Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-26 / 141. szám

XIV. ÉVF. 141 SZÁM. 1 É3 Â Hearst-sajtó pergőiüzes támadást intézett a francia sovén politika ellen Brüning rádióbeszédéi egyik francia lap a legjelentősebb német politikai ténynek tartja a Ruhr-vidéki válság óta (London, junius 24.) Az angol közvélemény feszült érdeklődéssel várja a francia kormány mai döntését lloower javaslatai felől. Nagy feltűnést keltett Angliában a Hearst sajtókoncern lapjainak támadása Franciaor­szág ellen. Vezércikkekben, cikkekben azt Írják a lapok, hogy Franciaország állandó háborús veszedelmet jelent, teljesén kalóznemzetté vált s erőszakkal kell kényszeríteni arra, hogy bé­kességben maradjon. Franciaországnak az a tö­rekvése most is, hogy gigászi gépezetet teremt­sen Európa leigázására. Ugyanakkor maga Hearst is megszólalt. Hearst az amerikai sajtókirály most London­ban tartózkodik és a Daily Expressben irt fel­tűnést keltő cikket az amerikai javaslatról. A cikkben hangoztatja, hogy a világháború Euró­pa ügye volt, Amerika pedig nemcsak a saját, hanem ugylátszík Európa háborús költségeit is vállalni kénytelen. Az amerikai kongresszusnak n hazaáru­lás vádja alá kellene helyezze azokat az amerikai állampolgárokat, akik arra hívják fel az amerikai adófizetőket, hogy fizessék meg egy eljövendő uj európai háború költségeit. 'Az a cselekedet, hogy Amerika eugedje el az adósságokat, nem jelent egyebet, minthogy Amerika támogatja az uj európai háború fel­idézését. lat mellé, melyet minden eszközzel támogatni fog. Beavatott német körökben úgy tudják, hogy Brüninget rádióbeszédének megtartásá­ra Briand kérte fel. Mások szerint a beszéd su- galmazója Sackett, berlini amerikai nagykövet volt. Brüning szavait egyébként mindenütt, Párizsban is nagymértékben méltányolják. A Journal szerint ez a beszéd a legjelen­tősebb német poMtikai tény a Kuhr-vi- déki válság óta. Berlinben különben nagy megelégedést kel­tett Hoower újabb lépése, amellyel táviratot intézett az amerikai kongresszus tagjaihoz s eb­ben kikérte véleményüket a javaslat tekinteté­ben. Kétségtelennek tartják, hogy ez az előzetes szavazás kedvező lesz a Hoawer-féle tervre s hogy ez a körülmény viszont nagy hatással lesz Franciaországra is. Hoower javaslatának részletes, teljes szöve­gét most közli a világsajtó. A szöveg nem tar­talmaz uj momentumokat. „A vérbalos a követi el, ka nem keselteti magát4’. „A vérbajos, ha nem kezelteti n'"át, mag* fertőzi a családját és még sok-sok ezer embert' Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti ma­gát a „SIQMâM¥LSÎ PASZTILLÁVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr- M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkező, sére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdély és Bánál IjerüSelára Sigmargyl Cluj, Str. luliu $$a»iu 34. Nem egy év, hanem két év. (Párizs, junius 24.) Az Intransigeant sze­rint az adós államokuak nyújtandó moratórium nem egy. hanem kétévi időtartamra fog szólni. A hitelező kormányoknak számot kell vetniük azzal, hogy Hoower elnök az egy év lejárta előtt meg fogja ismételni javaslatait. kötötték még meg a német—romsin egyezményt A Versailles! béke csak álnok eszköz a franciák kezében, amellyel Németorszá­got állandóan kezükben akarják tartani. Európában mindaddig nem lehet békéről szó, amig Franciaország nem hagyja abba az uj há­ború előkészítésének politikáját. A Hearst-sajtónak ez a koncentrikus táma­dása annál meglepőbb, mert a Hearst-sajtó nem német barát és a világháborúban leghangosabb szószólója volt az amerikai háborús interven­ciónak. Londoni jelentés szerint gazdasági körökből szerzett értesülések alapján a lapok azt Írják, hogy a siker nem minden reménye nélkül le­hetne most a világgazdasági élet élénkí­tése céljából az Egyesült Államokban akár hárommilliárd dolláros kölcsönt is elhelyezni. A kölcsönt a hadiadósságok fizetésére köte­lezett államok az Egyesült Államokkal közösen garantálnák s a tőkeelosztás során juttatnának tőkét a jóvátételre kötelezett államoknak is. Brüning rádióbeszédét Párizsban is méltányolják (Berlin, junius 24.) Brüning német birodal­mi kancellár tegnap feltűnést keltő beszédet tartott a német rádióban és beszéde folyamán újra felajánlotta a franciáknak a barát­sá'ms közeledést a Hoower-terv kivite­lére. — Hoower javaslata — mondta a német kancellár — megvalósulása esetén a világgaz­daság fellendülését fogja jelenteni, ami bősé­gesen kárpótolna minden államot a javaslat ér­dekében hozandó esetleges áldozatokért. Német­ország ezért lelkesedéssel áll az amerikai javas­Ámortiz ácíós kölcsönöket Lei értékben, 10—tó évi időtartamra íoivósittatunk. Kolozsvári Népbank és Zálog Hitelintézet iiészv.-T. Szép uccu 1. (Vidékieknek 2Ü — leies bélyeg be­küldése ellenében válaszolunk. Félrevezetik, ha „OLLA“ helyei silány utánzatot ajánlanak, Heincsak, hoffy nem íriák alá a szerződést, de zavaré ellen­tétek merültek Tel — Anjfol vélemény szerint európai érdek, hojiy rést üssenek a nagyon magras román vámtarifán (Bukarest, junius 24) Pár nappal ezelőtt határozottan jelentették, hogy a német-román kereskedelmi egyezmény megkötését befejez­ték. Reggeli távirat közölte, hogy az aláírást aznap déli egy órára tűzték ki. Már megszok­tuk, hogy az ilyen határozott jelentésekben ne bízzunk százszázalékosan. Nemzetközi egyez­mények, kölcsönszerződések aláírásának buka­resti hírei rendesen legalább is koraiak szok­tak lenni. A kölcsönszerződésekről heteken, sőt hónapokon át hetenként jelentették: ma aláír­ták. A német-román kereskedelmi egyezmény­ről is kiderült, hogy nem Írták még alá. Valószínű, hogy a. lényegben megvan a megál­lapodás, de aláírás még nincsen. Azt jelentik, hogy „az utolsó pillanatban valami zavar me­rült fel“. Bukaresti lapok azt a magyarázatát adják ennek a zavarnak, hogy a németek iami formai kifogás miatt nem járultak hozzá a szerződésnek a genfi népszövetségi titkárság elé terjesztéséhez. Ennek a magyarázatnak azonban igen kétes a logikája., Valamiben nincsen meg még a megegyezés és az egyezmény azért nem került még aláírásra Hogy mennyiben érinti ez a fennakadás a lé­nyeget. azt még nem lehet tudni. A kölcsön­szerződéseknél az utolsó pillanatban bekövet­kezett zavaroknak jelentett fennakadásokról mindig kiderült, hogy igen lényeges, sőt súlyos ellentétek. Tény, hogy a Berlinben tárgyaló ro­mán delegáció táviratban kért újabb utasítá­sokat. Londonból jelentik: A Times nagy cikkben foglalkozik a román-német kereskedelmi szer­ződéssel. Azt a reményét fejezi ki, hogy a me­zőgazdasági és ipari államok között létrejött ilyen egyezségek az eddigi agrárkonferenciák eredményeivel együttesen jó előkészítését ké­pezik a genfi agrárbizottság legközelebbi ülés­szakának és biztosítékai az ülésszak Sikerének. Az összes államok s elsősorban Románia javá­ra válik, ha rést tud ütni a nagyon magas román vámtarifán. A németekkel létrejött megegyezés mindeneset­re növelni fogja Románia vásárlóképességét *— irja a Times. Kemény német feltételek. A bukaresti sajtó most újabb részleteket kö­zöl a német-román gazdasági tárgyalásokról. A megkötendő szerződés szerint Németország kö­telezi magát negyvenezer vagon buza és száz­ezer vagon más mezőgazdasági termék átvéte­lére. Ezzel szemben azonban a németeknek is meglehetősen erőteljes igényeik és kívánságaik vaunak. Többek között ilyen feltételeik is van­nak: A román gabona németországi értékesí­tése a német hatóságok ellenőrzése alatt tör­ténjék; Németország nagy ipari megbízásokat kap­jon Romániában, amilyen például a tervezett Dnnahid építése; Németország részben elsőbbségi, részben ki­zárólagos jogot kap a romániai vasúti anya­gok szállítására; könnyítéseket a német gépgyártási ipar ro­mániai üzletei érdekében. Mindezeken felül olyan politikai megegyezés megkötését állí­totta fel feltételként, amelynek értelmében Románia Németországot fogja támogatni a hadi­adósságok rendezésének kérdésében. Ezek szerint nem valószínű, hogy a meg­egyezés elvben is már megtörtént volna, mert a német feltételek Romániának a kisantantbelj helyzetét is érintik. Mer Sodfonjáru- és SubBtoragdr Ciul Hataiár, Mi ünisersitifii lie. 7. f«uáüt> Hatsarkos és mindenféle négyen?’ %JlfCirI* letes keritésfonatot. sodrnnyszöve- tekét, socironyágybetéteket es minden fajta va-e és rézbutorokat, nemkülönben diszkcnVisemt, Előnyös árak ! Szükséglet heáUtúvalsxi- veslsetljék árajánlatot bekérni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom