Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-02 / 146. szám
21$ p v i o e 1 őh á z BUDAPEST V. £LOFiZEXÉ£> RFJ.FOXJjOy X 4 U00 lej, félévre 60O-'; IţJ, negyed évre 808 ||% I 'egy bóra 100 Hej, Ara 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAE Sterke« tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtérit 4 Telefon: 5-08, 8-04. XIV. évfolyam 146»ik szám ELŐFIZETÉS MAGTABOBSZAGOX t t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén! 15 pengő. i. Egyes szám ára 28 fillér. ___ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN KTMSBAEt No. 24258—927. Cloj-KoIozs vár, 1931 folios 3 Csütört Kemény szavakkal nagy titkokat vágtak egymás fejéhez a pártvezérek Duca elmondotta az érdeklődéssel várt nyilatkozatát a kamarában s nagy viharban éles harca támadt Bratianuval és Gogával Lupu is leleplezéseket mondott Jönnek az interimároK Kolozsvárra is, és máshova is, ahova még nem érkeztek meg, útban vannak és jönnek az interimárok. Akármi az indokolása, ennek az interimár-kinevező egyszakaszos törvénynek, az interimár-bizottságok kinevezése nem egyéb, mint a polgárságnak a megfosztása a legelemibb polgári jogaitól. Az a tény, hogy diktatórikus kormányrezsim a maga parlamentjével meg fog szavaztatni egy olyan törvényszakaszt, amely felhatalmazást ad a kormánynak és közegeinek a választott testületek szétkergeté- sére, helyükbe kinevezett embereknek a beültetésére végig a közigazgatás minden területének összes vonalain, nem enyhiti s nem minősiti szelidebbre azt a tényt, hogy itt a polgárságnak az ősi jogait kobozzák el. A polgárságnak elemi polgárjoga az, hogy csak annak van helye a városházán, községházán, vagy megyeházán, akit a polgárok küldenek oda, mindenki másnak az ottléte, hatáskörhöz jutása csak abszolutisztikus alapon történik. Ezek a közigazgatási testületek önkormányzati jellegűek kell hogy legyenek s bármilyen törvényt, bármilyen indokolással szavazzanak meg ezzel szemben, vagy ez ellen, a lakosságot, a polgárságot fosztják meg nemcsak legelemibb politikai, de legéletbevágóbb önrendelkezési jogaitól. Legfen- nebb arról lehet szó, hogy az elmúlt tiz és egynéhány esztendő alatt az önkormányzati jog elkobzásának olyan fázisait éltük át, amilyeneket el sem tudtunk képzelni azelőtt s amilyenek hozzászoktatták már a közönséget ezeknek a közönyös elviseléséhez. A mai nemzedéknek a hátán a jogfosztásnak olyan variációi táncoltak végig, hogy e fásultságban már kevesen emlékeznek a magyar nemzetnek ama gigászi és olyan sok időn át dicsőséges kitartással kiállóit küzdelmére, amit a Bach-rendszer ellen győzelemmel folytatott s amelynek elvi magatartása hatalmas történelmi érték a nemzet életében. Az a közigazgatási törvény, amely a polgárság képviseleteit beengedte a közigazgatási székházakba, egyáltalában nem adta meg az önkormányzati jelleg teljességét. Milyen nagyon messze voltunk mi ettől. Sőt tartalmazott olyan rendelkezéseket és beállított' olyan intézményességeket, amelyek az önkormányzati jog érvényesülésének a készakarva csinált akadályai. sőt kijátszásai voltak. Hinni, vagy remélni lehetett volna azonban, hogy a kezdő lépés megtörtént, amely után a modern társadalmi élet követelményei szerint következik majd a továbbhaladás. Akinek a leikéből _ nem halt még ki teljesen és tökéletesen a jóhiszeműség, az számított is talán a tovább haladásra. Most pedig, amikor megindítják a kinevezett interi- márokat az uj rezsim rendszerének elhelyezem dő embereket tartalmazó bőségszarujából a megyei, községi, városi székhazak felé, akkor egyszerre visszaestünk olyan messzire, ahol már nagyon régen voltunk, olyan szakadékba, amelyről azt gondolhattuk, hogy már átgázoltuk. így állunk mi a haladás útja mögött, igy járunk a fejlődés kilátásaival ellenkező irányban. Nem akarják lehetővé tenni, hogy a rendes polgári életnek a partjaira kivergődjünk, mert ahogyan közelednénk a jó irányban a szárazföld felé, a törtetve-küzködő hajót vissza rántják. A kormányrezsim nyilt programja volt. hogy a közélet irányítását kiveszik a polgári képviseleteknek a kezeiből. Magyarul ezt jelenti az a jelszó, amely a pártok nélkül és a pártok ellenére akar mindent intézni. A román közéletben bármennyire elfajulhatott a pártoskodás és hozhatott visszás eredményeket, de ezea a eimen vakmerő vállalkozás félretolni a polgári képviseleteket és megsemmisiteni az (Bukarest, junius 30.) Az óliberálisok elnöke elmondotta a nagy érdeklődéssel várt beszédét, amely heves öszetüzésekre adott alkalmat a pártvezérek között. Sűrűn zuhogtak azok a leleplezések, amelyek az úgynevezett jobboldali pártok benfenteseinek eddigi magántitkait terítették ki. Hogy ar,ik Idején