Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-14 / 131. szám
r SM MIL 9BAK. E&amm 9 A részvénytársaságok tartalékának jelentősége Ésszerűséggel, tervszerűséggel, körültekintéssel, előrelátással, dolgozó részvénytársaságok az évvégén mutatkozó tiszta nyereséget nem osztják föl egészen osztalékként, a részvényesek között, hanem annak egy részét a társasági tőke gyarapítására fordítják. Ezt — a társasági tőke gyarapítására fordított részt — nevezzük tartaléknak, tekintet nélkül arra, hogy törvényelőirta — társasági alap- szahályelőirta — vagy önkényes tartalékról van szó. A tartalék forgalmát kutatva, az első i hiteles feljegyzést, a XVI. század végével találjuk, amidőn egy „Ambrosius“ nevű milánió bank az évvégén mutatkozó tiszta nyereség felét a részvépyesektöl elvonta és azt az alaptőkéhez .csatolta. Itt nyilvánul meg először a tartalékgyüjtés- ;ben rejlő gazdasági érzék; itt találjuk először ,a „modern tartalékképzés“ két egyéni, úgynevezett tipikus velejáróját: az egyik az: hogy a tartalék az üzletben az alaptőkével együtt vesz részt; a másik az: hogy veszteség esetén a stabil alaptőkéhez, csak a tartalék teljes felhasználása után lehessen hozzányúlni. I Hasonló jelenséget találunk a XVII. században alapított: Angol-Keletindiai, Francia- fKeletindiai, Holland-Nyugatindiai Társaságoknál is, amelyek szintén esetről-esetre meghatározott összegeket vontak el a nyereségföl- ; osztás alól, hogy az üzemi tőkét gyarapitsák. ■Az első táx-saság, amely a tartalékgyüjtést nemcsak esetről-esetre, hanem alapszabályilag mondja ki,: a XVIII, századbeli „Dán Uj Levante Társaság“ és XIX. századbeli 1825-ben alapított Porosz Tengeri Biztosítótársaság, ezek .már alapszabályilag mondják ki, hogy az év- : végi tiszta nyereség fele az alaptőkéhez csatolandó. (Lásd Simon: Die Bilanzen der Aktiengesellschaft 1910; 235. old.) Mindezekből azonban, csak a tartalék célját, legfeljebb természetét ilátjuk, de magát a tartalékot: lényegét, sub- stantiáját, miségét, tudományos definicióját 'még e kérdéssel viszonylag a legrészletesebben foglalkozó német kereskedelmi törvény sem határozza meg közelebbről s a 262. paragrafusában csak a tartalék célját, nem minemüségét (jelöli meg, nevezetesen:----zur Deckung eines .aus der Bilanz sich ergebenden Verlustes ist :ein rezervefonds zu bilden (a mérlegből származó veszteség fedezésére tartalékalap képzendő.) A tartaléknak a törvényben hiányzó meghatározását a jogirodalom igyekezett pótolni, nem nagy sikerrel: Neukamp szerint a tartalék a részvénytársaságnak a tiszta nyereségből alkotott oly természetű külön aktiv vagyona, mely felosztásra nem kerül; ezen definíció azonban, csak látszólag helyes, mert először, nemcsak a tiszta nyereségből, hanem más va- gyonforrásból is alkotható; azonkívül a felosztási tilalom sem vehető szószerinti értelemben, mert likvidálás esetén a részvényesek a tartaléktól el nem üthetek. Dernburg definíciója óvatosabb akarna lenni, azonban ez sem nagy sikerrel; szerinte a tartalék oly passziv mérlegtétel, mely nem képez ugyan alaptőkét, de a részvényesek közt sem osztható fel. Staub hires német jogász Dernburg definicióját tartja a legsikerültebbnek, mert jobban meriţi ki a tartalék szó jogi kritériumát, mint Neukamp definíciója s valóban tényleg passziv mérlegtétel a tartalék, akár a tiszta nyereségből, akár más aktiv vagyonrészből lesz kihasítva, mindamellett ez sem tökéletes definieió, mert elvégre a társasági adósság is oly passziv mérlegtétel, mely sem alaptőkét nem képez, sem a részvényesek között fel nem osztható, mindamellett képtelenség lenne ezt is tartaléknak nevezni. Legsikerültebben határoznék meg talán a tartalék fogalmát, ha azt mondanók, hogy: a tartalék oly társasági vagyonrész — akár a tiszta nyereségből, akár más aktiv vagyonrészből lett kihasítva, — amit a tagok közt sem likvidáeió esetén, rendes