Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-25 / 116. szám
u XIV. aVF. IM. SIAM. A telepes tragédia utolsó fejezete: Hatszáznegyvenhat Foldneibűli János, M tíz ás áfa hiába hBFBsih az igazságot... Hogyan semmizték ki a magyar telepes-fiukat ? — Elkergették őket, amikor még volt föld, most jó szivvel adnának, de nincs miből Várjuk a miniszterelnök ur válaszát! — Kiküldött munkatársunktól. — (Bánság, májas hó.) Cikkeinkben eddig azokat a sérelmeket tártuk fel, melyek a földbirtokkal rendelkező telepesgazdákat érték. Most azokról az igazságtalanságokról óhajtunk beszámolni, melyeket a telepesek leszármazottjainak ksllett elszenvedniük a hatóságok érthetetlen ás egyoldalú magatartása következtében. Az érvényben levő agrártörvény szerint ugyanis az állam földben részesítette mindazokat, akik földnólküliek voltak, főleg pedig azokat, akik emellett a háborúban is résztvettek. A törvénynek e rendelkezése alapján mindjárt a kisajátítási eljárások megkezdésekor az agrárhatóságok összeállították az igényjogosultak névjegyzékét, az úgynevezett tablo-kat. Ezeknek a jegyzékeknek az összeállításakor njabb csapás érte a magyar telepeseket. Fiaikat, akik a karaténkét meg járták a akik igy föltétlenül igényjogosultak voltak, a» agrárhatóságok azzal utasították el, hogy bár földjük nincsen s bár igény- jogosultságuk kétségtelen, mégsem szerepelhetnek a tablóban, mert szüleik teleppel bírnak, amelyre nekik öröklési jogosultságuk va». Tehát: nem adwik földet neked, mert apádtól majd örökölni fogsz. Ez igy rendjén is lett volna. De jött ám a kisajátítási eljárás, melynek során, amint tudjak, a telepesek birtokát csaknem teljes egészében elvették. A névjegyzékek 1922—1923-ban készültek s ezidőtájt jogerőssé is váltak, úgyhogy ntólag újabb jogosultakat fölvenni már nem lehetett. Így tehát a telepesfiuk a szüleiktől sem fognak örökölni, mert nincs mit és az államtól sem kapják meg az őket megillető földmennyiséget. Dióhéjban elmondva körülbelül ez a lényege a telepesfiuk sérelmének. Munkában a jegyző nr. De mennyi megdöbbentő és felháborító részletben bővelkedik ez az ügy, melyet nem tekinthetünk másnak, mint az alkotmányban hirdetett állampolgári egyenlőség újabb arculcsa- pásának! így Hanecker Imre sztanoséfalvai jegyző, amidőp a telepesfiuk az igényjogosultak névjegyzékébe való felvételre jelentkeztek, egyszerűen elkergette őket azzal, hogy szüleiknek van földjük. Utóbb azonban a jegyző ur meggondolta a dolgot és kijelentette, hogy kész nevükben kérvényt irni darabonként száz lejért. bocsátott, kimutatva, hogy a Bánságban nagy- kiterjedésű rezervaföldek vannak, melyekből játszva ki lehetne elégíteni a magyar igényjogosultakat. Az intervenció azonban, mint sok más előző, eredménytelenül maradt. A stereotip válasz mindig az volt, hogy szívesen adnának, de nincs rezervaföldünk. Hát hogy is állunk ezekkel a rezervaföldek- kel? Kiragadunk egy részletet abból a kérvényből, melyet a bánsági Magyar Párt nyújtott be a vármegyei prefektushoz: „... mindenekelőtt kérjük a magyar telepesközségek földigényjogosultjait (Mosnicán, Rékáson, Sztancsófalván, Babsán és Gizellán) az állami rezerva- földekből földhöz juttatni. Az igényjogosultak neveit a prefektus ur intézkedése folytán kiszállott helyi bizottságok összeírták. A sztancsófalvai igényjogosultakat a többszáz holdat kitevő sztancsófalvai rezervaföldekből, a rékásiakat Rékáson, Bázoson és Sztancsófalván az állami rezervaföldekből, Babsa jogosultjait Bázos és Belinti községek határában, Mosnica igényjogosultjait pedig Mosnicán, Gyorokon és Dragsinán lehetne kielégíteni. Rékáson és Sztancsófalván román kolónisták nevén állanak nagy területek, melyeket azok nem müveinek, mivel nem is tartózkodnak a Bánságban...“ Rezervaföldek tehát vannak. Az alantas agrárközegek azonban mindent megtesznek, hogy azokat legalább is papíron eltüntessék. Valóságos bűvészkedés folyik itt az állami rezervák körül, holmi erkölcstelen kóklerség a felettes hatóságok félrevezetésére. Sztancsófalván például a telepeserdő közepén létezik egy százhúsz holdas szántó. Magam is megnéztem. Hogy most milyen célt szolgál ez a földdarab, nem tudja senki. Lenn a völgyben a telepescsaládok százai éheznek és nyomorognak. Ehhez a földhöz azonban nem lehet hozzányúlni. Úgy őrzik, mint valami szent ereklyét. Ám Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen. A járás székhelyén Rékás községben jelenleg két agrárdelegátus működik. A szerb Milu- tin Zsiva és egy Traján nevű delegátus. Az utóbbi Sztancsófalván felesbe adja ki a gazdátlan rezervaföldeket. A jezvi- ni görög katolikus román pap és a nádast görög keleti román pap, fejenként 32 hold földet kaptak a községben paro- chiális föld címén. Nádas község határában Cuflea agronom minden felsőbb randalat nélkül 200 hold szántóföldet ajándékozott Búzád község lakosainak. Ugyancsak Nádas községben 246 hokbit osztottak ki a román telepeseknek. Ezek azonban rövid idő múlva elhagyták telepeiket. Csupán kettő maradt meg helyén. Hogy az elhagyott telepekkel mi történt, nem lehet tudni. Igazság szerint állami rezervákká kellene azokat nyilvánítani. Eközben a szegény kisemmizett telepesfiuk fühöz-fához fordulnak és járják a maguk kálváriáját már közel tiz éve anélkül, hogy, egy biztató ígéretet kaptak volna. Mindenütt csak azt hallják, hogy nincs föld és nincs föld. Hát igy néz ki a „nincs“ a valóságban. Hatszáznegyvenhat hontalan, • Nem vádoljuk a felettes agrár hatóságokat, mert nagyon valószínű, hogy ők sincsenek a helyzet felől kellőképen informálva. Ugyanakkor azonban kötelességük lenne a megismétlődő panaszokra vizsgálatot elrendelni. Ha másért nem is, de csupán annak a megállapítására, hogy jogos volt-e az a megdöbbenés, mellyel Potárca volt földművelésügyi alminiszter fogadta csak nemrégiben a telepesek ügyvédjének előterjesztését, akinek a temesvár-bukaresti gyors étkezőkocsijában alkalma volt az agrárhatóságok mindenható főnökét a telepesek helyzete felől kimerítően informálnia. Hatszáznegyvenhat magyar telepesfiu várja ma is jogainak érvényesítését. Ezek a következőképen oszlanak meg: Temesmegyében: Rékás 43, Sztancsófalva 72, Gizellafalván 9, Ujmosnicán 67, Babsáp 22. összesen: 213. Szörénymegyében: Igazfalva 30, Vásáros 29, Bodófalva 63, Bálint 26, Facsád 67, Bégahosszu- patak 6, Bégamonostor 6. összesen: 266. Krassómegyében: Izgár községben 16. Erdélyben: Nagysármáson (Kolozs m.) 11, Marosludason (Torda m.) 49, Felsődetrehen (Torda m.) 15, Vincze (Szamos m.) 27, Fehéregyháza (Kisküküllő m.) 30, Haró (Hunyad m.) 19. összesen 151. Hatszáznegyvenhat Földnélküli János ... • Ankétem véget ért. Törődötten, fáradtan érkezek vissza Temesvárra. A látottak lidércnyomásként ülnek rajtam. Egy kép játszik előttem gonosz incselkedéssel, egy ősz magyar telepesnek vihartól kicserzett arca, akivel egy órával ezelőtt találkoztunk kint a mezei utón a kék fátyolba takarózó dombok alján és látom szemeit, e sötétvillanásu, mély szemeket és a szájat, fölött# két letört hófehér galambszárnnyal, amint dae#san megrándulva mondja: — Essenek agyon kérem bennünket. Mert igy élni, ez már nem élet... Meg lakét ezt úgy irni, ahogy a szavak véres görgeteg# kirobbant az estéli csendbe? Meg tudom-e irni mindazt, amit láttam és úgy, ahogy azt láttam? Nem, nem hiszem. Csupán halvány sziluetteket rajzoltam fel, pár szürke hős árnyékát, kik ott bolyonganak az elhagyott csatatéren... Kakassy Endre. A 112 igényjogosult magyar telepesfiu lefizette fejenként a száz lejt a pár soros, egyforma szövegű kérvényért, Hanecker pedig zsebrevágott 11.200 lejt Pár nap múlva azonban sajnálkozva közölte velük, hogy felfolyamodásukat visszautasították. Ilyen játék folyt velük véges-végig az egész vonalon. Bujócska-játék az állami rezervák körül. A Magyar Párt bánsági tagozata Báró Am- brózy Andorral és Páll György dr. főtitkárral az élén, valósággal emberfeletti munkát végzett, hogy a telepesfiuk igényjogosultságát az agráxhatóságokkal elismertesse. 1930 október 2-án Páll György dr. a Magyar Párt megbízásából feltárta a Temesrékáson székelő prefektusi bizottság előtt a telepesfiuk helyzetét. Minden szükséges adatot a bizottság rendelkezésére «szonvä ARAD MARAD ELSŐ HELYEN A MÜ BÚTOR0,AR TÁSBAN SZtKELY BÚTORCSARNOKÁBAN CLUJ Strada Regina Maria 23/25. vásárosainak kizárólag aradi iparművészek ai.ai tervezett és készített művészi vonalú öu,írókat. Legújabb modellek, legolcsóbb árak !! Hálószobák ....................Lei 10.000-től. Ebédlők .........................Lei 24.000-től. Ultramodern diófa uri- szobák .........................Lei 20.000-től. Különleges ultramodern konyhák művészi kivitelben. - Vidékieknek vásárlás esetén útiköltség megtérítés. — Kawclóképes bizományosok az egész ország területén kerestetnek.
