Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-30 / 119. szám

XIV. EVF* 119. SZÁM. 1 TUagyar (térvényt iktatott a pénzügyminisztérium íloOÖ azonban bolondnak, fantasztának bélyegezték a szilágysomfyói szegény asszonyt, aki fejébe vette, (jogy magyarul fjaffgassák meg Az elintézés: toloncuton haza Szilágyságba (Bukarest, május 28.) Különös kérvény fek­szik a pénzügyminisztérium iktatójában. Hi­bátlan gépírás helyett, gyakorlatlan kézzel rót­ta a kérvényező egyik esengö mondatot a mű* sik után, helyesírási és mondattani hibák csak úgy hemzsegnek a primitiv Írásban, amely néha a folyamodás alázatos hangneméből a követelő­zés büszke tenorjába csap át— De nem ezek a sajátságok teszik a pénzügy­minisztériumi folyamodványt szokatlanná és meglepővé. Még az a körülmény se, hogy a kérvényt egy erdélyi városkából utnakindult, igazságát keresői asszony adta be, hiszen tud­valevőleg éppen elegen vannak Erdélyben, akik tiz-tizenkét óv óta folyton az igazságukat ke­resik. A kérvénynek az adja meg a furcsaságát, hogy — horribile dictu — magyar nyelven irta a folyamodó, személyesen adta be az iktatóba ahol minden különösebb nehézség nélkül átvet ték és kezelték a panaszokkal sűrűn telerótt iv- papirost. 29Ó4Q—18 Main a száma a merész folyamod­ványnak. szerzője pedig Salamon Vera szilágy Somlyói asszony, akinek a feje fölül, még 192-' nyarán lebontotta a házat a román háztulajdo­nos és aki azóta szüntelenül és törhetetlen aka rattal kálváriázik, kilincsel, folyamodik a szí lágysomlyói polgármesteri hivatal kilakoltat«' végzése miatt bekövetkezett károsodása és o! rontott élete jóvátételéért. így került a nem mindennapi beadvány a pénzügyminisztérium iktatójába, ahonnan igen valószínűtlen, hogy valaha is eljusson Arge- toianu miniszterhez, aki „egyesíti magában a pénzt és a hatalmat.“ Pénzen és hatalmon kí­vül bizony más is kell ahhoz, hogy egy állami hivatalban lefordítsanak, figyelembe vegyenek egy kérvényt, amit „idegen“ nyelven irt a folya­modó -— nem makacsságból és nem elvi ellen­szegülésből, hanem végtelen szegénységből s talán azért is, mert a hét esztendős igazság-ke­resés. nélkülözés, visszautasitottság a jog végső elmaradhatatlan diadalába vetett hit fanatiku­sává, mániákusává tette, ami pedig már a? őrület egy nemével határos. Azt szokták mondani az ilyen igazság-ke­resők : — Elmegyek, ha kell, a királyhoz is. Es Salamon Vera asszony is megkísérelte ezt. Fölszerelte magát a héteszteudős szeren­csétlenség egész bizonyító irattárával. Ott volt az aktatáskájában a sérelmes kilakoltatási vég­zés, polgármesteri nyilatkozatok, bírósági dön­tések és mindenek felett egy belügyminiszteri leirat a szilágysomlyói polgármesterhez, amely Salamon Vera asszony eddig elért legnagyobb eredményét, egyetlen elégtételét jelenti: „Azon ankét folyamodványaként, amelyet Starrack Hugó közigazgatási vezérigazgató szilágysomlyó városában végzett a Salamon Verona asszony által lakott ház lebontása ügyé­ben, kérjük Önt, intézkedjék, hogy a város pol­gárai szükség esetén támogatásban és segítség­ben részesüljenek, nehogy olyan sorsra jussa­nak, mint Salamon Verona asszony, aki a kér­déses ház lebontása után nem folytathatta töb­bé női szabói mesterségét s ezáltal az uccára került és azzal végezte be, hogy kitoloncolták a városból és a kolozsvári dolgozó-házba inter­nálták. A jövőben ne ismétlődjenek ilyen ese­tek.“ Ehhez hasonló okmányok tömegével felfegy­verkezve jelentkezett Salamon Vera az udvari marsal-hivatalban, ahol azonban nem akarták átvenni se panasziratait, se pedig annak meg­ható mellékleteit. Nem birja már Salamon Vera betartani azokat a formákat és formaságokat, amelyek az ilyen lépések sikerét feltételezik. — Nem veszik át a felségl'olyamodványo- mat? — gondolta magában Salamon Vera. — Jó; elküldöm postán ezt is. Vitte a posta a furcsa, kissé zavaros, ma­gyarnyelvű irást, ki tudja miket sűrített benne össze ez a hét év óta zaklatott lélek- És néhány nap múlva ismét megjelent Salamon Vera a marsal-hivatal előtt, ahol a rendőrőrszem fog­ta el. — Be akarok menni, — mondotta a. piszkos éjjeli menedékhelyeket, nyomortanyákat, csa- vargók-liázát megjárt asszony. Meg akarom sze­rezni a postán elküldött felségfolyamodványom iktatási számát. Mintha csak erre vártak volna itt. — Gyöjjön csak utánam, — mondta a rend­őraltiszt, - adok én iktatószámot magának. S a szilágysomlyói asszony hiszékenyen kö­vette a karhatalom képviselőjét a Calea Victo- riei-i rendőrszobába, ahonnan vísszatoloncolták az erdélyi városkába, amely annakidején a csa­vargó törvény intézkedéseit alkalmazta a vég­zetes' kilakoltatás következtében elszegényedett, munkaképtelenné lett és majdnem őrületbe ker­getett asszony ellen. Ennyit egy magyarnyelvű kérvény mar­gójára. (j. b.) — Nem is a pénzügyminisztériumba akar­tam én beadni ezt a kérvényt, - mondja Sala inon Vera asszony. Nagyon jól tudom, hogy nem is ez az illetékes hivatal. De én tulajdon képpeu /orga miniszterelnök arat kerestem a kérvényemmel. Csakhogy hozzá nem tudtam be jutni. A miniszterelnökségen azt mondják, bog« menjek a lakására, a lakásán pedig azt. bogi ilyen ügyekben csak a miniszterelnökségen fo gad. Jól ki van ez ókumlálva, hogy hogyan kel .lerázni az ügyesbajos embert... Azt is hiab, mondtam az elnökségen, hogy ha már lorgn miniszterelnök ur úgy őrizkedik a panaszé: emberektől, akkor legalább vegyék el tőlem a folyamodványt, iktassák annak rendje s módja szerint és hátha eljut hozzá a panaszom hivata­los utón is... De szóba se akartak állni velem; azt mondták, hogy mi jut eszembe: egy ily e magyarnyelvű kérvénnyel idetolakodni. lesz. ha nem okvotetlenkedem, mert tüstént ? rendőrségnek adnak át. — Meg kellett hát elégednem azzal. — fok­tatja Salamon Vera asszony. — hogy pástéi, kiildjern cl forr,éned; a kérvényemet. Emelk-t azonban egv másikat is csináltam a belügyin! niszter címére, mert ugyebár, a városi ügyek ;r ő hatáskörébe tartoznak... De ott már a kapun;" feltartóztatják az embert... „Mit képzel? — kiál­tottak rám? • meg van maga bolondulva, hogy magyarnyelvű kérvényt hoz idei Hordja el ma­gát, különben“... Annyi kérem a rendőr, meg a csendőr ebben a belügyminisztériumban, hogy bizony nem tanácsos ott erőszakoskodni. El- kotródtam tehát és arra gondoltam, hogy ha már nem bírom elérni a belügyminisztert, meg­próbálom közelébe jutni a pénzügyminiszter­nek, hiszen a kettő úgyis egy személy jelenleg. Megírtam tehát újból a kérvényt és azzal kezd­tem, hogy ő egyesiti'a kezében a pénzt meg a hatalmat, tud tehát segíteni i’ajtam. ha akar. — A pénzügyben valamivel kedvesebbek az emberek. Itt nem förmedtek reám, csak meg­mosolyogták a kérvényemet és szépen visszaad­ták: „Nem értünk ezen a nyelven“ — mondta a hivatalnok. „De viszont én, — igyekeztem kéz- zel-lábbal megértetni magam, — nem tudok más nyelven Írni, csak magyarul“. „Hát akkor, —; felelték, — forduljon ügyvédhez, vagy forditó irodához.“ „Nincs pénzem reá... De egyáltalában mi történjék azzal, akinek nincsen pénze és nem birja az állam nyelvét?... Az sohase kérjen sem­mit az államtól? A hivataloktól?.-. Erre kicsit elkomolyodtak a hivatalnokok és beiktatták a folyamodványomat. fiz iiikiél és mmm eltörléséi sör­eire a népszövetségi Lfgáb Uniója (Budapest, május 28.) A népszövetségi ligák uniójának csütörtöki ülésén a szociális és gaz­dasági bizottság részéről benyújtott határozati javaslatokat tárgyalták. A határozati javasla­tok többek között az útlevelek és a vízumok el­törlését kívánják a világgazdasági válság eny­hítése érdekében, továbbá a nemzetjfözi munka­piac mielőbbi megszervezését s erre az unió nemzetközi kongresszus összehívását sürgeti. Az egyik határozati javaslat megállapítja, hogy a jelenlegi gazdasági válság világosan mutatja, hogy a regionális gazdálkodás agy a magéui, mint a közgazdaság terén csődöt mon­dott. Az unió a Népszövetség figyelmébe ajánl­ja ezt a megállapítást és szükségesnek jelenti ki, hogy a Népszövetség vegye a kezébe és épít­se ki a világgazdaság megszervezését. Delaisi francia delegátus az agrárkrízisről beszél- A legnagyobb nehézség szerinte a töke eíHelyezése, vagy inkább a töke áthelyezése a S WBRjaiMOTBa gazdag országokból a szegény országokba. A keleteurópai mezőgazdák teljesen el vannak adó­sodva. A helyzetet szerinte hosszúlejáratú me- zőguzdusági hitelekkel nem lehet megoldani. Fontos segítség lenne az, ha a szállítási eszközö­ket annyira olcsóbbá tennék, hogy a keleteuró­pai államok olcsó áruval jelenhessenek meg London és Zürich piacán. Rövidlejáratu köl­csönök nyújtására lenne szükség. Delaisi azt jósolja, hogy a jövő évben az agrárállamokat nagy csalódás fogja érni, mivel nem fogják tud­ni behajtani az előirányzott adókat. Beszéde további részében a fegyverkezés csökkentésére szólította fel az országokat és megállapította, hogy a gazdag országok nem folyósíthatnak kölcsönt addig az agrárállamoknak, amig ezek egymás között meg nem egyeztek. Delaisi után Stromszki lengyel és Ble.yer Ernő magyar dele­gátus szólaltak fel, majd egyhangúlag elfogad­ták a határozati javaslatokat. ______ Ü2©r és ezer vásárló olcsó nyári vásárunk árait! Jöjjön Ön is, győződjék meg, Önben is egy uj megelégedett vevőt nyerünk HELLER & MOLNÁR divatnagyáruháza Cluj, Cal. Regele Ferdinand 15. Színes batisztok . . . . Mosott fehér vászon . . Francia crepon színekben. Divatmintás mosódelének . Színtartó ingzefirek . . . Mintás ruhaselymek . . 10 19 19 27 29 1 I K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom