Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-11 / 105. szám

Mkmrsm XIV. ÉVf. 196. SZÁM. w ESszakamerika jegybankja olyan alacsonyra szállította le a ka­matlábat, mint amilyenre fennállása áta nem volt példa A bankrála-leszállilás következtéken meg log1 szűnni az arany Elvándorlása az óceániaira — A Hasira Naţionala is foggal« kozik a kamatláb leszállításával (NewyorJe, május 9.) Világgazdasági körök­ben nagy meglepetést keltett az a hir, hogy a Federal Reserve Bank 1 és fél százalékra szál­lította le a kamatlábat. Washingtoni jelentés szerint amerikai gazdasági körökben a bankka- matlábcsökkentéstől az angol és francia valu­ták megszilárdulását várják. Remélik, hogy most a bankrátaleszálli- tás után meg fog szűnni az aranynak az Egyesült-Államokba egyre fokozodó be­áramlása. Amerika már elérte aranykészlete maximumát 4721 millió dollár értékben s ezért szánta el ma­gát arra, hogy olyan alacsonyra szállítja le a kamatlábat, amilyenre a szövetségi bank fenn­állása óta nem volt példa. Valószinüsithető, hogy az amerikai jegy­bank elhatározását most a nyugati államok jegybankjainak hasonló elhatározásai is követ­ni fogják. Természetesen a kamatlábleszállitás ezúttal nem megy oly automatikusan, mint a mult alkalommal, mert még alacsonyabb kamat­láb mellett az európai bankok nem tartják ren- tabilisnek a betétállományaik forszirozását és kezelését. Éppen ezért a Banque de France ka­matleszállítása még bizonytalan. Londoni bank­körökben szintén azon a véleményen vannak, hogy egyelőre a Bank of England tartani fogja az eddigi kamatlábat. Az amerikai gazdasági életnek másik érdekes eseménye, hogy közelebb­ről a kanadai Pool és az Egyesült-Államokbeli Farm Board európai piacra fogják vetni olcsó árakon készleteiket. Romániában is leszállítják a kamatlábat, A Banca Naţională körlevelet intézett va­lamennyi fiókjához, felhiva figyelmüket arra, hogy a hiteléletet minden eszközzel igyekezze­nek támogatni és a kamatokat leszállítani. A körlevelet úgy tekintik pénzügyi körökben, hogy az előhírnöke a bankkamattá!) újabb le­szállításának. Jugoszlávia milliárdoá francia kölcsöne. (Párizs, május 9 ) A jugoszláv kormány teg­nap megkötötte egy francia bankáresoporttal a dinárstabilizációs külföldi kölcsönszerződést. A szerződést alá is Írták. Jugoszlávia 1025 millió frankot kap 7% mellett, 87 és feles árfolyamon 40 évi törlesztésre. A €FM vonalain, Is Nevezetük a rádiót Milliós invesztícióval rövidesen megkezdik a vasúti kocsiknak rádióval való felszerelését (Kolozsvár, május 9. Saját tud.) Hosszas előkészületek és tárgyalások után végre a ro­mániai államvasutakon is bevezetik a rádiót és igy a CFR vonalain utazóknak is utazás közben kedvező alkalmuk nyílik a tanulságos szórako­zásra, a belföldi és külföldi eseményekről való értesülésre, amely szórakoztatást és informálást a legtöbb nyugati állam vasútvonalain mar hosszú idő óta élvezik az utasok. A CF^igazgatótanácsa a napokban adta ki a romániai vasutakra felszerelendő rádióra a koncessziót TJtiu Gyulának, illetve a tulajdonát képező Biroul Industro-Comercial bukaresti cégnek. A koncesszió birtokában Utiu Gyula, illetve a cég megtette a szükséges előkészülete­ket, hogy a rádiókészülékeket a legrövidebb időn belül felszereljék a CFR vonalain közlekedő