körülmények között fel nem osztanak, hanem a társasági tőkék gyarapítására fordítják. A tartalékot többféle szempontból osztályozhatjuk: jogi, magángazdasági, és könyveléstechnikai szempontból; jogi szempontból vannak: törvényelőirta, társasági alapszabály előírta, s önkényes tartalékok; mágángazdasági szempontból vagyis fölhasználásuk szerint lehetnek általános, vagy pedig különleges célokra szolgáló tartalékok; könyveléstechnikai szempontból vannak nyilt tartalékok, vagyis olyanok, amelyeket külön számlákon vezetnek, mint p. o. rendes, rendkívüli, tartalékalap, árveszteség! s osztalékalap stb., vannak azonban olyanok is, amelyekről nem vezetünk külön számlát, aminélfogva tehát a könyvekből nem tűnnek ki, hanem az aktívák kisebb, a passzívák a ténylegesnél nagyobb értékelésben nyilvánulnak meg, vagy pedig azáltal, hogy bizonyos számszerűleg kimutatható nyereséget osztalék politikai szempontból a következő évre visznek át; ezeket nevezzük “titkos tartalékoknak. A nyilvános vagy rendes tartalékok könyvviteli kezelésére vonatkozólag említésre méltó, hogy ritkább esetben a tartalékalapnak megfelelő vagyonrészeket teljesen kikapcsolják, elkülönítik a többi vagyonrészektől és azokat oly módon kezelik, hogy az ezen vagyonrészekben fekvő értékeket csupán arra a célra használják fel, amelyre a tartalékalap szolgál; gyakrabb esetben azonban a rendes üzlet keretében helyezik el a tartalékalapot, úgy hogy nem állapítható meg külön-külön, hogy melyik vagyonrészek képezik a rendes tőkét és melyek a tartalékalapot; az összes vagyonrészek azonban együttesen ugyanolyan értéket képviselnek, mint a tőke és tartalékalap összege együttvéve. fr. a. Egyetmást egy kétszáz éves világcégről. Nagy és kevésbé nagy, ismert és kevésbé ismert neveket viselő emberek születési évfordulóját nyilvántartják az újságok. Engedtessék meg nekem, egy ipari vállalat 200-adik évfordulójáról megemlékeznem. A solingeni acéláruk világszerte ismertek. Ezek között a legjobbnak elismert, a leghíresebbek a J. A. HENKELS ZWILLINGSWERK ipartelepének ikerjegyü gyártmányai. E hó 13.-án, szombaton 200 éve, hogy HENKELS PÉTER solingeni késes az IKER jegyet bejegyeztette. A kétszáz év alatt a gyár a kiküzdött első helyet tartja, az IKER jegy ma is az egész világon elismert bfztositéka a megbízható, jó minőségű acélárunak. Az egyedüli vállalat a földön, amely az ösz- szes gyártmányaikhoz csak saját acélkohóiból készült anyagot basznál. Ma is'a‘ HENKELS család tulajdona az ipartelep, ahol száz és száz munkás és hivatal- * nok-család ezer és ezer leszármazottja a csa- ( Iáddal együtt dolgozik és ma is egzisztenciát I és jólétet talál. Bámulatos német alapossággal j megszervezett beszerzési és nyugdíj intézmé- j nyei a világháború kataklizmájából is életerő- { sen kerültek ki. ugy, hogy egy munkást, vagy hivatalnokot sem terhel az aggkor gondja, a nyomor és nélkülözés ellen messze, az emberileg előrelátható eshetőségeken tu! is biztosítva vannak. Oly gyönyörű gyakorlati példája ez az együttnüiködésnek, az egymásért munkálkodásnak, hogy ezt meg nem említeni, ezt ki nem emelni bűn volna. Ott a segédmunkástól a vezető mérnökig mindnyájan énjök legjavát nyújtják, ezért rivá. lisaik kétszáz éven át nem tudták tőlük az elsőséget elvitatni, ezért alakulhatott a kétszáz év alatt számtalan vállalat és omlott össze számtalan. az IKER jegy hírneve, az ipartelep egzisztenciája, az alkalmazottak, — a munkatársak jóléte eddig megingathatatlan. Büszke vagyok reá, hogy az IKER védjegyű árukból lerakatom van, mint a szakma Románia legrégibb és hiszem legelismertebb cégjének. A cég emléklapja üzletem kirakatában látható KUN FRIGYES a KUN MÁTYÁS FIA cég tulajdonosa. Leszállítják az állami költség* vetést Bakaresti tudósítónk jelenti: Beavatott helyről nyert értesülések szerint a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az állami költségvetés összegét 3 és félmilliárd lejjel leszállítja. A kormány illetékes tényezői is meggyőződést szereztek arról, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyok között elkerülhetetlen a költségvetési redukció, mert az állami bevételek az összes jövedelmekből, adónemekből, illetékekből napról-napra csökkennek és az állami budget jelenlegi kereteinek fenntartása irreálissá teszi az egész költségvetést, amelynek deficit oldala, beavatottak szerint, ma már megközelíti a 10—12 milliárd lejt is. Ősszel parlament elé kerül az uj szesztörvény, amely a fokozatos monopólium elvén épül fel Bnkaresti tudósítónk jelenti: Az Argus értesülése szerint a romániai szesztörvényt rövidesen módosítani fogják és valószínűleg már az őszi ülésszakban benyújtják a vonatkozó törvényjavaslatot, amely — mint megírtuk — a fokozatos monopólium elvének alapján fog felépülni és a szesz adójának megfelelő mértékű redukálásával radikális módon fogja megszüntetni a feketeszesszel űzött visszaéléseket. A tegnapi napon egyébként hatalmas külföldi pénzcsoport ajánlatot tett a kormánynak a szeszmonopólium koncessziójára és a vonatkozó tárgyalások rövidesen meg is indulnak. Keynes angol közgazdász: — Ha tovább tart az árzuhanás, a gazdasági katasztrófa elkerülhetetlen! Newyorkból jelentik: Mainard Keynes angol nemzetgazdász előadást tartott a világgazdaság helyzetéről. A kitűnő közgazdász azt fejtegette előadásában, hogyha tovább tart az általános árzuhanás, a gazdasági katasztrófa elkerülhetetlen lesz. A tudós kritika tárgyává tette az amerikaiaknak az állandó árzuhanás iránti közömbösségét is, ami csak sietteti a gazdasági katasztrófa bekövetkezését. ® Olasz és bnkaresti kereskedők nagy vásárlásokat eszközöltek a dési országos állatvásáron, a kirakóvásár azonban üzlettelen volt. Dési tudósítónk jelenti: Junius 9-én tartották meg Dé- sen az országos állatvásárt, amely nagy érdeklődés mellett zajlott le. Az állatvásáron volt nagy a felhajtás és élénk kereslet nyilvánult meg. Olasz kereskedők körülbelül 100 pár hízott ökröt vásároltak meg és az állatok párjáért 40.000 lejt fizettek. Bukaresti kereskedők szintén nagyobb vételt eszközöltek. A Dés környéki gazdák az élénk kereslet hatása alatt emelték az árakat. Dés város hivatalos kimutatása szerint junius 9-én, tehát a vásár napján 700 átírás volt, amelyek után a város 21.000 lej átírási dijat inkasszált. Mig az állatvásár kitünően sikerült, a kirakóvásár pangott. A sátrak előtt lézengő ritka vevőnek a kereskedők mélyen nyomott, árakon adták el az árut, csakhogy a vásárra való jövetellel a fuvardijat kikeressék. A gazdasági és pénzügyi válság megnyilvánult a dési kirakóvásáron is, ahol Singer EmiLdési kereskedő egy bazáros áruját a végrehajtó, az ügyvéd és három rendőr segítségével vétette zár alá és foglaltatta le. * Méhészeti, gyiimölcsészeti és szőlészeti tanfolyam Marosvásárhelyen. A Marosmegyei Földmives Szövetség az Erdélyrészi Méhész Egyesülettel karöltve Marosvásárhelyen 1931 julius 6-tól 11-ig a Tóth falusi József ref. esperes méhesében méhészeti, szőlő, borászati és gyiimölcsészeti tanfolyamot rendez férfiak, nők és gazdaifjak számára. A tanfolyamon részt- venni szándékozók jelentkezhetnek junius hó 15-től délelőtt 10—12 óráig Marosvásárhelyen a Földmives Szövetség irodájában Str. Stefan cel Mare 18. Teleki Tékában. A tanfolyamon való részvétel díjtalan. Gyümölcsvédelmi bemutató Kolozsváron. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Kertészeti és Gyümölcsészeti Szakosztálya 1931 junius 13-án, szombaton délután 4 órakor Kolozsváron a Szőlő ucca—Str. Viilor 31. sz alatt gyümölcsfavédelmi bemutatót rendez, amelyre az érdekelt gyümölcsös tulajdonosokat ezúton is meghivja. A bemutatón a gyümölcsfák védelmének gyakorlati utón való keresztülvitele és a védekezőszerek használatúnak módja kerül bemutatásra,
