Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-20 / 136. szám
£4 a BUß A PEST tf V • r-.-V‘: taxa poştala pea« ITTA IN NJMERAK Claj-Koloxsváe, 1931 junius 20 SzOUlhăt «XOFLuiţi'ES BELFÖLDÖN: î Hr* 130- lej téievre 600 lej, negyed évre 300 egy hóra 10Ö le> — - ' Ara 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Cterkesztéség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér)] 4 Telelőn: 5-OS, fr-Oí. XIV» édoíyaa 136-1*5 szám ELŐFIZETÉS BIAGYAJBOSSZAGON í t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedért# 15 pengő, . Egyes szám ára 20 fillér. Betűiem ííyörggy gvéf küldöttség1 élén kérte a wasmtusok: tömeges elboesá- tásának megakadályozásai (Bukarest, junins 18.) Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke vezetése alatt, péntekén küldöttség kereste fel Valcovici közlekedésügyi minisztert. A küldöttség tagjai Wilier József, Hegedűs Nándor, Jakabffy Elemér és Szabó Béni volt. Bethlen elnök előadta, hogy az áprilisi nyelvi vizsgákon százával buktatták el a magyar vasutasokat, akiket most erre való hivatkozással húsz és még ennél is több szolgálati évük után végkielégítés és nyugdíj nélkül dobnah.ki állásaikból. Kérte a Magyar Párt nevében, hogy az elbocsátott tisztviselők* nek adjanak nyugdijat. Yalcovici kérte a delegációt, hogy a panaszt adják be írásban, azt *alaposan meg ja^izsgálni^s^megigérte^^ó^a^t^^elbirálásk^ _^)—(_)—c ESsJefpő előlit ngllaifeozotok főknege bizonyltja a székel; ‘ szavazatok megkamislidsdl 4 nemzeti párt egy szenátorának mandátumát sfafáriálís szavazással semmisítették meg — Stere megszólalt s a kormánypárt kivonult a kamarából a hamisítások bizonyítékai elől ieümi Európában Az osztrák és német gazdasági nyomorúságok újabb figyelmeztetés a világ számára, hogy legfőbb ideje tenni valamit, mert különben az anarchia karjaiba kerül egész Európa. A leszerelési konferencia még messze van és azok a nemzetközi tárgyalások, amelyek összehívását emlegetik, oly távoliak és problematikusak, hogy azokra éppen ezek a bajba jutott államok nem alapíthatnak. Egyetlen halvány reménysugár a chequersi megbeszélés, Mellon utazása, valamelyes angol-szász segítség szemben a határtalan francia mohósággal. Az angol sajtó tudatában van annak, hogy a kérdést továbbra elodázni nem szabad. A most zajló kommentárok és ellenkommentárok között rendkívül érdekes Garviné, akit a külpolitikai sajtó „külügyminiszteri rangot“ élvező publicistájának tekintenek. Garvin teljesen a németek mellé áll és kijelenti, hogy a német kérdés ma ismét ép olyan világveszedelem, mint volt a háború előtt a német imperializmus. Ha a világháborút lezáró békekötésekről akarunk bírálatot, mondani, — hangsúlyozza Garvin, — úgy azok létrehozó munkájáról semmi sem szolgálhat Ciitólőbb dokumentumul, mint a mai helyz^, amikor 13 évvel a háború befejezése után még mindig a háborús adósságok kérdése tartja állandó lázállapotban a világot. Hogyan lehet segíteni a bajokon? Az igazi baj forrása tulajdonképpen az, hogy mást okol bűnbakként Amerika és mást Európa. Az európai államok azt mondják: Amerika kezében van a válság megoldása. Európa évi 40 millió font jóvátételt fizet, ezt pedig a mai Európa nem birja. Amerikának morális kötelessége, sőt gazdasági okossága is követeli, hogy legyen segítségére a szövetségközi adósságok revíziójánál. Nem szentimentálizmusra apellál Európa, de az élet valóságainak felismerésére, egy olyan megoldásra, amely elejét veszi más katasztrófá- lisabb kimeneteleknek. Viszont Amerikának is van igaza, amikor Európát a vádlottak padjára ülteti.' Ha azt mondja Európa, hogy 40 millió fontot fizet jóvátételként, ugy ne feledkezzen meg arról sem, hogy ő maga két és félmilliárd fontot költ évenként fegyverkezésre. Huopton, az Egyesült Államok volt berlini és londoni nagykövete, az ismert diplomata mondja igen helyesen két statisztikai adat egybevetéséből: nagyon nehéz tehát ugy feltüntetni a dolgot, hogy egyedül Amerika kegyetlensége az oka Európa gazdasági nehézségeinek. Valóban, hacsak tiz százalékkal lehetne az európai fegyverkezési költségeket redukálni, már is akkora összeg szabadulna fel, hogy Európa újra életre kapna. Igaz, már el is küldték a februári leszerelési konferenciára a nemzetközi meghívót az egyes államoknak, de fájdalommal kell megállapítanunk, hogyha Amerikában kevés a hajlandóság engedni a háborús jóvátételi összegek milliárdjaiból, még kevesebb az engedékenység, őszintén