vasúti kocsikra. Egyelőre hat vonalon montíroz­zák fel a rádiókészülékeket és pedig a Buka­rest—Nagyvárad, Bukarest—Temesvár, Buka­rest—Arad—Zsombolya, Bukarest—Csarnovitz, Bukarest—Konstanca, Bukarest—Tövis—Arad vasúti vonalon közlekedő kocsikra. A terv szerint egyelőre 300 vasúti vagont és 50 pótkocsit szerelnek fel a legmodernebb rádió­gépekkel, amelyeknek technikai szerkezete olyan tökéletes, hogy teljesen semlegesíti a vasúti ko­csik és a dinamók zaját és zörgését és zavarta lan élvezetet, kitűnő hallgatást biztosit az uta­Ka bUtGfi akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhely- Brassó-, Szebenbe, és tekintse meg SZEKELY&REflSr * NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! soknak. Egy vasnti kocsi rádiókészülékkel való felszerelése körülbelül 300 ezer lejbe kerül, a vasúti kocsik montirozásával tehát milliós tő ke kerül befektetésre és szociális szempontból is nagy jelentőséggel bir az elvégzendő műszaki munka, mert több száz munkáskéz huzamosabb időn át való foglalkoztatását biztosítja. A hallgatási dijat rendkívül mérsékelten állapította meg a CFR igazgatótanácsa, illetve a műszaki bizottság, amely a vasúti rádió be vezetésének és felszerelésének tervét kidolgoz­ta. Az I- és 11. kocsiosztályokban fejhallgatóval 200 km. körzeti távolságban 30 lej taxa ellené­ben hallgathatják a rádióközvetitést az utasok, 200 km.-t meghaladó távolságbon pedig 60 lej dij ellenében élvezhető a vasúti rádió. A 111. kocsiosztály utasai részére ingyenes lesz a rádió, amely ezekben a kocsikban hangszóróval fog működni egész napon át este 10 óráig és igy az utasok éjszakai pihenését és nyugalmát nem fogja zavarni. A felszerelési munkálatok során elsőnek a királyi vonat vagonjait és II. Károly király szalonkocsiját szerelik fel rádióval. A vonaton utazó speaker minden állomás előtt rövid leirást ad az utasok részére a város­ról, annak gazdasági és kulturális struktúrájá­ról, közintézményeiről és azokról a vállalatok­ról, cégekről, amelyek az utasok érdeklődésére tarthatnak számot. A rádiónak a romániai vasutakra való be­vezetése kétségtelenül nagymértékben hozzá fog járulni az utasok szórakoztatásához és je­lentős kulturmissziót fog betölteni. Szabolcska-ünnepély Kolozsváron A tavaly olyan hirtelen elhunyt költő-pap, Szabolcska Mihály, emlékének áldoz a kolozsvá­ri református tehológiai fakultás, amikor ez évi utolsó akadémiai estélyének keretében ünne­pélyt rendez, melynek minden száma Szabolcs­ka nevéhez, költeményeihez fűződik. De ezen a célon túl egy igen aktuális célnak is akar a Fa­kultás szolgálni, mert az estély befolyó’jövedel­mét a felsősófalvi tüzkárosultak segélyezésére fordítja felerészben. A műsor minden egyes száma a leghivatottabb kezekben van. Szabolcs­ka költészetéről dr. Kristóf György, egyetemi professzor tart előadást, a bevezető szavakat a Fakultás igazgató-professzora, dr. Tavaszy Sándor mondja. A zeneszámok közül a M. Lé- vay Ilonka operaénekesnő énekszáma emelke­dik ki, aki a legnagyobb készséggel vállalta a Fakultás kérésére, hogy Szabolcska-dalok ének­lésével örvendezteti meg a hallgatókat. A Sza­bolcska verseire irt magyar nótákat pedig Si­mon Imre, theológiai hallgató, a most lefolyt országos dalosverseny második helyezettje adja elő Butyka Kálmán zongorakisérete