Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-14 / 131. szám

Ké p via el öhás

BUDAPEST V.

Clvj-Kolozs vár, 1931 fontos 14 \f&sdfOÉp

£Lürmii i.s BELFÖLDÖN :

I bre 1200 lej, íciivre 600 lej, negyed évre 300 egy bóra 100 le],

Ára 5 lej.

OKSZAGOS MAGYARPÁKTI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (főtér); 4 Telelőn: 5-08, ü~OL

XIV« évfolyam 131-ik szám-------------------SBHHEOTSSaa--------------ELŐFIZETÉS MAGYAIiOKSZAGON : t évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedént 15 pengő,

Egyes szám ára 29 fillér«

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ m N'TMERAR No. 24256—927.

Néhány szó a nemzeti szégyenről

Súlyos ítélet a kémkedési pörhen

Varzarn, Solomon: SO é\, Aradi, Szántó: 15 ér, Sajó, Bergner: ír {mentés

A* elitéit vádlottakat nemcsak kényszermunkára küldik, de vagyonokat is elkobozzák

Nehány súlyos szó kiált bele a román közvéleménybe. Boila Romulus, a jogtudományok professzora eméli fel egyfelől a hangját, másfelől Maniu Gyula pártvezér ejtett ki olyan megbélyegző szavakat, amelyek keményen hangzanak. Ha e sorok írója román ember volna, igyekezne nemcsak a lelkére venni ezeket a kiáltásokat és igyekezne tovább vinni a szót:

— Emberek, szálljunk magunkba, mert különben nagy baj lesz ebben az országban.

Maniu, a politikus megállapításával, de a román ember lelkiismeretének a meghökkenésével politikus kifejezéseket dob oda: ami itt történt, az nemzeti szégyen és európai botrány. De Boila Romulus nyíltan néz szembe ezzel a nemzeti szégyennel és az alkotmányjogi kérdésnek a következményeit igyekszik levonni: milyen lesz az országnak a sorsa, ha ezen az utón halad tovább?

A pártok egymásközti s a pártokon kiviil állóknak a pártok elleni tülekedésében, a hangos és eszeveszett öklelődések viharaiban, a hamis jelszavak dörgetéseinek zajában valaki-1 nek tényleg kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mi lesz ebből. Mert nem olyan jelentéktelen dolog az, ami itt történt s amiért (Maniu mint román ember szégyenli magát Európa előtt, hogy bohém felületességgel történő napi- rendretérés ráboríthassa a feledésnek olyan szemfedőjét, amely minden következményt elhárít, A történelem törvényszerűsége szigorú a maga következetességében. Nem kicsi dolog az, hogy Románia népe előtt hivatalosan eldobták az erkölcsi tisztesség és törvényes rend felsőbb- ségének az állampoíitikai alapelvét, amikor az állami apparátus szerveinek és a fegyveres'erőnek a felhasználásával meghamisították a választás} eredményeket. Boila Romulusnak jogában áll ezt leplezetlenebb szavakban mondani s meg is mondja, hogy állami közegek „bűnösök bandájává alakultak át“, erre az útra kényszeri tették őket. Megállapítja, hogy Iorga választási manővere azt bizonyította be: bármilyen kalandor meg tudja ezt csinálni s a népképviselet alkotmányos rendszerének a meghamisításával kezébe veheti a kormányzást. Mert a parlamentáris kormányrendszer nincsen meg ott, ahol meghamisítják a népképviseletet. A mostani kormány nem parlamentáris, ha van is parlament, hanem bűnök eredménye és büntetőjogba ütköző közönséges cselekmények hozták léti'e. A megállapítás tényekre hivatkozik és ezeknek az alapján kérdezi, hogy az orosz szovjet szomszédságában haladhat-e ilyen barbarizmus utján az ország, vagy az alkotmányos szabadságjogok alapján erősitheti-e meg a létét? Boila Romulus nagy veszedelmet lát abban, ha az alkotmányosságról történő lelépés irányából nem lesz gyors és erőteljes visszalépés.

Ezek a megfontolt szavak elhangzanak és talán el is vesznek azokban a napi acsarkodá- sokban, amelyeknek téveteg homályából nem kapnak a jövendő lehetőségeire távlatot a pártharcok tülekedői. A román közvéleményben nem kél talán olyan visszhang, nem ébred olyan megfontolás, ami a történteknek a népsorsra kiható következményeit számbavehetné. S ha igy lesz, a história ráolvassa az országra azt a közmondást, hogy minden országnak olyan kormánya van, amilyent megérdemel. Ma Iorga vagy Argetoianu nyúltak hozzá az urnákhoz. Holnap más is megteheti még amolyanabb eszközökkel. Hol van az a román közvélemény, amely vétót tudjon majd mondani és határt tudjon szabni a felborított alkotmányosság és törvéiiyesség rendetlenségében? Ha e sorok iró(Bukarest, junius 12.) A bukaresti második hadtest hadbírósága ma hozta meg Ítéletét a hetek óta folyó kémkedési pörben. Mintegy fél évvel ezelőtt meglepetésszerűen letartóztatták Bukarestben és az ország többi nagy városában a kommunista szervezkedés hatalmas hálózatának vezéreit. Hogy az országban folyik a kommunisták földalatti mozgalma, az köztudomású volt, de a közvélemény mégis megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy szabályosan kiépített rendszeres futárszolgálatot ártó és jelentős pénzösszegekkel operáló kémszervezet működött, amelynek az ország számos pontján voltak exponensei és a szövevényes hálózat irányítása Bukarestből történt. A kémszervozet élén egy Solomon Paul nevű mérnök állott, aki az egész világot bebarangolta és Romániában azért állapodott meg, hogy az orosz szovjetkormány megbízásából rendszeres kém jelentéseket szállítson Oroszországnak. Solomon neve csak ekkor vált ismeretessé, a monstre kémkedési bűnügy többi vádlottjának jó részét azonban megelőzőleg is jól ismerte a közönség. Különösen Aradi Viktor, az ismert szociológus és Szántó Dezső dr. nagyváradi ügyvéd letartóztatása keltett nagy feltűnést. Aradi közismerten baloldali ember volt és egy ízben már középpontA kommunista perben ma 40 napi tárgyalás után elhangzott az Ítélet. A hadbíróság Varzaru őrnagyot 20 évi kényszermunkára és lefokozásra, Salamon Pál mérnököt, Aradi Viktort, Prott Andreit, Elauda Friedrichet és Chindris Vasilet 15—15 évi. Kipper Moiset és Feinbom Sa- raht 12 évi, Hruska Eduardot, Löhr Jonnyt, dr. Szántó Dezsőt, Kalis Józsefet és Toltea Ioant 10—10 évi, Calinescu Eleíteriat 8 évi, Halfin Simiont 7 évi, Dobrolszky Jézust, Dobrescu Stefan t, Ausländer Villyt és Rosescu Gheorghet