és becsületesen leredukálni a hadügyi kiadásokat. A szövetségközi adósságok és a fegyverkezési mánia elképesztő kiadásaiknak malomkövei közé került a mi szerencsétlen Európánk és a jövő tragikumát még teljesebbé teszi, hogy alapjában véve valamennyien fisz tában vagyunk a példátlan válságok okaival és azzal is tisztában vagyunk, hogy egy kis jóakarattal igazán lehetne segíteni a világ mai helyzetén. Ha annak idején — hazugul és megtévesztően — azt mondották, hogy a világháború kitörése elemi jelenségek törvényszerűségével csapott le, hogy azt megakadályozni nem lehetett volna, mert minden háborúság ugy jön. mint egy földrengés, vagy óriási felhősza(Bukarest, junius 18.) Az igazolási vita az érdekes jelenetek tarka változatosságával folyt. Sters megjelenése, a székelyföldi csalások újabb hiteles bizonyítékainak feltárása és más érdekesség között megtörtént, hogy a nemzeti parasztpárt egyik szenátorát ugy fosztották meg mandátumától, hogy meg sem hallgatták. A kommunistákkal sem történt meg ez eddig. Szavazás éjjel-nappal a parlamentben. A kamara délelőtti ülésén küldöttséget választottak, amely Take Jonescu sirjára koszorút fog helyezni a parlament nevében. Ezután Tranen Iasi védelmébe veszi Patrascanut, aki tegnap nem mondotta az ellenzékről, hogy kétszínű, csak azt. hogy a kommunisták nem reflektálnák a polgári pártok támogatására. Cuza ezzel kapcsolatban kifogásolja, hogy a sajtó nem közli kiv szellemben a parlamentben történteket. Erre áttértek a radauti választásra. Nichi- for Eobu cuzista kérte a választás megsemmisítését. A kamara igazolja a mandátumot. Stere megszólal és ellenségei kivonulnakSorocamegye következik. Perieteanu kormánypárti és Campeanu lupista kijelentik, hogy nem hajlandók meghallgatni annak a Lumina cimü lapnak a szerkesztőjét, amelyben a lövészárokban szenvedő katonákat megadásra szólitották fel. Amikor Stere szólásra emelkedik, a kormánypárt és a cuzisták elhagyják az üléstermet, miközben le az árulóval kiáltások hangzanak. Stere kijelenti, hogy ez nem színház, ahol a színészeknek kell a közönség és a közönség jó színészeket kérhet. Ez parlament, ahová az orkadás, légi és földalatti erupciók elkerülhetetlen szükségeképpen, ugyanazt ami ártatlan gazdasági korszakunkra alkalmazni igazán ellentétben áll minden józan gondolkozással. Hogy ez mennyire igy van, arra mindenki rájöhet, aki a békeszerződések idejében irt jelesebb gazdasági véleményeket mégegyszer átolvassa. Pártatlan közgazdászok és a nacionalizmus mákonyától át. nem itatott semleges politikusok kivétel nélkül mind megjósolták, hogy szág népe küldötte el képviselőit, akik kötelességüknek kell, hogy tartsák az ellenvélemények meghallgatását. Tizenkét éve képviseli Besszarábiát és ha népe hü maradt hozzá, ő kötelességét teljesiti még akkor is, ha személye nem is rokonszenves bizonyos körök előtt. Ha provokálni fogják, ugy elhárítja azt magától, mert hivatását és. feladatát nem fogja fel kicsinyes személyi szempontokból. Hamis szavazatok kétszáz bizonyítéka. Foglalkozik a sorocai választással és 200 szavazóeédulát tesz a ház asztalára. E cédulák birtokosait megakadályozták a szavazásban, mégis ugy szerepelnek a választási jegyzőkönyvben, hogy leszavaztak. Besszarábia mindig mostoha gyermeke volt a kormányoknak. Besszarábiai embert sem prefektusnak, sem magasabb rangú birónak még nem neveztek ki, kivéve a nemzeti parasztpárt uralmát, de ott sem kielégítően. Maniu Gyula: Mindig megkérdeztük az ön véleményét. Stere: Ez igaz, de sohasem vették figyelembe a kinevezéseknél. Ismerteti a sorocai visszaéléseket, majd igy folytatja: — Nem kérem a választás megsemmisítését, mert nem vagyok olyan fiatal, hogy dilettánsnak tartassam magamat. Úgyis tudom, hogy gépszerüen megszavazzák az igazolást. De a sorocaiak is tudják, hová szavaztak és hova tűntek el szavazataik. Istrate Micescu válaszol Sterenak és megszavaztatja az igazolást. A délelőtti ülés ezzel véget 'ért. mi lesz Európában, milyen menetrendi sebességgel és útiránnyal kényszerülünk be a káoszba. A nagy beteg állapotának prognózisa ma is ugyanaz, ami akkor volt, a javallatok akkor is egyformán adva voltak, mint ma. És ma az európai nagybeteg ágyához a konzíliumra odatelepszik Mellon miniszter Amerikából, hogy véleményt mondjon. Véleményt mondjon és receptet. írjon. Ezért figyel hát az egész világ oly feszült érdeklődéssel London felé. (Folytatása a második oldalon.)
