Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-28 / 143. szám
•VDA?]: SST V. Claj-Kolczsvár, 1931 juntas 28 ^ăSSTOStp ELŐFIZETEK BELFÖLDÖN: J tfTt 1200 lej, félévre 6Ott lej, negyed évre 300 !•& egy bóra 100 lej. Ara 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Seerkesztőség és kiadóhivatal: Fiat» Unirii (FJtérX 4 Telefon: 5-02. ML XIV. évfolyam t43»ik szán» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, aegyed ín* 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. AZ EGYSZAKASZOS Amiről Bukarestben megkezdődött a vita, az az egyszakaszos törvényjavaslat mégis csak az abszolutisztikus rendszerek bevezetéseit juttatja az embernek eszébe a múltból. Kinek nem jutott volna eszébe mostanában például az osztrákok emlékezetes 14. paragrafusa? Már amennyiben és akik tudnak róla. Az csak egy paragrafus volt, ez amit most Bukarestben fognak megszavazni, az is csak egy szakasz. Amaz az egész hatalomgyakorlás átruházását tartalmazta nehány mondatban, emez pedig a köz- igazgatást adja egyetlen centrális kézbe, pontokban körülírt hosszadalmassággal. Ama bizonyos 14. paragrafus azért volt rövid s azért merített ki mindent egyetlen paragrafusban, mert nyílt volt a szándék és határozott a cselekedet. Csak mellékesen kell megjegyeznünk, hogy a Habsburg hatalom a sokszor lebilincselt Magyarországra sohasem tudta ezt a paragrafust átültetni Ausztriából s a közigazgatási autonómiák, a vármegyék erejével szemben nem sikerült végleges győzelmet kicsikarnia, de ebbe az erősségbe sokszor beletörtek a szuronyok. A bukaresti egyszakaszos nem tud rövid lenni, mert nem elég nyilf és nem őszinte. Az interim árok hatáskörének a magyarázgatásába burkolja bele azt a valóságot, hogy megszűnte tik az önkormányzati jelleg utolsó maradványait is és teljesen eltörüli a polgári képviseletnek a rendszerét. Ezzel Argetoianu vette kezébe egyedül az összes ügyeket, az összes érdekeket, az összes felelősséget. A központi önkény- uralom ez, felhatalmazás a teljhatalom kézbevételére és gyakorlására. Kinevezett emberek az egész vonalon, központi utasítás szerinti iga gatás minden téren. Argetoianuról azt mond ják, hogy merész ember s hogy módjában van keresztülvinni, amit akar. Valamiért és valahogyan megtorpant itt a merészsége, mert az egyszakaszos 'törvényének célja és lényegével szemben nem következetes annak a tartalma. Mert ha az elhatározáshoz következetes akart volna mindenben lenni, akkor hem volt szüksége annak a sok pontnak a felsorakoztatására, amik nem illenek be egy ilyen kurta törvénycsinálás szövegébe. A lényeg a kinevezési rendszer, a polgári képviselet megszüntetése és a felhatalmazás. Ha ezt a lényeget megszavaztatja, akkor meg van a teljhatalmú rendelkezési lehetősége és azokat, amiket az interimar hatáskörről pontokba foglal, rendeletekben adhatja ki, mint ahogyan ez a sok pont mégis igen kevés ahhoz, hogy nagy rendeleteket ne kellene még ezeken felül kiadni. A történelemben szó volt „felvilágosodott abszolutizmus“-ról is. Értelmesen beszélve, any- nyit jelent ez, hogy a kézbe vett önkényuralmi hatalmat lehet jóindulatúan is gyakorolni. Az olyan centrális önkényuralomnak azonban, amely tétovázik és nem akar nyíltan szint vallani, igen kétes az erőssége. Az Argetoianu egyszakaszosa a bő tartalmával tétovázást árul el. Megtéveszteni azonban nem tudja az erdélyi közvéleményt, még akkor sem, ha a törvényben központosított hatalom gyakorlására helyenként jószándéku embereket is ültetnek be a régi közigazgatási önkormányzati testületek székházaiba. Erdélyben nagy fejlődése volt az autonómiáknak, a lelkekbe beidegződött jogérzék emlékei és szükségességei nem haltak ki. A polgárok nem mondanak le a legelemibb politikai jogaikról, amelyekhez a legfontosabb gazdasági érdekeik is fűződnek. A törvényt, ogy- szakaszba tömörítve, megszavazták, tiz hónapja Ígérnek benne visszatérést a jogrendszerhez, ígéret. De mi lesz még tiz hónap alatt? dz érettségi javaslatot a szenátusban is elővették  kamarában Argetoianu nyilatkozott a foank- fázetésképfeienségekrői és a Jóvátételt moratórium Itatásáról — Sándor József beszédei a szenátusban (Bukarest, június 26.) A felirati vita még nincs befejezve a