Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-28 / 117. szám
I JStűFLEETES Ilit 1200 lej, félévre 6001 lej, negyed évre 309 lek egy hóra 100 lej. TAXA POSTÁUL IU< TTT IN XrJMBRAR No 2Í256—92T. Saerkeestdeég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Fetárj 4 Telefon: 5-04 6-wi. MAGIASŰBSZ&QOI 1 1 ívre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedévse 15 pengő. Ára 5 lej. XIV. évfolyam 117-ik szám Egyes szám ára 26 fillér. Jósika János báró Zilahon válaszolt Argetoianu távirati kérdésére: Igaz-e, hogy a Magyarországhoz való csatlakozást jelentette be választóinak? Az otromba hazugságot Jósika erélyesen cáfolta meg — Az egész ország magyarsága demonstrál a magyar egység mellett A választási terrorra lelkes és bátor választ ad a magyar hűség és megfélemlithetetlenség (Kolozsvár, május 26.) Pünkösd ünnepének napjain széles ez Erdélyben, amerre csak magyarok laknak, hangzottak a kisebbségi panaszok, de nem a sirámoknak, hanem az önérzetes követelésnek hangján. Három napon át zúgott fel a magyar lélekből a keserűség a kisebbségi sorsnak, az elnyomatásnak megpróbáltatásairól s a tüzes nyelvek szentségének hozsannái között szállott a magasba a magyar imádság, kérvén a jobb sorsot és a népneü igazságot. Az nem lehet, hogy ennyi magyar szivnek becsületes megnyilatkozása és igazság- imája termékennyé ne tenné ezt az erdélyi anyaföldet a sok nyomor után az áldásos békesség jövendője számára. Az a körülmény, hogy a román pártok ruár (Zilah, május 26. Kiküldött munkatársunktól.) Pünkösd vasárnapján mondotta el óriási lelkesedés mellett beszédét Jósika János báró, az Országos Magyar Párt szilágymogyei tagozatának listavezetője. A termet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Szabó Sándor, a központi járás tagozatának elnöke meleghangú üdvözlő beszédet mond. Jósika János báró emelkedik ezután szólásra s csak a percekig tartó taps lecsillapodása után tudott szóhoz jutni: Jósika János beszéde. ■ — Ha lelki szemeim előtt végigfuttatom az utolsó öt év eseményeit, sokkal több sikertelenségről, csalódásról és kárbaveszett fáradtságról tudnék beszámolni, mint tényleges eredményekről. De ha mégis felállítom a mérleget, hogy .vájjon egyáltalában érdemes volt-e a parlamenti és parlamenten kivüli küzdelmeket végigharcolni, mégis csak azon megállapitáshoz kell jutnom, hogy a kis eredmények ellenébe is érdemes volt dolgozni, mert mégis sikerült nagyon sok könnyet letörölni, nagyon sok egzisztenciát talpraállítani és ami a fődolog sok magyar intézményt a jövőnek meg menteni. Hogy csak néhány sikert ragadjak ki emlékezetemből, négyévi fáradságos, nehézségek elöl meg nem hátráló munka eredménye volt, hogy a zilahi Wesselényi-kollégium visszakapta nyilvánossági jogát. S ezáltal a szilágymegyei magyarság egyetlen középiskolája, magyar kultúránk védőbástyája, tovább folytathatja áldásos működését. A Magyar Párt fáradhatatlan és állandó közbenjárásának volt köszönhető, hogy az esküt nem tett tisztviselők nagy része megkapta a nyugdiját. Én magam is nem tudnak közelférkőzni a magyarok tömegeihez, arra indította a kisebbségi ügyek ellenségeit, hogy más alakulatokat, a szélsőségeket uszítják a Magyar Párt erlen. Sok helyen a hatósági támogatás veszi a hóna alá a kommunista és néhol a szocialista ági- tációt, hogy becsusztassa a magyar falvakba. A falu szeme észrevette már és tisztába jött ezzel a taktikával. Másutt azt a tisztességet, amivel a román nép nézi a magyar kisebbségi öntudat fegyelmezett magatartását, irredenta vádak kovácsolásával szeretnék megzavarni s ez az előidézője és magyarázata a belügyminiszter szilágymegyei táviratának. több mint 80-nak intéztem el nyugdíjügyét es jóleső érzéssel tölt el azon gondolat, hogy a jövőben 80 magyar családnak, legalább is a létminimuma biztosítva van. Ezenkívül még számos oly ügyet sorolhatunk lel, amelyet a magyar parlamenti csoport munkája nélkül soha sem lehetett volna megoldani és amelyek népünk boldogulását mégis nagyrészben előmozdították. A letűnt kormány kritikája. 1928 decemberében, midőn mindenki a legnagyobb lelkesedéssel üdvözölte a nemzeti parasztpárt kormányrajutását, figyelmeztettem polgártársaimat, hogy ne hagyják magukat elragadtatni az általános lelkesedéstől. Most, hogy két és fél évi uralkodás után letűntek a hatalomról, megállapíthatjuk, hogy az események igazolták a Magyar Párt álláspontjának helyességét. A nemzeti parasztpárt kisebbségi programja a gyulafehérvári határozatokon alapult. Most, két és fél év után megállapíthatjuk, hogy bizony ezen határozatok megvalósításától nagyon is távol állottak. A szabad nyelvhasználatot úgy oldották meg, hogy ezelőtt két hónappal a parlamentben fel kellett szólalnom Iones- eu tábornok vasúti vezérigazgató rendelete ellen, melyben még a magyarul tudó vasutasoknak is megtiltotta, hogy a magyar közönséggel magyarul beszéljenek. Az Anghelescu-féle iskolatörvényeket nem módosították, habár el kell ismernem, hogy alkalmaztatásuk humánusabban lett végrehajtva. Iskolai államsegélyt az első évben semmit, a második évben csak csekély összeget, az utolsó évben pedig csupán kiutalást, de pénzt nem kaptunk. Két és fél év alatt állandóan Ígérték a kisebbségi statútum megalkotását, mely nyelvhasználati és egyéb jogainkat lett volna hivatva szabályozni, de két és fél évi idő nem volt elegendő arra, hogy ezen statútumot létrehozzák. A gazdasági krízis. Ami pedig a kormány közgazdasági tevékenységét illeti, ennek eredményeit eléggé súlyosan érezzük mindnyájan. Soha sem voltunk ennyire leszegényedve, sohasem látogatott meg annyiszor az adóvégrehajtó, sohasem voltak annyira elzárva az utjai minden kereseti lehetőségnek, mint ma. Ennek okai egyrészt egy általános világkriziseü alapulnak. A világkrizis sokkal súlyosabban érintette Romániát, mint a többi országokat, mivel itten a kormány hibás intézkedései folytán már egy legyengült szervezetre talált és i-sak természetes, hogy ebben sokkal több kárt tehetett, mint más országokban, ahol egészséges közállapotok voltak. A horrqány hibás intézkedései közé tartozik elsősorban, hogy egy 90 százalékig agrárállamban nem törölték el az exportvámokra és az amúgy is nehezen értéként hetö gabonának eladása ezen vámok miatt majdnem lehetetlenné vált. Midőn pedig a kormányzásuk végén ezen vámokat végre eltörölték, ezt egy malomtörvény keretén belül tették, melynek megszavazását még a többségi képviselők is ellenezték, belátván, hogy ezen törvény csak felesleges költségeket és vegzaturákat okoz, anélkül, hogy gazdasági terményeink előnyös elhelyezését előmozdítaná. Másik oka siralmas helyzetünknek az óriási bankkamatok, melyek folytán már odajutottunk, hogy mindnyájan eladósodtunk és nem tudunk annyit keresni, mint amennyit kamatokban kell fizetnünk. A bankkamatok Romániában azért nőttek oly elképzelhetetlen magasságig, mivel nem állott elegendő pénz rendelkezésre közgazdasági szükségleteink fedezésére. Ennek orvossága az lett volna, hogy olcsó külföldi kölcsönökkel és előnyök biztosításával a külföldi tőkét Románia termelésében érdekeljék. A kormány ezt nem tudta megtenni, hanem ehelyett egy erőszakos rendszabályhoz nyúlt és uralma végén meghozta a kamattörvényt. Ezen kamattörvényt mi is helyeseltük é» megszavaztuk, de már akkor figyelmeztettük az illetékes tényezőket arra, hogy ezen törvény nem fogja meghozni a kívánt eredményt. Hiszen eieggé tapasztaltuk a háború alatt, hogy, ha valamit maximáltak, akkor az árucikk el zilahi nagygyűlés
