Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-02 / 146. szám

21$ p v i o e 1 őh á z BUDAPEST V. £LOFiZEXÉ£> RFJ.FOXJjOy X 4 U00 lej, félévre 60O-'; IţJ, negyed évre 808 ||% I 'egy bóra 100 Hej, Ara 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAE Sterke« tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtérit 4 Telefon: 5-08, 8-04. XIV. évfolyam 146»ik szám ELŐFIZETÉS MAGTABOBSZAGOX t t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén! 15 pengő. i. Egyes szám ára 28 fillér. ___ TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN KTMSBAEt No. 24258—927. Cloj-KoIozs vár, 1931 folios 3 Csütört Kemény szavakkal nagy titkokat vágtak egymás fejéhez a pártvezérek Duca elmondotta az érdeklődéssel várt nyilatkozatát a kamarában s nagy viharban éles harca támadt Bratianuval és Gogával Lupu is leleplezéseket mondott Jönnek az interimároK Kolozsvárra is, és máshova is, ahova még nem érkeztek meg, útban vannak és jönnek az interimárok. Akármi az indokolása, ennek az interimár-kinevező egyszakaszos törvénynek, az interimár-bizottságok kinevezése nem egyéb, mint a polgárságnak a megfosztása a legele­mibb polgári jogaitól. Az a tény, hogy diktató­rikus kormányrezsim a maga parlamentjével meg fog szavaztatni egy olyan törvényszakaszt, amely felhatalmazást ad a kormánynak és közegeinek a választott testületek szétkergeté- sére, helyükbe kinevezett embereknek a beül­tetésére végig a közigazgatás minden területé­nek összes vonalain, nem enyhiti s nem minő­siti szelidebbre azt a tényt, hogy itt a polgár­ságnak az ősi jogait kobozzák el. A polgárság­nak elemi polgárjoga az, hogy csak annak van helye a városházán, községházán, vagy megye­házán, akit a polgárok küldenek oda, mindenki másnak az ottléte, hatáskörhöz jutása csak ab­szolutisztikus alapon történik. Ezek a közigaz­gatási testületek önkormányzati jellegűek kell hogy legyenek s bármilyen törvényt, bármilyen indokolással szavazzanak meg ezzel szemben, vagy ez ellen, a lakosságot, a polgárságot foszt­ják meg nemcsak legelemibb politikai, de leg­életbevágóbb önrendelkezési jogaitól. Legfen- nebb arról lehet szó, hogy az elmúlt tiz és egy­néhány esztendő alatt az önkormányzati jog el­kobzásának olyan fázisait éltük át, amilyene­ket el sem tudtunk képzelni azelőtt s amilyenek hozzászoktatták már a közönséget ezeknek a közönyös elviseléséhez. A mai nemzedéknek a hátán a jogfosztásnak olyan variációi táncoltak végig, hogy e fásultságban már kevesen emlé­keznek a magyar nemzetnek ama gigászi és olyan sok időn át dicsőséges kitartással kiállóit küzdelmére, amit a Bach-rendszer ellen győze­lemmel folytatott s amelynek elvi magatartása hatalmas történelmi érték a nemzet életében. Az a közigazgatási törvény, amely a polgár­ság képviseleteit beengedte a közigazgatási székházakba, egyáltalában nem adta meg az önkormányzati jelleg teljességét. Milyen na­gyon messze voltunk mi ettől. Sőt tartalmazott olyan rendelkezéseket és beállított' olyan intéz­ményességeket, amelyek az önkormányzati jog érvényesülésének a készakarva csinált akadá­lyai. sőt kijátszásai voltak. Hinni, vagy re­mélni lehetett volna azonban, hogy a kezdő lé­pés megtörtént, amely után a modern társadal­mi élet követelményei szerint következik majd a továbbhaladás. Akinek a leikéből _ nem halt még ki teljesen és tökéletesen a jóhiszeműség, az számított is talán a tovább haladásra. Most pedig, amikor megindítják a kinevezett interi- márokat az uj rezsim rendszerének elhelyezem dő embereket tartalmazó bőségszarujából a me­gyei, községi, városi székhazak felé, akkor egy­szerre visszaestünk olyan messzire, ahol már nagyon régen voltunk, olyan szakadékba, amelyről azt gondolhattuk, hogy már átgázol­tuk. így állunk mi a haladás útja mögött, igy járunk a fejlődés kilátásaival ellenkező irány­ban. Nem akarják lehetővé tenni, hogy a ren­des polgári életnek a partjaira kivergődjünk, mert ahogyan közelednénk a jó irányban a szá­razföld felé, a törtetve-küzködő hajót vissza rántják. A kormányrezsim nyilt programja volt. hogy a közélet irányítását kiveszik a polgári képviseleteknek a kezeiből. Magyarul ezt je­lenti az a jelszó, amely a pártok nélkül és a pártok ellenére akar mindent intézni. A román közéletben bármennyire elfajulhatott a pártos­kodás és hozhatott visszás eredményeket, de ezea a eimen vakmerő vállalkozás félretolni a polgári képviseleteket és megsemmisiteni az (Bukarest, junius 30.) Az óliberálisok el­nöke elmondotta a nagy érdeklődéssel várt be­szédét, amely heves öszetüzésekre adott alkal­mat a pártvezérek között. Sűrűn zuhogtak azok a leleplezések, amelyek az úgynevezett jobbol­dali pártok benfenteseinek eddigi magántitkait terítették ki. Hogy ar,ik Idején a liberálisok