a liberálisok vitték kormányra Averescuékat. Hogy milyen szavakat használt Duca pár évvel ezelőtt a trónöröklés kérdésében. S Bratianu György bizonyítását Ígérte annak, hogy az apja. Bratianu Jo- nel vissza akarta hivatni Károly királyt, de más, Duca volt az, aki lehetetlenné igyekezett tenni a visszatérést. Éles szópárbaj és nagy vihar között hangzottak el ezek. A Duca beszédének pedig a mai helyzetre vonatkozó lényege az volt, hogy nem fordul még a kormány ellen, akkor teszi ezt, amikor ő akarja, de e magatartásával a kormány tényeit irányítja. A kor mány rezsimjét átmenetinek tartja, hidnak egy pártkormány kialakulásához. Cuza antiszemita kijelentései miatt. A kamara keddi ülésén a jegyzőkönyvhöz Fischer cionista képviselő szólt hozzá s szóvá- tette Cuzának a zsidóságról mondott sértő kifejezéseit. Pompei elnök hangoztatja, hogy sajnálja az incidenst és kéri a képviselőket, hogy a jövőben tartózkodjanak olyan kifejezések használatától, amelyek egyes politikai csoportokra sértők lehetnek. Vâlcovici közlekedésügyi miniszter egy előbbi interpellációra válaszolva a vasúti kedönkormányzati jognak a halvány maradványait és szelíd kilátásait. A kormányrezsimnek a polgárság képviseleti rendszerét letörő programja van s éppen ezért naivitás más indokait keresni annak, hogy miért nem kérdezték meg a pártokat s a Magyar Pártot az interi- már bizottságok kinevezésénél. Az, hogy pártokhoz tartozó egy-egy embert is beengednek néhol ezekbe az interimár bizottságokba, nem törődve azzal, hogy mit szólnak ehhez az érdekelt pártok, csak némi megalkuvás bizonyos olyan körülményekkel, amik nem fontosak az ő számukra. S amik egyáltalában nem lényegesek. A valóság az, hogy azt a programot és tervet, amire az interimár bizottságokat a saját embereikből az ország minden részébe szét küldik. keresztülviszik, megvalósítják s abból engedni nem fognak. Az ő szempontjukból teljesen lényegtelen az, hogy nagyszámú interimár-testiiletekbe esetleg bejuthat néhol, vagy több helyen egy- egy olyan ember is, aki nem tartozik bele a maga felfogásával ebbe a felülről diktált programba. Ha valamit enyhíteni tud az ő jelenléte a tervszerűségnek a könyörtelen tempóján, vagy esetenként valamibe valamennyire vezményes jegyek kérdéséről beszél. Az ügy a minisztertanács előtt van s a minisztertanácsnak az az álláspontja, hogy a közhivatalnokokat ebben a tekintetben visszahelyezi régi jogaikba. Visszaviszik az órát. D R. Joanítescu a földmivelésügyi minisztertől az agrárreform revíziójáról szóló törvény végrehajtása felől érdeklődik. Oteteleşanu averescánus az uj órarendszer bevezetése felöl intéz kérdést a közlekedésügyi miniszterhez. Vâlcovici miniszter kijelenti, hogy az ügyben közelebbről törvényt terjeszt a kamara elé. A törvény visszaállítja a régi órarendet, azonban felhatalmazza a minisztertanácsot, hogy az szükségeseién megváltoztathassa. A jelenlegi rendszer különben véleménye szerint hibás és az országnak sok millió lej veszteséget okoz. Lupu a kormány ellen. Xéni liberális az ipar- és kereskedelemügyi minisztert kéri, hogy informálja a kamarát a német-román kereskedelmi szerződés felől. Napirenden Lupu tartott nagy beszédet a felirati javaslat vitájában. Vázolja azokat a tárgyalásokat, amelyek a Iorga-kormány megalakulásánál folytak. A. pártok elleni harc azzal indult meg, hogy a kormány közölte falragaszokon az uralkodónak a pártvezérekhez intézett beszédét. A Iorga-kormány mindenkire nézve meglepetés volt. Foglalkozik Iorga szebefolyhat, ez az ő egyéni képességeitől függ. A programon, amely önkormányzatellenes, változtatni nem tud, mert hiszen az egész rezsim erre indult s erre szervezkedik. Nincsen szükségük polgári képviseletre, tehát a polgári érdekek védelmére' sincs. Meddig fog ez az interimár uralom tartani, amely ezúttal is, valószínűleg, a Székelyföldet fogja néhány hónapi fellélegzés letörése után most megnyomorítani, nem lehet tudni. Az egyszakaszos törvény tiz hónapról beszél, tiz hónap alatt azonban hozhatnak még számos egyszakaszost újabb tiz hónapokról, sőt ti? esztendőről is. Mert ha egyszer az önkormányzati jog elvén tultették magukat, akkor felhatalmazottaknak érzik magukat annak a megtételére, amit ilyen irányban még akarhatnak. Az interimár uralom terminusát azonban minden valószínűség szerint más körülmények szabják meg, amikről nem beszélnek az ilyen egyszakaszosak. A kormányrezsim bukása például. ÉS ezt a bukást igen rohamosan fogja elősegitení az interimar-igazgatás ellen biztosan feléledő polgári elégedetlenség is, ha a bukás nem jön még ez elégedetlenséget megelőző gyorsasággal is, közelebbi meglepetésként. ^ (Folytatás a második oldalon.)