mellett. Kozma Tibor, aki a dalosversenyen a hegedű- csoport első diját vitte el, Hubay és Liszt mü­veiből játszik; a Fakultás első díjjal már má­sodízben kitüntetett énekkara Révfy—Szabolcs­ka: A grand kafé-ban cimii dalt énekli. Sza- bolcska-verseket a Fakultás széniora: Nagy József ad elő, aki az ének és zeneszámokat is kí­sérni fogja. A műsor megváltását a nemes cél­ra való tekintettel kéri a rendezőség. Remarque: ÉS AZUTÁN... Fordította: Benedek Marcell És azután... Az „az“ — nem más, mint a há­ború, amelyről Erich Maria Remarque Nyuga­ton a helyzet változatlan címen a legigazabb és legmegrázóbb regényt irta. Az „és azután“ a hazatérők regénye. Azt mondja el, hogyan ke­rülnek vissza a frontkatonák otthonukba, a mindennapi életbe, — egy számukra idegenné vált világba. Paul Baumer, az első regény hőse, francia földben nyugszik már. De bajtársa, Ernst, visszatér — s vele együtt egy sereg fiatal földi­je, akivel egy században szolgáltak. Felbukkan­nak közöttük olyan jólismert alakok is, mint Tjaden. Nevek, amelyek az előbbi könyvben csak puszta nevek voltak, megeleveniilnek eb­ben a regényben. Egy közepes nagyságú német város tanítóképző intézete körül formálódik ki azoknak a fiatalembereknek a csoportja, akiket annyira megváltoztatott a háború. ...És most, amikor tapogatódzva, zavaros pillantással és bizonytalan lábbal lépnek ismét a hazai földre: megismétlődik ugyanaz a csoda, amelyet mi, sorstársai átéltünk már egyszer Re- marquekal kapcsolatban. Honnan tudja ez a fé­lelmes ember, hogy mily nehezen szokta meg is­mét lábunk a szülővárosunk kövezetét a lövész­árok sáros földje utáni Honnan tudja, hogy mily keserves nehezen tudtuk újra magunkra erőszakolni a polgári tisztesség és illendőség fo­galmait? Honnan tudja, mik voltak az érzéseink a hazatérés órájában? Különös, hogy ez az uj könyv is mennyire le tudja nyűgözni a lelkünket, — mert legtitko­sabb élményeinket is megtaláljuk benne, mert csodálkozva jövünk rá, hogy mennyire általá­nos volt az, amiről azt hittük, hogy csak ma­gunk szenvedtük végig. Igen: jönni kellett va­lakinek, akinek megadatott a tehetség, hogy egyszerű szavakkal kimondja, amit mindnyá­jan éreztünk és szenvedtünk. iíííiSifiS Naţionala Általános Biztosító Társaság, Bukarest. — Aiaplttatott: i882. Alaptőkét 25,000.000— tel. Tartalékok. 131,308.991"— Lei. A cég bejegyeztetett az ilfovi törvényszéknél 7/1884 sz. alatt. Alapítási okirat közzététetett Mon. Of. 245/1882, valamint a módosítások a Mon. Of. 44/1888, 15/1890, 12/1906,11/1907, 106/1919, 41/1921 és 118/1S24 számában. T. feleinek tudomására hozza, hogy a társaságnál kötött sorsolásos biztositáso'-nak 1931. április hó 24-én a fővárosi rendőrfőnökség és keresk. minisztérium kiküldöttjeinek jelenlété'o -:i történt sorsolások alkalmával a következő kötvények huzattak ki: 58.155 sz. Beru Samuéi. Târguvişte ........................................ Lei 30.00Q-— 01.015 sz. Sachi Süber.stein, Galaţi Lel 30.000 — Az eddigi sorsolások eredménye ....................................................................Lei 1,630.000-— Felvilágosítást adnak: a társaság erdéiyrészi kerületi irodája Cluj (Strada Regina Maria 6.), vala­mint a minden városban székelő képviseletek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom