Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-25 / 116. szám

1

9

tX.1V. ÉVF. US. SZÁM.

— -------;----Cfi J «ÄS

1

j

]

I i

LE AZ ÁRAKKAL! I

UJ RECLAM OSZTÁLYOM

RENDKÍVÜLI OLCSÓ ÁRAI: |

lm Opalin minden szinben . . . csak 10Lei

ím Szeri» vászon

........................ . . ®ak 1'

7Lei 9

lm Mosott vászon

.............................C8ak 1

8Lei H

lm Mintás grenadin ruhára . . . esak Î9Ui 1

1 i

lm Mosó cérnázoít Zefir.......................csak 19 Lei

11

lm Garantált cosmanosi Grenadin csak 2

9Lei 1

i

p ^ az összes csak *3 Lm crepon pastell színekben» *•••*• tL

îl1-?1 I

iäiü tei ÉiDSÍEpFÉÓZa, i

3j §

is, de ez részint rengeteg pénzbe kerül, majdnem

Berlin

metamorfózisa

*

Berlin a legérdekesebb európai városok egyikéi Mindig is aZ volt. De a háború utáni metamorfózisa a legérdekesebb.

Az infláció, az elértéktelenedett márka romjain egyszerre csak elkezdett atnerikánizálódni. Felhőkarcolók, felhőkarcolók titán. Városnegyedek ügy épültek össze, mintha egyszerűen a kulisszákat igazították volna egymáshoz. Az élet tempója fantasztikus méretek között meggyorsult, az ócCántull technikai újítások szinte automatikusán kapták Meg a polgárjogot. És ami felette jellemző: maga a város közönsége is hozzá hásöllült az íij ütemhez, a racionalizálást természetesnek vették az irodaüzemekben és a háziasszony konyháján egyaránt. Egy íij lelkiség alakúit ki Berlinben, amelynek hadat üzentek á többi városok, jelesen München; ahol egyes vezérek „perent‘'-öt kiáltottak erre az uj „Modorúé “-ra és .,Gdmötá“-ra és követelték; hogy a köztársasági eszméknek ez a gigászi bünharlangja — kifejezték magukát nem egyszer sokkal cifrábban is — földdel egyenlővé tétessék.

Berlin uj átalakulásának egyik oka nyilvánvalóan az, hogy Berlin Németországnak a fővárosa lett. Mert addig nein volt az. Németország tele volt egyenértékű rtágy Városokkal, München, Hamburg; Lipcse és a többi. Ahol egy dinasztia székeit, az a hely fővárosnak érezte magát és a királyság alkotta gerinc köré kifejlesztette külsőségekben is n maga különállóságát, annak minden kritériumával. A köztársasági alkotmány azonban megszüntetett minden partikulariZtnUst. Berlin az akart lenni, ami Párizs, vagy London: magához akart szívni minden gazdasági és politikai erőt — a többi városok féltékenykedése és gyűlölete ezekben a motívumokban keresendő, nem pedig Berlin állítólag morális elfajzásában.

Most azonban hir jön Berlinből, hogy Európának ez a iegamerikaiabb stilusu városa, amely már,az Altberlin minden jellegzetes nyomát eltüntette, egy újabb metamorfózisnak néz elébe. '..A kontinens legnagyobb városa meg fog halni, hogy újjá szülessen“ — igy fejezi ki magái egy berlini újságíró. Házainak százezreit akarja odadobni áldozatként a modern idők szellemének, hogy azután teljesen átengedje magát az uj építési tervnek, amely szerint a centrutnban az Alexander tér körül egy uj, modern városnegyednek kell kialakulnia, száz és száz bérház lerombolásának árán. A régi házak helyébe jönnek a legmodernebb stilusu építmény blokkok, immár nem felhőkarcolók típusa szerint, hanem óriási parkszerű kertek között, amelyekben a hatalmas méretű szárnyas ablakok fényt, levegőt és napot fognak átereszteni.

Az uj városrendezési tervnek előzménye, hogy Berlinnek körülbelül egy ötödét óriási lakáskatasztrófa sújtotta. Berlin belső negyedében az 1870—71 évi francia-német háború után az újgazdagok egyre-másra épitették fel palotáikat és ebben a negyedben nemrégiben is a legkisebb lakás öt szobából állott és olyan szobákból, amelyek ma kót-három szobának felelnek meg. A császárság alatt a polgári luxus maximumát érte el, de az elvesztett világháború e negyed lakóit olyan megpróbáltatások elé állította, hogy kénytelenek voltak feladni lakásaikat és elhurcolkodni a Tiergarten negyednek még a környékéről is. Berlin felső tizezerje leapadt néhány százra és ezt az apadást beszédesen mutatja az u sok táblácska a kapukon, amelyek lakbérletre invitálják a járó-kelőket.