vit­ték kormányra Averescuékat. Hogy milyen sza­vakat használt Duca pár évvel ezelőtt a trón­öröklés kérdésében. S Bratianu György bizonyí­tását Ígérte annak, hogy az apja. Bratianu Jo- nel vissza akarta hivatni Károly királyt, de más, Duca volt az, aki lehetetlenné igyekezett tenni a visszatérést. Éles szópárbaj és nagy vi­har között hangzottak el ezek. A Duca beszédé­nek pedig a mai helyzetre vonatkozó lényege az volt, hogy nem fordul még a kormány ellen, akkor teszi ezt, amikor ő akarja, de e magatar­tásával a kormány tényeit irányítja. A kor mány rezsimjét átmenetinek tartja, hidnak egy pártkormány kialakulásához. Cuza antiszemita kijelentései miatt. A kamara keddi ülésén a jegyzőkönyvhöz Fischer cionista képviselő szólt hozzá s szóvá- tette Cuzának a zsidóságról mondott sértő kife­jezéseit. Pompei elnök hangoztatja, hogy saj­nálja az incidenst és kéri a képviselőket, hogy a jövőben tartózkodjanak olyan kifejezések használatától, amelyek egyes politikai csopor­tokra sértők lehetnek. Vâlcovici közlekedésügyi miniszter egy előbbi interpellációra válaszolva a vasúti ked­önkormányzati jognak a halvány maradvá­nyait és szelíd kilátásait. A kormányrezsimnek a polgárság képviseleti rendszerét letörő pro­gramja van s éppen ezért naivitás más indo­kait keresni annak, hogy miért nem kérdezték meg a pártokat s a Magyar Pártot az interi- már bizottságok kinevezésénél. Az, hogy pár­tokhoz tartozó egy-egy embert is beengednek néhol ezekbe az interimár bizottságokba, nem törődve azzal, hogy mit szólnak ehhez az érde­kelt pártok, csak némi megalkuvás bizonyos olyan körülményekkel, amik nem fontosak az ő számukra. S amik egyáltalában nem lényege­sek. A valóság az, hogy azt a programot és ter­vet, amire az interimár bizottságokat a saját embereikből az ország minden részébe szét kül­dik. keresztülviszik, megvalósítják s abból en­gedni nem fognak. Az ő szempontjukból teljesen lényegtelen az, hogy nagyszámú interimár-testiiletekbe esetleg bejuthat néhol, vagy több helyen egy- egy olyan ember is, aki nem tartozik bele a maga felfogásával ebbe a felülről diktált pro­gramba. Ha valamit enyhíteni tud az ő jelen­léte a tervszerűségnek a könyörtelen tempó­ján, vagy esetenként valamibe valamennyire vezményes jegyek kérdéséről beszél. Az ügy a minisztertanács előtt van s a minisztertanács­nak az az álláspontja, hogy a közhivatalnoko­kat ebben a tekintetben visszahelyezi régi jo­gaikba. Visszaviszik az órát. D R. Joanítescu a földmivelésügyi minisz­tertől az agrárreform revíziójáról szóló törvény végrehajtása felől érdeklődik. Oteteleşanu averescánus az uj órarendszer bevezetése felöl intéz kérdést a közlekedésügyi miniszterhez. Vâlcovici miniszter kijelenti, hogy az ügy­ben közelebbről törvényt terjeszt a kamara elé. A törvény visszaállítja a régi órarendet, azon­ban felhatalmazza a minisztertanácsot, hogy az szükségeseién megváltoztathassa. A jelenlegi rendszer különben véleménye szerint hibás és az országnak sok millió lej veszteséget okoz. Lupu a kormány ellen. Xéni liberális az ipar- és kereskedelemügyi minisztert kéri, hogy informálja a kamarát a német-román kereskedelmi szerződés felől. Napirenden Lupu tartott nagy beszédet a felirati javaslat vitájában. Vázolja azokat a tárgyalásokat, amelyek a Iorga-kormány meg­alakulásánál folytak. A. pártok elleni harc az­zal indult meg, hogy a kormány közölte falra­gaszokon az uralkodónak a pártvezérekhez in­tézett beszédét. A Iorga-kormány mindenkire nézve meglepetés volt. Foglalkozik Iorga sze­befolyhat, ez az ő egyéni képességeitől függ. A programon, amely önkormányzatellenes, vál­toztatni nem tud, mert hiszen az egész rezsim erre indult s erre szervezkedik. Nincsen szük­ségük polgári képviseletre, tehát a polgári ér­dekek védelmére' sincs. Meddig fog ez az interimár uralom tartani, amely ezúttal is, valószínűleg, a Székelyföldet fogja néhány hónapi fellélegzés letörése után most megnyomorítani, nem lehet tudni. Az egyszakaszos törvény tiz hónapról beszél, tiz hónap alatt azonban hozhatnak még számos egyszakaszost újabb tiz hónapokról, sőt ti? esz­tendőről is. Mert ha egyszer az önkormányzati jog elvén tultették magukat, akkor felhatalma­zottaknak érzik magukat annak a megtételére, amit ilyen irányban még akarhatnak. Az inte­rimár uralom terminusát azonban minden va­lószínűség szerint más körülmények szabják meg, amikről nem beszélnek az ilyen egyszaka­szosak. A kormányrezsim bukása például. ÉS ezt a bukást igen rohamosan fogja elősegitení az interimar-igazgatás ellen biztosan feléledő polgári elégedetlenség is, ha a bukás nem jön még ez elégedetlenséget megelőző gyorsaság­gal is, közelebbi meglepetésként. ^ (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom