Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-28 / 117. szám

XIV. tvs. to. s Paál Árpád- kolozsvári program­beszéde Heister Béla megmutatta útját a magyar zsidóságnak A szombati kolozsvári gyűlésről, amelyen Bethlen György pártelnök mondott hatalmas besbzédet, már beszámoltunk, itt pótlólag is­mertetjük az elhangzott szónoklatokat. Paál Árpád beszéde, Paál Árpád, a kolozsvári Magyar Párt elnö­ke azzal kezdte, hogy a pártlista többi helye­zettje nevében is, a kolozsvári párttagozat elnö­keként is, köszönetét mond Bethlen György gróf listavezetőnek azokért a nagyjelentőségű meg­nyilatkozásokért, melyeket programbeszéde fo­lyamán elmondott. Ezek a megnyilatkozások szilárd határozottsággal feltüntetik, hogy mi választ el úgy a mult kormányok iránt, mint a jelenlegi kormány felé a bizalomtól és a jó em­lékezéstől, s egyúttal megjelöli önálló irányunk­nak is olyan tartalmát, melynek Erdély többi népei is hasznát vehetik, ha jelentőségét kellő­leg méltányolják s az elnökünk iránymutatásá­ban jelzett százados együttélés erkölcsi és tör­ténelmi alapjaira visszatérnek. Ebben az irány- mutatásban természetesen a magyar társadalom is megtalálja a maga életének a fellélegző sza­badságát, s csak mélység és átérzés kell hozzá, hogy a magyar társadalom ehhez a szabadság­hoz megkapja a benső összefüggést is és azt a sziláid összetartozandóságot, mely nemcsak si­vár érdekközösség, hanem egyúttal lelki test- vérség, magyar testvérség. A Magyar Párt már évtizedes léte óta a „magyar testvér“ megszólítást használja a ma­gyarsághoz tartozó tagokkal szemben. Ez nem üres szóhasználat, hanem az itteni magyar kö­zönség élettitkának az ösztönszerii felszikrázá­sa, s e szikrázásból valami állandó életmeleg­ségnek a szétterjedése. Á „magyar testvér“ fo- galomösszeségéből a „magyar“ szó ezeréves tör­ténelmet. jelent, a „testvér“ szó pedig a jövő ki­alakulásának a szociális irányát. Az ezeréves történelem nem filmszerű lepergetések változat? a magyarság számára, hanem ősök átélésének, a sorozata, mely átélésből lelkűnkben és minden idegünkben az átöröklés vérkeringése és egyéb meghatározása bennünk megmaradt. A testvór- ségnek ez a közös átélésünk és átöröklésünk ad­ja az erkölcsi alapját. így a magyar testvérség fogaíomösszesége olyan közéleti program, melyben uj társadalmi összemelegedés és egymásba olvadás van, s melyből társadalmunk életének uj szellemi és gazdasági fölépitése tud elkövetkezni. Ezután a gazdasági és társadalmi összetar­tásról beszél, majd szavait igy fejezi be: Elnökünk ma nagyjelentőségű iránymuta­tást adott, mikor kifejtette, hogy Erdély népei­nek sorsközössége ezek boldog önkormányzatá­nak lehet alapja, s hogy ez alapon olyan egyen­súlyozott népi életek tudhatnak megvalósulni, melyek a fölöttünk levő államnajr is csak üd­vére válhatnak. Mikor igy kitárni ebben az iránymutatásban a jobb jövendő kapuja, enged­jék meg, hogy a kitárt kilátások felé egy továb­bi lépéssel odább menjek, s én is rámutassak, hogy az erdélyi népek kjilön-küiön nemzeti ön- kormányzatai fálatkenyérként szükségesek. Ebben az erdélyi önkormányzati komplexum­ban a magyar népkisebbség nemzeti önkor­mányzata is szükséges, s ehhez a nemzeti önkor­mányzathoz belső tartalomként kell a magyar testvérség mind öntudatosabb megvalósulása, így társadalmilag már magunk megvalósíthat­juk a magunk nemzeti önkormányzatát, s akkor a közjogi keret, amit az állam adhat, igazán ele­ven és jótartalmu közéletet fog magában fog­lalni. Ilyen értelemben az önkormányzat fogalma és követelése a mi szemünkben nem jeient hiú­ságot, s nem jélent üres rangoskodásból álló hi­vatali polcokat. Hanem jelenti azt, hogy a ma­gunk nyelvi területein a gazdasági és szellemi élet intézése a miénk, iparunk és kereskedel­münk ebben az önállóságban megkapja a saját munkahelyét, s munkás rétegeink javára meg­teremthetjük a hasznos elfoglaltatások minden­féle vonatkozását. Jelenti az önkormányzat azt, hogy falvainkban a mi földmiveseink saját okosságuk, célszerűségük és boldogulásuk irá­nyában maguk intézhetik az ügyeiket. És jelenti az önkormányzat legfőképpen azt, hogy ami munkamegosztást társadalmunknak a maga fenntartása érdekében él kell végeznie, abban jövendő nemzedékünk, ifjúságunk is megkapja a maga helyét. Nem foglaljuk el tőle a kenyér­ereső lehetőségeket, se értelmiségi, se testi fog­lalkozásokban nem kell átadnunk másoknak a kenyérpoziciókat, hanem azok mind megmarad­hatnak a mi ifjú nemzedékünknek. Ifjú nemze­dékünknek ez a magnak között való kenyérbiz­tonsága, pályaválasztási biztos útja és érvénye­sülése pelenti számunkra, mint népkisebbségi közös sorsban levők számára az életet. Ennek az életnek a védelme benne van a bé­keszerződés népkisebbségi egyezményében is. Tehát az önkormányzat felé vezető jog is benne van ebben a koncepcióban. Jog és alkotmány, szabadságunkká teszi, hogy ezt a védelmet és az élet kifejlődésének a biztosítását nemzetközi fórumok előtt is követelhessük. Mi végigme- gyünk a belföldi tényezők és hatalmi erők min­den skáláján, hogy a magunk életjogát kiküzd- jük, de ha itt célt nem érhetünk, nem állunk meg összeesve és megtorpanva, hanem megyünk a világ elé. Ehhez nekünk jogunk van, ehhez nemzetközileg biztosított szabadságunk van. So­hasem engedjük, hogy ez a nagy életlehetősé­günk a nemhasználás miatt elszintelcnkcdjék és elvértalenedjék. Használni fogjuk mindig a vi­lă gerőbe kapaszkodást, mikor országunk hatal­mi tényezői az életlevegőt elvonják előlünk. Az ebben való öntudatos összetartásunk és együt­tes önérzetünk, ez is magyar testvérség. Ennek a magyar testvérségnek a szelleme, előbaladása és megerősödése éljen mindig kö­zöttünk! (Lelkes éljenzés.) Hexner Béla beszéd® 10 %'OS drbedvez- ménnge! vásárolhat iiió hmos Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában miit«1®aiféie szövetet, gtosztét és Itélésárnt, ha 6 darab folytatólagos sorszámú szel­vény alapján kiváltja a Keleti Újság kiadóhivatalától a .vásárlási utalványt, ame­lyet kiadóhivatalunk dijmen- _________ tesen állít ki az Ön részére. 5 94 számú szelvény A gyűlés folyamán Hexner Béla a követ­kező érdekes kijelentéseket tette: — Szeretném ide egy faka felvetíteni Nagyromá- nia térképét, úgy amint azt Trianonban megalkották. Lássák: a kincsek mekkora tömege, mekkora sokféle­sége, őserdők, a begyekben só, vas, arany, ezüst, réz, Európában nem látott gazdagságban, a hegyek tövében a Tisza, a Szamos, az Olt, a Maros és más nagy folyók vize, bogy levigye a kincset az ■ Alföld bort és búzát termő vidékére, a patakok, a szén, olaj, a földgáz és a szorgalmas munkásemberek tömegének kolosszális ener­giája áll rendelkezésére ezeknek az értékeknek feldol­gozására. És ime, ehwrt Nagyrománia megalakulásának 13-ik évében a legborzalmasabb gazdasági helyzetben van! Az egészségtől duzzadó tudós1, gyakorlott férfiak, a szorgalmas emberek ezrei munkanélkül munkáért sza­ladgálnak az országban, elhelyezkedésért, foglalkozásért könyörögnek. Az utak gödrökkel vannak teli, a hidak roskatagok, a bányák 1 állanak, a® erdők fejszétől csen­desek, házak, középületek nem épülnek, mindenütt ha­lálos csend. Mindezekre a tisztelt kormányzó pártok válasza: válság van az egész világon! Világkrizis van! Ám a mi kínunknak, a mi szenvedésünknek csak egy ki­csi, kis része a világkrizis. Mert az a válság, amelyet mi szenvedünk, az négy főrészből áll. A négyszeres válság. Az első, hogy a világkatasztrófát szenvedjük mi is. A második a román válság, az országos válság képe: Gyárakat, kényszeri tettek leépítésre1, belevetették a gaz­dasági életünkbe a politikát és pedig a politikának a tegförtehnesebb válfaját, a nemzeti türelmetlenségtől, az antiszemitizmustól fertőzött pártpolitikát. Az utolsó kormány emberei sem tettek semmit az ipar és kereske­delem szabaddátételéért. A lehetetlenig emelték az adó­kat, a bélyegeket, az útadót, de nem csinálták meg az építkezési törvényt, hogy lehetővé tegyék 0® építkezést. Egy jottányit, sem 1 könnyítetitek a hitel-életen. Mig Amerikában 1 százalék, Angliában 2.5 százalékért kap­ni pénzt, addig nálunk a pénz ára 14 százaléktól fel­jebb vem. Tudjátok, hogy ez mit jelent, hegy a pénz áTa 14.százaléktól feljebb van? Ez Bem jelent keveseb­bet, minthogy dolgozva tönkre kell menni. Ám itt van még a mi kínlódásunknak a harmadik faja is, Erdély váfeága: Erdélyé! Koldussorsra jutottunk, csak sebeink vannak már! Nagyiparosok, gazdaembereik, nagybirto­kosok és kisgazdák, mesteremberek, mondjátok, közmun­kában., közBzállitásban, kinek, mikor volt része? Mond­játok Erdély magyar, szász, román dolgozói, termelői, a hadsereg szükségleteit kik és honnan látják el? Álla­mi szállításokban erdélyi testvérek, kinek van része? Válóban, Erdély az állem életben csak a terhekben vesz részt, .az állami gazdasági élet jövedelméből nem jut oalei. 1930-ban Nagyromániában 1172 csődöt kértek, melyekből a felénél több esik Erdélyre. 2,793.303.814 lőj értékű fizetésképtelenséget jelentettek Nagyromániá­ban 1930-ban, melyből 1,432.000.000 lej esik Erdélyre, tehát több, mint az ország összes többi részeire együtt­véve. És ez akkor történt, amikor Nagyrománia kormá­nyán oly nagyszámban ültek erdélyiek. A magyar tragédia, Kínlódásunk negyedik komponense az erdélyi ma­gyarság külön válsága. Az erdélyi magyarság, melynek oly sok, oly kitűnő gazdasági berendezkedése vralt, elvér­zett magyarságánál fogva, : A föd reformtól, a vállalatok racionalizálásától kezdve a legkülönbözőbb jelszavak alatt vették el a magyarság vagyonát, a munkából kidobták, a hivata­lokból elbocsátották őket szakértelmük, tudásuk, szor­galmuk dúcára. Minden vállalkozásunknál, minden mun­kavállalásunknál nemzetiségünk szerint leszünk kiasz- szifikálva. Mit, mit várjunk a jövőtől? A jövő útja. Nagy kérdőjellel állnak szemben, Ezt, a kérdőjelet, ezt a rejtélyt pedig csak magunk,« magyar testvérek, oldhatjuk meg. Munkával. Munkáért! Ez a jelszó, amellyel a Magyar Párt zászlaja alatt a harcba indu­lok. Olyan törvényekért akarok küzdeni, mely végre le­rombolja a nemzeti különbséget az ország gazdasági éleiében. Törvényt, mely letöri a tisztviselőuralmat és felelőssé lesz minden tisztviselőt ténykedéséért. Törvényt, mely megvédi a gazdasági életet minden parazitája ellen. Kívánom, hogy teremtsenek tőkebősóget minden áron, mert csak igy törhető 1© a tőke drágasága. Nem kamat­törvényt akarok, de dolgozó tőkét. Miindenképen akarok küzdeni a.z ország összes lako­sai fogyasztóképességének az emeléséért. Kényszerí­teni akaróim a kormányt, hogy a munkabérek és a mun­ka árának a zuhanását akadályozza meg. Feladatomnak fogom tartani, hogy a kormány gazdasági politikájának alapja Románia hitelképességének külföldön való elis­merése legyen. Dolgozni fogok azon, hogy az állami pénzügyi és adópolitika végre igazságos, világos és elbírható legyen. A terheltnek ne a legnagyobb része terhelje Erdélyt, ha­nem legyenek az országban egyenlően elosztva. A magyar zsidóprobléma. Minden, tudásommal, minden erőmmel küzdeni fo­gok a gazdasági élet minden terén, minden magyar test­véreim erkölcsi és anyagi javáért. Minden magyar test­véremért vallásra, világfelfogásra való tekintet nélkül, minthogy ezt az a pánt, melynek zászlaja alatt küzdők, tőlem megköveteli. Nem teszek tekintettel arra, hogy pártunkat, zászlónkat zsidó hitsoTsosaink egy része el­hagyta és pártot alakított a nyílt harc idején pártiunk ellen. HAVASI ÜDÜLŐHELY COUBiTA a hörgői fenyves havasokban, Beszterce közelében, 800 m. a tenger felett. Nyitva május 15-től szeptember 15-ig. Teljes pm~ zió: Szállás, 4-szeri étkezés, orvosi felügye­let, kiszolgálás, stb. személyenként nap­jára 150—170 Lei. Csakis könnyű betegek és lábbadozók vétetnek fel. — Cim: M. SEILER tartalékos őrnagy. COLBUITA * 1 ud NăsSud, fs. u. BIsfrita-BSrgăului

Next

/
Oldalképek
Tartalom