A Tiergarten-negyed lakói azokba a kis la kásokba költözködtek bele, amelyek utóbbi hat

évben épültek ki: 160.000 uj lakás. Viszont, bármennyire is ellen lmon dásszérüen tetszik az imént elmondottakkal, Berlinben kétszázezer embernek van még szüksége lakásra — természetesen nem palotákra, hanem két szoba, kony- hás otthonra. Megpróbálták ezeket az üresen maradt palotákat irodahelyiségnek felhasználni, de az irodahelyiségek függvényei a város kereskedelmi életének, azoknak bizonyos gócokon kell elhelyezkedniök, már pedig Berlin belvárosa, a csöndes pihenésbe fulladt negyed, erre nem alkalmas. Felmerült a terv, hogy e nagylakásokat felparcellázzák és számos kis lakást

(Kolozsvár, május 23.) A Patria, a nemzeti parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja szenzációs cikket közöl, „Súlyos konfliktus-kilátások a kormányban“ címmel. A cikk arról ir, hogy több fontos kérdésben a kormány tagjai között jelentős nézeteltérések vannak. Az egyik ilyen nézeteltérés a német gazdasági tárgyalások ügye. Ghica külügyminiszternek az a felfogása, hogy bizonyos gazdasági előnyökért az ország nem veszélyeztetheti, vagy gyengítheti azokat a kapcsolatokat, amelyek régi szövetségeseihez kötik, azokhoz, akik legerősebb támaszai a békeszerződések fenntartásánál. Ezzel szemben Manoilescu iparügyi miniszter a Neue Freie Éressenek adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a német-osztrák vámunióból Romániának

annyiba, mintha uj lakásokat építenének, részint pedig technikailag sem megoldható. A vége az, hogy engedve a müncheni engesztelhetot lenek kívánságainak, ha nem is egész Berlint, de Berlinnek egy jelentős negyedét földdel egyelővé teszik, hagy helyükbe uj házakat, uj lakásokat építsenek, amelyek megfelelnek a modern berlini ember életigényeinek. Az uj német építészetnek igy in masse nyílik alkalma megvalósítani azt az építészeti stílust, amely a lakást, az otthont a megváltozott embertípus igényeihez méri. (I.)

sem előnye, sem hátránya nem volna és hogy a német-román gazdasági tárgyalások közelebbről újból megkezdődnek.

— Egy másik kérdés, — folytatja a Patria, amely ma nagy mértékben foglalkoztatja a

politikai köröket, Elena őfensége helyzete. Ezzel kapcsolatban Iorga szerencsétlen keze végzetesnek bizonyul az uj kormány számára. Ä volt Mironescu-kórmánynak sikerült megoldania ezt a problémát mindenki megelégedésére, megegyezésben Őfensége, a király és az ország érdekeivel. Sőt, ekörül a téma körül bizonyos Treuga Dei állott be.

— Nicolae Iorga miniszterelnök, aki egyik szempontból a másikhoz ugrik és a mai izgatott helyzetben alkalmatlan kérdésekkel jön, ugy- látszik elhatározta, hogy értelmetlen és haszontalan izgalmakkal teljes magatartást tesz magáévá.

— Azt állítják, hogy a kormány elnöké egy a katonai egységeknek szóló rendeletét adott ki, amelynek .értelmében Élena őfenségét nem tekintenék többé a királyi család tagjának 3 igy nem örvendene azoknak a jogoknak, amelyek a román dinasztia tagjait megilletik. Nem isMeretes, hogy ezt a rendeletet kiadták-e a polgári hatóságoknak is. tény azonban, amint hallják, hogy a kormány tagjai között ebben a kérdésben heves viták vannak.

—- Úgy hisszük, hogy adott helyzetben a kérdés gyors tisztázásává van sziikfcég és ézi a tisztázást várjuk.

’ Miért TENGERI UTAZĂSOKT *

Mert kelSemes-kényelmesek-érftékesek és a legjobb üdülést nyújtják l

A „Nordkapra“ (15 nap) 11.600 leitől feljebb.

!A „Spitzbergákra“ (25 nap) 29.200 leitől feljebb.

Útbaigazításokkal és prospektusokkal szolgál díjtalanul:

NORDDEUTSCHER LLOYD BREMEN, F. MISSLER S. A. R.

KOLOZSVÁR, Calea Regele Ferdinand No. 145.

Mit tud a Patria ?

A nemzeti párt lapja Jorga rendeletéről tud, amely szerint Elena hercegnőt nem tekintik többé a királyi család tagjának

 kormány tagjai nincsenek egy véleményen a kérdésben