kamarában, a pártok még nem mondották el mind a nyilatkozataikat. A németek nyilatkozata elhangzott ma, a nemzeti parasztpártra azonban még nem került sor. A nagy fizetésképtelenség. A kamara pénteki ülésén napirend előtt Trancu Iasi, a Banca Generala fizetésképtelensége ügyében interpellált. Argetoianu azonnal válaszol. A kormány a kérdést megtárgyalta a nemzeti bank vezetőivel, a nemzeti bank azonban jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a Banca Generala támogatására siessen és megvárja a kényszeregyezségi eljárás törvényes lefolytatásátA Homver-mcratórium hatása. Argetoianu eziitán válaszolt Oromolu liberálisnak, a Hoower-ajáulattal kapcsolatos interpellációjára is. Románia a következő évben 240 millió lej értékű gépekben és más anyagokban leszállított hadikárpótlást igényel Németországtól, amelynek elmaradása, illetőleg az a körülmény, hogy ezt a szállítmányt készpénzben kellene kifizesse, rendkívül nagy megterhelést jelentene a költségvetésre nézve. A kormány őrködni fog afölött, hogy Románia jogos követelését a tárgyalás során figyelembe vegyék. A kérvényhivatalok rendszerétől nem íágitanak. Xóni liberális tiltakozik a kormánynak az ellen a rendelete ellen, amely megtiltja a közönségnek a közhivatalokba való belépést. Han.» goztatja, hogy ez a rendelet rendkívül nagy bonyodalmak előidézője lesz. Nálunk sajnos, az a helyzet, hogy az elintézések nem történnek sürgetések nélkül. Argetoianu kijelenti, hogy semmiféle érvet nem fogadhat el és kitart eredeti elhatározása mellett. Véget kell vetni a kijárási módszernek. Felemlíti azt az esetet, hogy az ő minisztersége idején politikusok jöttek hozzá azzal, hogy csak jóreggelt akarnak neki kivárna s amikor távoztak, kinn várakozó kliensüknek azt mondották, hogy az ügy el van intézve és inkasszálták a megfelelő dijat.  német párt nyilatkozata Napirenden a felirati vita szerepel. Hans Otto Eoth a német párt nevében olvasott föl deklarációt. Emlékezteti a kormányt a német kisebbség követeléseire, a közigazgatási autonómiára, az iskolai kérdésekre, különösen az államsegély ügyére, a nyelvhasználat problémájára, az agrárreform során történt sérelmekre és kijelenti, hogy csak abban a mértékben fogják támogatni a kormányt, amennyiben ezek a sérelmek és jogos kívánságok megoldást kapnak. A német párt elnöke ezután védelmébe vette Brandsch Rudolfot, aki mellett a német párt most állást foglal. Grigorovici szocialista mondott ezután beszédet, amelyben külön foglalkozott a román pártok szerepével. Az érettségi a szenátusban. Ma délelőtt váratlanul tárgyalás alá vették a szenátusban az érettségi törvényt. A Magyar Párt nevében Sándor József szenátor szólalt fel és tiltakozott az ellen, hogy a törvény- javaslatot kisebbségellenesen úgy a bizottságok,- mint a kamarai plenum megtépdesték. Úgy látszik, hogy Iorga a bukaresti szokások szerint, tekintettel a nagy kánikulára, dulcsászát akart adni a kisebbségeknek, mert a lényegben nincsen az említésnek több jelentősége. Hivatkozott a román Maiorescu Titusra, aki az ilyen sovinizmust, amivel most az eredeti javaslatot is megváltoztatták, ugató liaza- fiságnak nevezte. Hivatkozott a trónbeszédre, melyben a király a kisebbségeket népeknek mondotta. A gyulafehérvári határozatok ugyancsak Románia összes népeihez voltak intézve. A békekötés etnikai kisebbségekről beszél, nem pedig emberi, vagy állati csordáról. Mégis a nemzeti állam hajdani fogalmára hivatkozva, a trónbeszéd e kifejezései ellen indítanak áramlatot. Amikor Sándor József a királyt említette, a szenátorok felállottak és hosszasan tapsolták a királyt. Sándor József a törvényjavaslat eredeti szövegének az elfogadását kérte, a kamarai változtatás mellőzésével. Utána Gyárfás Elemér szólalt fel, akinek beszédét holnap ismertetni fogjuk. Mánia bajtársai a királynál. A nemzeti parasztpárt vezérei közül Miro- nescu és Iunian tegnap délután kihallgatásön jelentek meg a királynál. Az audiencia hire nagy érdeklődést váltott ki politikai körökben. Tegnap este a nemzeti parasztpárt elnöki tanácsa Mironescu lakásán tartott értekezletet s végleg megszövegezte a felirati vitában a párt részéről felolvasandó deklarációt. (Folytatása a második oldalon.)
