia követének. A kolozsvári Newyork-szállodának volt nehány évvel ezelőtt a bérlője s karrierje nem mindennapi, ha tény­leg a legelső diplomaták egyikévé is kinevezik. A jegybank az uj kormányzó alatt. Angheleseu, a Banca Naţionala visszalépett kormányzója, igen érdekes nyilatkozatot adott a sajtónak. Nyilatkozatában kijelenti, fel kell •világosítania a közvéleményt arról, hogy nincs Szó az ő személyi ügyéről, mert nem tartaná il­domosnak ezt a közvélemény elé hozni, hanem úmak a kormánynak a presztízséről, amely kinevezte volt. Hivatalában igyekezett a Banca Naţionala ér­dekeit a legteljesebb mértékben szolgálni és minden támadás dacára, olyan munkát kifejte­ni, amely igazolja, hogy az előző kormány vá­lasztása nem esett érdemtelenre. Meg van győ­ződve, hogy utóda Mouoilescu, kellő tehetséggel és szakértelemmel fogja megállni a helyét en­nek az intézetnek az élén, ami annál szüksége­sebb, mert a mai általános válságban rendkívüli fontossága van a Banca Nacionalanak. A mai helyzet igen súlyos, — mondotta — meg keli azonban állapitanom, hogy több helyen a helyzet rosszabb, mint nálunk. Ha összehason­lítjuk a többi európai állam gazdasági helyze­tét a mienkével, úgy konstatálhatjuk, hogy a mi viszonyaink jelentékenyen kedvezőbbek. Nálunk nincs éles osztályharc, nincsenek mun­kanélküliek jelentékenyebb számban, az élelmi­szerek olcsók és a kereseti viszonyok sem rosz- szak, a termés bő és kétségtelenül kielégitőbb az általános gazdasági helyzet, mint az ipari ál­lamokban. Valutánk stabilizálva van és a Banca Natíonalanak elegendő ereje van ahhoz, hogy ezt a stabilitást semmi meg ne ingathassa. A lej szilárd és erős és senkinek sem szabad kül­földi pénz után futnia. — Ami Németországot illeti, súlyos válsá­gok gyötrik. Európának kell .segítenie és remél­hető. hogy ez sikerülni fog. A román gazdasági életre nem szabad túlságos kihatással lennie a határainkon túli eseményeknek, bár a dolog természeténél fogva megérezziik azt. A gabona­Fehér fogak minden arcot vonzóvá és széppé tesznek, gyakran már a pompásan üdítő Cfetoro* doni fogpaszta egyszeri használata után. A fogak rövid használat után gyönyörű elefánícsontfényben ragyognak, különösen ha a tisztításhoz a külön erre a célra ké­szített foganatos sörtéjü fihtiarotíont» fogkefét használjuk. A fogak közé szó-, rult rothadó ételmcradékok. melyek a ke!-' lemetlen szájszagot okozzák, ezzel a fog­kefével alaposan eltávolitliatók. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel. Chforoetant- fogpaszta, fogkefe és -ssájviz mire denüu kapható. Csak kék-Iebér-zöld szinü csomagolásban, „ChlerecJoisi“ feJiratíai valódi. értékesítésnek a legmegfelelőbb pillanatban kell megkezdődnie. Románia saját erejéből bankjegyeinek aranyfedezetét a köteles• 35 százalékról 41 százalékra emelte fel s ez a szám önmagáért beszél. Az újságírók megkérdezték Angheleseut, nem sajnálja-e otthagyni állását? — Nem volnék őszinte — felelte, — ha azt mondanám, hogy nem sajnálom otthagyni ezt a pozíciót, amelyben kedvvel és lelkiismeretesség­gel dolgoztam és kiváló munkatársaimat. Egyé­ni szempontoknak és érdekeknek azonban soha­sem szabad érvényesülniük a köz nagy érdekei előtt. A kormány a prefektusokhoz. A politikai szünet alkalmára Argetoianu körrendeletben ad utasításokat prefektusainak. A legfontosabb, ami a körrendeletből kidombo­rodik az, hogy a prefektusok nehogy hűtlenek legyenek a kormányukhoz. Nehogy más párt­nak a befolyása alá kerüljenek. Például ne en­gedjék át a teret a liberálisoknak. A belügyminiszter körrendeleté hangoztatja ugyanis, hogy a kormány a politikai pártokon kívül áll, viszont az egyesületi törvényt teljes mértékben respektálván, a pártok szervezkedése teljesen szabad és ha a törvényes keretek között mozog, ogy meg nem akadályozható. A belügyminiszter azonban elvárja a pre­fektusoktól, mint a kormányhatalom képviselői­től, hogy a politikai pártoktól távol tartsák ma­gukat és teljesen a közigazgatásnak szenteljék idejüket. Argetoiannt nem érts meg Erdély. Tegnap este a Colonade étteremben a kor­mánypárt tagjai bankettet rendeztek Argetoia- nu tiszteletére. A banketten Argetoianu hos­szabb beszédet mondott. Az uj kormányt — mon­dotta — rokonszenwel, de legalább is semleges­séggel fogadták mindenütt, még a nemzeti pa­rasztpárt regáti hívei is, egyedül az erdélyiek azok, akik ellenséget láttak benne. Maniu vis­szavonulása tiltakozás/ akar lenni a kormány ellen. Szerinte Erdély nem érti meg a kormányt s ezt a nemzeti parasztpárt hibájának tartja. Királyi kurír Badacsonyban. (Bukarest, julius 16.) Párizsi lapok Vaida audienciájáról irva megállapítják, hogy Maniu visszavonulása komolyan foglalkoztatja a leg­magasabb tényezőket