Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-09 / 103. szám
« s «3 '1 *,k XZF. ÉVF. 103. SZÁM. ' francia aknamunka meghiúsította Románia angol orientációját is — panaszkodik a Daily Express a kisantant-konferenciávai kapcsolatban (London, május 7) A Daily Express erős aggodalmát fejezi ki Franciaország legutóbb tanúsított magatartása miatt. A lap szerint Románia nehány hét/óta Anglia felé tájékozódott és szeretett volna szorosabb kapcsolatba jutni az angolokkal, ez a közeledési kisérlet azonban a francia aknamunka következtében meghiúsult. Ezekután Angliának fel kell vetnie azt a kérdést, hogy vajjofi milyen jövő várhat Európára, hogyha Franciaország továbbra is ilyen politikát folytatf A jól értesült Daily Expressziek ez a hire is élesen világit rá, hogy a középeurópai piac megszerzéséért milyen erős küzdelem folyik a nyugati vezető államok részéről. Eddig csak a íraneia-német orientáció volt előtérben, most egy harmadikról is tudunk, az angolról, amely meghiúsult és újabb éket helyezett el Anglia és Franciaország között. A csöndes versenyfutás Anglia és Francia- ország között más tekintetben is tart. Előkészületek történnek az általános leszerelési konferenciára. Ma érkezett a hir, hogy politikai körökben fontos eredményeket várnak a konzervatívok, liberálisok és munkáspártiak vezetőinek mai közös tárgyalásaitól. Az értekezleten a leszerelés kérdésében történő egységes állásfoglalást vitatják meg. Az ankét a Wbite-hallban délben megkezdődött. A Daily Telegraph tudnivéli. hogy Henderson szeretne mindenképen a leszerelési konferencia elnöke lenni. Henderson jelöltségét a német és olasz kormány támogatja, viszont Franciaország és a kisdyitant mindent megtesz Benes érdekében. A kellemetlen ellentétek elkerülésére valószínű, hogy végül is skandináv vagy holland delegátus lesz a konferencia elnöke. ^iniszterianács a német-—román gazdasági tárgyalások bonyodalmai miatt (Berlin, május 7.) A német-román gazdasági tárgyalások elhalasztását élénken kommentálja a német sajtó, amely szerint a román kormány elhatározása, a francia és csehszlovák befolyás következménye volt- A Deutsche Tageszeitung megállapítja, hogy talán sohasem látszott any- nyira, mint most. hogy milyen nagy a francia befolyás Romániában. Elég volt Párizsnak egy gesztusa és a román kormány elfelejtette Franciaország céljainak érdekében a saját gazdasági szempontjait. A Vosische Zeitungnak a kérdésről szóló cikke Bukaresti presszió cim alatt jelent meg. A Vosische Zeitung szerint a román kormány számára lehetetlen lett volna, hogy egyidöben történjék a kisantantkonferencia és a Németországgal való gazdasági tárgyalások a prefcren- ciális rendszerről, amelynek létrejöttét úgy értelmezték volna, mint a kisantanttól való elidegenedést. Románia úgy intézte el a dolgot, hogy a tárgyalások elhalasztását kérte. Most úgy áll a helyzet, hogy a meginduló tárgyalások befejezése nem lesz lehetséges május 15-ike, tehát az Európa-bizottság összeiilése előtt s igy a német kormánynak nincsenek indokai a bukaresti tárgyalások ujrafelvételére, Európa pedig egy újabb reményt veszitett el, hogy a megegyezések fontos területén pozitiv munka végeztessék. A német lap szerint Románia részéről nagyobb gazdasági érdekekről van szó, mint Németország részéről. Most már csak az a kérdés, hogy a románok milyen súlyt helyeznek a tárgyalások folytatására. Nyilvánvaló, hogy a román külpolitikában konfliktus van a politikai elkötelezettségek és a gazdasági érdekek között s kérdéses, hogy az ország milyen irányban dönt. A jövő fogja megmutatni, hogy a francia presszió növelni fogja-e a francofiliz- must Romániában, amely az utóbbi időben a francia pénzügyi politika miatt jelentékenyen csökkent. Az üggyel kapcsolatban különben csütörtökön délelőttre minisztertanácsot hivott össze a kormány, ezt azonban a műegyetemi ünnepségek miatt péntekre halasztották. Bukaresti politikai körökben is rendkivül kinosnak tartják az incidenst, ami a Lupta szerint Párizsban is igen élénk visszahatást keltett. A pénteki mi* nisztertamács fogja megtárgyalni azokat a módozatokat, amelyekkel a konfliktus elsimítható lesz. Leégett a legnagyobb japán fürdőhely (Tokió, május 7.) Jamanek, a legnagyobb japán fürdőhely csaknem teljesen leégett. Hétszáz ház és harminc szálloda lett a lángok martalékává. A kár mintegy húszmillió dollár. Szitskőr Mosigó Helyárak: d. u. 3, 5 és 7 órakor 10 és 20 lei, este 9 órakor 10, 20 és 30 lei. Pénteken, szombaton, vasárnap OLDOG Hmm (20 nagy sztár, 50 gyönyörű görl és 1Ö0 néger táncos az úszó színházban). Tündöklő kiállítású, káprázatos énekes, táncos filmujdonság. Fellépnek: Warner Baxter, El. Brendol, Janet Gaynor, Charles Farrel, Dixie Lee, Edmund Lowe, Victor Me Lagen, Tom Patricola, Frank Richardson, Marjorie Withe, David Rollins, Nick Stuart, stb. A legújabb Fox-hiradóban: a mexikói földrengés, az amerikai flottagyakorlatok, a welsi herceg fogadtatása, Werne Gyula hajója, a nizzai karnevál, stb. S azzal visszament a pitvarba, hol Terka néni éppen azon volt, hogy begyújt a rántotta alá. A bojtárnak feltűnt valami: — Hát maga mivel füt, Terka néni? — A segéd ur postájával, — mondta Terka néni, természetes hangon, a dolgon hajszálnyit meg nem iitödve. — Az én postámmal? — hökkent meg Csopak. — Hol vette? Terka néni teltszájjal fújt a masinába, közbe megtömte csomó uj levéllel, úgy magyarázott: — Mig nagy ur volt a segéd ur és a kastélyba henyélt, mindennap gyöttek a szerelmes jányok levelei. Nadrágszijon hozta őket a kis- biró, mert nem fértek el a táskába, mán van is vagy hatszáz a hátulsó házba, a szögletbe. Min- gyárt gondoltam, hogy jó lesz tüzet rakni vetek. Hát most begyújtok velek A bojtár rántott a vállán: —; Tőlem tehet Terka néni. amit akar, de ha egyszer baj találna lenni belőle ... . — Milyen baj lenne? . — Jó, jó. Mutassa csak, hol a többi? — Mondtam mán, segéd ur, hogy a hátulsó házba, a kemence megett. Csopak erre csupa időtöltésből a hátulsó házba ment s a sarokban csakugyan rátalált a levelekre. Lehetett vagy hatszáz. Beléjük markolt, egy csomót az asztalra lökött, felbontott közülök néhányat s forgatni kezdte őket. Az ismert forma szerint ismétlődtek ezek is: szívesen megy íöldbirtokosnénak valamennyi, valamennyi csendes természetű, áldott jó léleknek mondotta magát s persze enyveshátu fénykép volt beleragasztva mindegyik levélbe. Csopak elbámészkodott rajtuk, nagyritkán szitt egyet a szemfogán s egyiket-másikat megjegyzéssel kisérte: — No, ez szakácsné lesz. Vagy: — Ez is jópipa lehet. Később azonban rábukkant olyan levelekre is, amelyek kicsit nyakát szegték a közömbös kedvének. Az ajánlatok között tudniillik más természetűek is voltak: ezeket komoly urak, ügyvédek, tanítómesterek, kultúrmérnökök tették a földbirtokos ur számára, többnyire valami csöndes kis rokonukat ajánlván a Csopak dr. ur figyelmébe. De e levelek végéről egyszer sem maradt el a sablonszerű záradék: Negativ esetben a fényképet teljes diszkréció mellett kérem sürgősen visszaküldeni. Csopak erre már megvakarta a nyakát: — Csakhogy ahhoz bélyeg is kell, kedves uram. A bélyeghez pedig pénz kell, vinné el az ördög! Hirtelen izgatott lett, felpattant, turkálni kezdett a levelek között s egy óra múlva körülbelül száz „visszaküldendő“ fényképet válogatott össze... Kalkulálni kezdett magában... Egy levél: öt krajcár — száz bélyeg: öt forint. ... dühös lett: — Na, Csopak Józsefnek jól be van fütyülve megint! Terka néni behozta a rántottét s a bojtár gyors tempóban bekebelezte. Azért gyors tempóban, mert idegesíteni kezdte az öt forint. Már-már úgy látszott, hogy elkáromkodja magát, de ugyanakkor jelentkezett a két szekun-1 dáns. Csopak felállt, az első szobába vezette őket s az arcán vad elszántság komorodott e pilanatban: — Köszönöm nektek. Parancsoljatok helyet, kérlek, — s unott gesztussal a divány felé legyintett. Csaknem teljes óráig vitatkoztak odabent. Torka néni a pitvarban forgolódván, odafülelt, de csak ritkán ütötte meg egy-egy ilyen mondatfoszlány ... hatszoros golyóváltás. ■. vagy lepuffantom, mint a verebet... Később: kije- netni azt a kardot!... S Terka néni megborzadva rázkódott össze ilyenkor. Egy óra múlva aztán kilépett a két segéd s Csopak még a küszöbről is utánuk szólt: — Csak aztán megnyomni a gombot! Nem habozunk többet! Bujdosó visszaszólt neki, a vállán keresztül: — Majd sarokbaszoritjuk! S eltűntek az Omode kertje felé, Terka néni pedig ránézett Csopakra s a szeme könnyes völt e percben. Valószinti, hogy hallatlanul imponálhatott neki a bojtár. — Az Istenért, mit csinál a segéd ur? — Mit? — s cinikusan végignézte a megrémült asszonyt. — Semmit, barátom! Csak egy kicsit keresztüllövöm azt a zsivány Omodét. Majd én megmutatom neki, hogy velem nem lehet packázni, barátocskám! — Jajajaj, — törelte a kezét Terka néni, — gyilkolni fog! — Zsandárok viszik el... tömlőébe csukják... Csopak letorkolta: — Ne óbégasson a fülembe! S mit üti lovaglás ügyekbe az orrát? Úriemberek ezt mindig igy csinálták, de persze maga annyit ért hozzá, mint egy tyuk! (Folytatjuk.)