6—6 évi, Baruch Vasilet, Rosenfeld Mathiast, Silber Herbert mérnököt, Kóser Andreit és Balcev Borist 5—5 évi kényszermunkára, Cum- pan Avramot 2 évi börtönre, Theodorescu Ste- fant pedig 1 évi fogházra Ítélte. Sajó mérnököt,

ja román volna, meg merné mondani, hogy emberek vigyázzatok, mert a népelnyomást nem lehet egy országban szórványos elszigeteltségben tartani. Amit Udvarhelymegyében megmernek csinálni a magyar néppel szemben, az átmegy más területekre is. Ha szent volna a törvényes rend, akkor Udvarhelyen is tiszteletet parancsolna a törvényesség. Ha az emberi szervezetnek a karját sebzik meg, beteg a test és ha egy testrészbe beleviszik a fertőt, a fájdalom és a veszedelem nemcsak a részé, hanem az egészé. Különben Argetoianu orvos volt és ezt nagyon jól tudja. De nem is azért csinálta Ud- varhelymegyében, mintha csak ott elszigetelten akarta volna ott keresztülvinni a maga uralmi

jában állott egy nagyobbszabásu politikai bőn«

pörnek, akkor azonban a kolozsvári hadbíróság, főleg Vaida Sándor meggyőző tanúskodásának hatása alapján, felmentette. Szántó Dezső dr.« ról is tudták, hogy érzelmileg közel áll a kommunistákhoz, de soha sem sikerült a hatóságoknak államellenes ténykedését rábizonyítani. Nem kevésbé lepte meg az erdélyi közönséget Bergner Imre, a fiatal kolozsvári gyáros letartóztatása, annál is inkább, mert Bergnerről, mint vagyonos emberről, nehezen lehetett feltételezni, hogy egy olyan mozgalomnak aktiv, támogatója lehessen, amely győzelme esetén az ő vagyonát is elvenné. Bergnerről aztán a bu« karesti hadbíróság valóban azt állapította meg, hogy ártatlan az ellene emelt vádakban sevele együtt felmentették Sajó László CFK főmérnököt is, aki a tárgyalás előkelő tanúi szerint nagy érdemeket szerzett a román államvasutak organizálásában. A hadbíróság ma kihirdetett Ítéletének azonban mégis meglepetése, hogy, ngy Aradit, mint Szántót 15—15 évi kényszer- munkával sújtották, holott a tárgyalás anyaga szerint ők is, de védőik is sokkal kisebb büntetésre számították.

Az ítélet kihirdetésről a következő távirat számol be:

Bergner Imrét, Hruska hadnagyot, Tapp Lászlót, Pauliuc Vasilet, Rusev Nádját és Luciano Piollot felmentették.

Ezenkívül in contumaciam elitélték Aver- busch Izraelt és Rottmann Sámuelt 20—20 évi, Danieloff, Katz, Batti, Braunstein, Falka Géza, Deutsch Ida, Neumann, Rau, Werner, Wéber és Grozea vádlottakat 15—15 évi kényszermunkára.

A vádlottakat ezenkívül elmarasztalták egymillió 300.000 lej pénzbüntetésben és vagyonuk teljes elkobzására ítélték őket, politikai jogaik megfelelő felfüggesztésével együtt.

A vádlottak nyugodtan fogadták az Ítéletet és valamennyien felebbeztek. A ;felmentetteket azonnal szabadlábra helyezték.

módszerét. Az országra igyekezett rávinni. Voltak neki elődei ennek a módszernek az alkalmazásában és ha ö sikerrel zárja le az ilyen érvényesülési metódust, lesznek utódai, mindaddig, amig egyszer valamelyik belebotlik a felrúgott urnákba s a nyakát töri. A kérdés az, mit ránt magával bukásában. Mert ezek nagyon vakmerő játékok s a könnyed hazárdirozásra az elszánt játékosok igen nagy értékeket tesznek fel. Nehány komoly szó fel-feltör, a román lelkiismer étből s a visszhang megadására a román közvélemény volna illetékes. Mert a szégyenkezés politikai negatívum, a következmények számbavétele ésszerű okosság, de még több is szükséges ide.

A súlyos ítélet