is és a király Vaida előtt kifejezést adott ama kívánságának, hogy Maniat látni szeretné tanácsadói között. Az Uralkodó szinajai tartózkodása alatt is folytatni fogja a politikai audienciákat. A Lupta szerint az Uralkodó külön kurírt küldött Badacsonyba Maniu Gyulához. A kirá­lyi kurir az Uralkodó levelét vitte a nemzeti parasztpárt visszavonult elnökéhez és a lap ér­tesülése szerint a király meghívja Maniut Szí­riájába,. Veszedelmes kauciészédelgdt tartóztatott i«s a kolozsvári rerióérséi Ezer leitől ötezer lejig terjedő összegeket csali ki szegény állásnélküli emberektől — Mikor letartóztatták, hivatalos hatalommal való vissza­élésért jelentette fel az eljáró rendőrltszfviseiői hogy amig az ügyészség lefolytatja a rendőrka­pitány ellen a vizsgálatot, egyszerűen meg fog lógni. Az ügyész kihallgatta Rozvánt s miután meggyőződött arról, hogy a helyzet éppen for­dítva áll, mintahogy a „direktor ur“ előadta, rendőrkiséret mellett vitték vissza az első kerü­lethez Grot, mire a feljelentők egész serege ostromolta meg a rendőrséget. Kacsó Béla huszonhatéves Deák Ferenc uc- cai kereskedőt is meglátogatta, Írógépet kért próbaidőre, amit aztán zálogházba helyezett el. Hasonló eset történt a Finkler-céggel is. Baltes Birnion városi szolgát szintén felvette pőnzbe- szedőnek. 1500 lejnyi óvadék kímélésé után. Baltes megjelent a hivatalban, a direktor ur nzou.fan megfeledkezett a munkabeosztásról, azt hangoztatva, hogy jöjjön csak holnap. Baltes Siruiou végül meggyőződve arról, hogy közön­séges szélhámoskodásról van szó, visszakövetel­te a pénzét. Csak 500 lejt sikerült megkapnia. Kari Gergely állásnélküli kőmivest szintén fel­vette a tisztviselői státusba havi háromezer lej fizetéssel, négyezer lej kaució ellenében. Kari is csak a legnagyobb nehézségek árán gyűjtötte össze a biztosítékot. Majd elküldte a városba in­kasszálni. Utóbb kiderült, hogy mindazok, aki­ket utasítására Kari felkeresett, egyetlen báni­val sem tartóztak a „cégnek“, sőt nem is ismer­ték a „főnök ur“-at. A rendőrségen tovább folytatják a vizsgála­tot s az elmúlt nap folyamán távirati megkere­sés ment Bukarestbe, hogy meggyőződjenek ar­ról, Grot milyen viszonyban ál! az említett, biz­tosítótársasággal Î Ml ' 1» ^1 (Kolozsvár, julius 16.) Kolozsvári lapokban jelent meg annakidején a következő hirdetés: „Pénzbeszedőket felvesz az Albion Biztositó Tár­saság kolozsvári vezérképviselete.“ Természete­sen a pár sor megjelenése után valóságos ostrom alá vették az Albion biztosítótársaság vezérkép­viseletét, amelynek összes munkálatait egy Grot Alexandru nevű regáti ur látta el. Az első álást- kereső Cristea Marioara magántisztviselőnő volt. Tiszteletét tette Grot igazgató urnái, aki rövid megbeszélés után kijelentette, — tizenöt­ezer lej garancia ellenében hajlandó alkalmazni. A fiatal leány, aki az utóbbi időben a legna gyobb nélkülözések között élt. megindult a vá­rosban s rokonaitól és ismerőseitől sikerült 5000 lejt kölcsönvennie, majd felkereste Grot direk­tor urat. aki engedve a negyvennyolcból, elfo­gadta az ötezer lej biztosítékot is és Christea Marioara megkezdte tevékenységét — az irodá­ban. Megállapodásuk szerint havi négyezer lej fizetést kellett volna kapnia. Az első hónap el­telte után a leány kérte jogos járandóságát, amelynek kiutalását, azonban különböző okokra való hivatkozással Grot direktor ur megtagadta. Christea Marioara rosszai sejtve, azzal a szerény, kéréssel állt elő, hogy legalább ötezer lej kau­cióját fizessék vissza. Sajuos ez a kérése is süket fülekre talált. Ezekntáu tehát nem maradt más tennivalója, mint az esetről jelentést tett az I. kerületi rendőrségen, ahol Hozván Zeno rendőr- kapitány azonnal megindította a nyomozást. Miután pedig bebizonyosodott, hogy a leány fel­jelentése komoly alapokon nyugszik, n rendőrség a vizsgálat lefolytatásának idejére őrizetbe vet­te az igazgató urat, aki erre éktelen haragra lobbanva, tiltakozott az ellen, bőgj' ilyen bánás­módban részesítsék a „kollegát“, mert ő valami­kor rendőrinspektor volt. Mikor megígérte a kérdéses összeg azonnali visszafizetését, Hozván Zeno szabadonboesátoíta, de azért detektívek fi­gyelték minden lépését. Grot ur ahelyett, hogy ígéretét betartotta volua, egyenesen az ügyész­ségre sietett, ahol hivatalos hatalommal való visszaélés címén feljelentést tett a rendőrtisztvi- selö ellen. Ez a gesztusa azt a célt szolgálta. *azumim­SzapiiL májtól , pattanás, snitsssner • ellen. Az arcbőrt simává, üdévé, fia- j taiossá teszi, Fgy tégely ára I •10 lei. Egy drl). Ásuesimppan ! ára 25 lei. — Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és i 11 a í s z e r t á r ti a n . — j 3t Sí ÚA .. ţm

Next

/
Oldalképek
Tartalom