Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-30 / 119. szám
gBemEfenfe 9 XIV. EVF. 119. SZÁM. Nyolcezer község a gazdasági katasztrófa lejtőjén Az ország falvainak idei költségvetésénél egymilliárd lejen felüli a deficit A községi tanácsok feloszlatása 150 millió fejes tulkiadást jelen» íene a falvaknak — A perek lavináját zúdítják a községekre, mert nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek (Kolozsvár, május 28.) Pontosan egy évvel ezelőtt hosszabb cikkben foglalkoztunk az erdélyi falvak félmilliárdos deficitjének ügyével Statisztikai adatokkal bizonyítottuk be, hogy átlag harniinc-negyvenezer lejnyi költségvetési hiány esik egy falura és a községek pénzügyei ben a legborzasztóbb zűrzavar uralkodik. A hosszú ideig tartó sajtókampánynak az lett az eredménye, hogy a belügyminiszter ígéretet tett a deficit fedezésére. Természetesen az ígéret csak ígéret maradt — és alig ötven-hatvanmil- lió lejről szóló utalványt kaptak meg a megyei állandó választmányi elnökök, de ténylegesen ezt a csekély‘összeget nem fizettek ki- Azóta v. helyzet még súlyosbodott. Ahelyett, hogy ezt a rendkívül súlyos és egyben veszedelmes problémát legalább részben megoldották volna. olyan helyzet állott be, hogy jelenleg nem félmilliárd, hanem az egész ország területén közel kétmilliárd lejnyi deficitről beszélnek. Ez pedig nem légből kapott kacsa, hanem a legkomolyabb- adatokra támaszkodó megállapítás. Csak most derült ki. hogy sok esetben a falvak a múlt évi költségvetést sem.tudták betartani és még hozzá sem lógtak a folyó évi budget összeállításához. Kolozsmegyébeu :■ rnócsi járásban olyan ezer lelket számláló fal vak is vannak, ahol a költségvetés százötven ezer lejes hiányt mutat. Nem is szólva a vármegyék lézüllött anyagi állapotáról és az ók irály • ságbéli községek kritikus pénzügyi helyzetéről. Az országban 8444 község van. És ezeknek a köz- igazgatási egységeknek összesen több mint egymilliárd Lejre lenne szükségük ahhoz, hogy a költségvetés zavartalanul elégítse ki a falu pénzügyi igényeit. Rendkívül súlyosan érintették a községek- á mult év folyamán végbement községi választások, amelyek a községeknek 13? millió lejükbe kerültek a választói igazolványok, bírói és katonai kiszállás költségéi miatt. Az a kis összeg, amely az elmúlt év folyamán a községi adók fejében a pénztárakba befolyt alig volt elegendő ahhoz, hogy az irodai kiadásokat fedezzék belőle. Sok szó esik mostanában a községi tanácsok feloszlatásáról is. Bizonyára nem alaptalanul, mivel már eddig is nagyon sok város és falu tanácsát minden komolyabb, illetve törvényes indok nélkül, egyszerűen politikai érdekből feloszlatták. Abban az esetben, hogyha a kormány tényleg keresztülviszi a tanácsok szélnek eresztését, ezzel újabb, 140 milliós kiadással sújtják a falvakat. Természetesen azzal egyáltalán nem törődnek, hogy ezt az összeget miből fogják fedezni, Ugyanis, mivel a falvak nem tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, a nyomtatványokat szállító vállalatok a perek egész lavináját zúdították az elszegényedett községek nyakába. Nem is szólva a jegyzőknek már annyi alkalommal szellőztetett katasztrofális helyzetéről. A napokban egyik gorjmegyei jegyző körlevelét intézett kollégáihoz, amelyben a szó szoros értelmében kéregét. Gyermekeit hazaküldtek az iskolából, fizetést tizenkét hónapja nem Jfap és mostan a nyomorúság Parnasszusán, dobra akarják verni háromszobás berendezését. Kétségbeesetten kéri kartársainak támogatását. A jelek szerint a Iorga-kormány ahelyett, hogy igyekezne ezen a pénzügyi helyzeten változtatni, éppen ellenkezőleg a községi tanácsok feloszlatásával újabb kiadás-zuhatagot szabadi* a falvakra. Románia ugylátszik a deficitek hazája. És az a különös az egész dologban, hogy egyetlen kormány sem foganatosít olyan intézkedéseket, amely a helyzet javulását idézné elő. Ugyanakkor azonban a külföldi „politikai missziók“ akkora összeget emésztenek fel, amennyivel az ország nyolcezer s egynéhány falujának anyagi helyzetét könnyűszerrel meg lehetne oldani. Piccard és társa megjárták óriási léggömbjükkel a hateser méteres magasságot éi Snnibryck §cög@Bái>@n szállottak la 1 vakmerő t&sdésok elmondják, hoggy ©xpssSiGsáfuIs pont» pásan sikerűül és utjuUEsan nem voii semmi fennakadás Constanţa, Stambul, Pera, Haydar Pasa, Skutari, Prinkipo. — JUNIUS 16- 26. PÁRIZS T Salzburg, München, Strasbourg, Nancy, ( Zürich, Schaffhausen, Konstanz, Fridrich- shafen, Bregenz, Insbruck, Budapest. i Augusztus 18—szeptember 6. I Prospektusok a Keleti Újság kiadóhivatalánál és a Kolozsvári Atlétikai Klubnál fa (Strada Cogelniceanu 7 szám) kapható. (Insbruck, május 28.) Tegnapi számunkban röviden jelentettük, hogy Piccard belga tudós Augsburgban felszállót! ballonján a stratosféra ki tanulmányozására. A stratosféra a föld légkörének felső tiz kilométerén felül elterülő rétege, amelyben a hőmérséklet már nem csökken, hanoin nagyjában véve állandó. Ebbe az úgyszólván földöntúli szférába szállott fel tegnap Piccard tanár Kipfer tanársegédijével, hogy a tizenhatezer méternyi eddig ember által soha el nem ért magasságot különleges készülékével tanulmányozza. Piccard úgy számított, hogy a léggömb csak hat vagy hét óráig lesz a levegőben és ezért nem is vitt magúval más élelmet, mint nehány banánt és egy kevés cukrozott gyümölcsöt. Mialatt a léghajója felszállott, lentről tanulmányozták és megállapították, hogy a start után egy félóra múlva a ballon már kilencezer méter magasságban lehetett és délelőtt tiz órakor hozzávetőleges becslések szerint, a ballon már • térte a tizenkétezer méter magasságot. Piccard eredeti terve az volt, hogy délelőtt tizenegy órakor leszáll, de még négy óra után a tudós léggömbje nem volt láthátó. Az álkonyi órákban megfigyelték, hogy a ballon négy óra hosszat állott egy helyben mintegy négyezer méter magasságban, de érthetetlennek tartották, hogy miért nem mozdul a léggömb. Attól tartottak, hogy talár a két professzor oxigénkészlete kiapadt és a két professzor megfulladt. Este 8 órakor a léggömb elindult és a landezkpcsendőrörs jelentése szerint úgy tetszett, mintha vészjeleket adott volna le. Este háromnegyed kilenckor a léggömb már háromezer méternyire szállott le déli irányt vett és egyszer csak nyomtalanul eltűnt. Miután az éjjeli nyomozások nem vezettél; eredményre, az a gyanú merült fel, hogy az expedíció tagjai valahol halálukat lelték. Ma délután 3 óra tiz perckor azonban PJccardot és Kipfert megtalálták Insbruck közelében. A két tudós óriási léggömbjével egy gleccseren szállott le. Az a feltevés tehát, hogy a légkör titokzatos magas rétegeiben a vakmerő tudósok elvesztették volna eszméletüket, vagy valami szerencsétlenség törtétat volna velük, nem vált valóra, ellenkezőleg mind a ketten nagyon jó hangulatban voltak, bár, ami természetes is, nagyfokú éhségről panaszkodtak. Az utasok röviden közölték, hogy sikerült tizenhatezer méter magasságot elérniük, a magukkal vitt kisugárzást mérő és légköri elektromosságmérő készülékek jól működtek és útjukban nem volt symmi fennakadás. * Érettségi találkozó, Felkérem volt osztálytársaimat, akik a eluji felső kereskedelmiben 1911 nyarán érettségiztek, hogy a 20 éves találkozó megbeszélése végett címüket közöljék. Bergner Dezső, Cluj, Str. Reg. Maria- 18. fO %-ss áíffegésez- máiía$8! vásárolhat Eli© L03OS Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii fvolt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában mindenféle »«jövetet» posztét és bélésárnt» ha 0 darab folytatólagos sorszámú szel- vény alapján kiváltja a Keíeíl Újság kiadóhivatalától a vásárlási utalványt,amelyet kiadöhi valakink dijmen- _________-lesen altit ki az Ön részére. 5 I szelvény
