Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-04 / 99. szám

AfcJlV

Brt;'

TAXA POSTÁUL PLA- TIT A m I-TMERAÄ No. 24258—927.

Cinj-Koíozs vár, 1931 mifús 4 Hétfő

fiterkeaztöaég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .(Főtéri fc Telelőn: *MW. 8-0«.

I 99-ik szám

ELÖFIZÜTÉS »1AG V AÜO KiíZAuOJi :

1 évre 55 pengi, félévre 29 pengi, negyedén* Ifi pengi,

Egyes szám ára 29 fillér.

KJLOhüüriiü í irre 1200 lej, félévre 6GCX lej, negyed egy hóra 100 lej,

1

__e

Ml

ÜJ választások előtt

Megint országos választások következnek. Az alkotmány szerint szabály volna, hogy négy évesek a parlamenti időszakok, s csak kivételes uralkodói jog, hogy e négy év letelte előtt is fel lehet oszlatni a parlamentet. De egymásutáni jelenségekként mindig csak az idő előtti feloszlatás a parlament sorsa; ez a kivétel vált szabállyá. A kivételes állapotoknak, a folyton tehetetlenné váló vezetéseknek jellemző megnyilvánulása az, hogy az országos törvényhozó testület sohasem tud normális életű lenni- Újra és újra az ország közvéleményének a döntéséhez kell folyamodni.

Az elkövetkező választásoknak is az a jelentősége, hogy az országvezető irányok túlságosan megszaporodtak, s egymást végzetesen megzavarták. A megzavarodásból az ország népének a döntésével akarnak kiigazódást keresni.

Alkalmatlan időben jön ez a szavaztatás. A népet a mult országos választás is idő előtt hajszolta az urnákhoz, dehát akkor még téli idő volt, az emberek politizáló kedvben is voltak, s a választásra megvolt a hangulat. Azóta azonban közigazgatási választások folytak le, hol a faluért is, a községért is, a megyéért is újra meg újra szavazni kellett, aztán még legutóbb a mezőgazdasági kamarákért is válasz tásokra kellett kiáliani. Az ismétlődő sok választáson láthatólag kitűnt a választók mind nagyobb közömbössége, érdektelensége és elfáradása.

Mindezt a hangulatot növeli az általános nyomor és szegénység gondja, mely megrázkódtatta azokat is, akik a jómód biztonságában érezték magukat. Emiatt mindenki magával van elfoglalva, a maga ügyebaját igyekszik ellátni, * az úgynevezett közdolgokkal törődni nincs se kedve, se ideje. ,

Az elrendelt uj országos választások a tavaszi mezőgazdasági munka idejére is esnek. Ez is olyan körülmény, ami a választások iránti érdektelenséget csak növelheti. Lehet azonban, hogy a kormány ezt mind számitásba vette, s éppen az elfásultság hangulatát, a „minden mindegy“ kézlegyintését olyan tehetetlenségi elemnek gondolja, mely a politizálásra és ide- oda járkálásra ráérők kitervelése szerint terelheti az elfáradt tömegeket.

Ez a számítás azonban könnyen visszafelé is sülhet el. A kifáradt és elfásult tömegekben reménytelenség és elkeseredettség is lappang Aztán ha vannak a politizáló rétegeknek ráérő dologtalanjai, akik szeretik keverpi a hatalom - változás kártyáit, hát ezekkel szemben vannak olyan dologtalanok is, akiknek fáj a maguk munkanélkülisége. Sorsuk kilátástalanságát látják ebben, s vagy nem hisznek senkiben, vagy mindenkinek az ugratására hiszékenyen sodródnak ide-oda. Ez a megpróbáltatott tömeg igen nagy és napról-napra növekszik. Ez is ráér, hogy akár a magából fejlett elkeseredéssel, akár másoktól szított nekibusulással ide-oda tóduljon, s az országvezetés irányainak a megszaporodásába a tömeghangulat megzavarodását is beleömlessze.

Lehet, hogy az országvezetés mai urai ezt is számitásba vették, s éppen azért merik kihívni az aggodalmas tömeghangulatot is, hogy meglássák annak az arányait. Ki akarják kutatni, hogy mennyi az erő benne, hol vannak leginkább a fészkei, s ki kell-e alkudni, vagy le kell számolni vele! Zsilipet nyitanak minden megzavarodásnak, hogy azok kitombolják magukat, s ilyen lázas lefolyás után elöállhasson a megtisztulás. Lehet, hogy efféle merész kúrát akarnak alkalmazni tudósaink a kormányon.

Akármipt is lesz, a magyar tömegek számára ez a választás se jelenthet mást mint

Megindult a pártok versenye ^

A. kormány Önálló párt zászlóiát bontotta ki, a nemzeti parasztpárt, élesen szembefordult Jorgáékkal — Bitay Árpád kinevezése megtörténi

A választások kiírása után a pártok versenyt rohantak a távirdahivatalhoz, hogy a vidéki tagozatokat a jelölések gyors leadására utasítsák. Ismerjük ezt a trükköt már nagyon jól: a román pártok azt hiszik, hogy amelyik párt első a nagy szavazólapon, annak nagyobb esélyei vannak, mert a szavazók egy jó része nem ir, nem olvas, jelt nem tud megkülönböztetni s valahova legelői ráüti a bélyegzőt. Ez a versenyfutás megtörtént már a legtöbb megyében a törvényszéki elnöki irodák felé és igen sok helyen, aki korán kelt az is lekésett A pártvezetőségek sztratégái azonban nagy tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy ezen fog eldőlni a belpolitika mérlege, mert a nép már nagyon kiismerte magát a választóhelyiségek szavazófülk^1. labirintusaiban s ezek a trükkök idejüket ma-.ták. A magyar választóközőn- sóg pedig tudatosabb annál, semhogy ilyen versenyfutásra kellene energiát pazarolni. A magyar választó tadja a kötelességét és tudja azt is, vagy tudni fogja, hogyan kell e kötelességet teljesíteni.

A kormány pártot szerez.

(Bukarest, május 2.) A bukaresti pártközpontokban meg tárgyalások folynak, amelyek azonban nem irányulnak mind választási kar- tellkötésre. A nemzeti parasztpárt s a liberális párt megtette az intézkedéseket, hogy a vidé kékén a listavezetőket és a jelvényeket jelentsék be. Igen sok helyen ezt csinálta a kormány is, amely

most ^szervezi a maga pártját s különböző egyesületeket szólított fel,

hogy jelöljenek a kormány listájára. Kartellt kötött a kormány állítólag a Lupu pártjával s

aztán a Garoflid földbirtokos szervezetével, aztán a kereskedőtanács jelöltjeit kivánja felvenni. Tárgyal még mindenféle ismert és ismeretlen alakulatokkal.

,, Munteanu Râmnic belügyi alminiszter ma délelőtt megbeszélést folytatott Dori Popoviei- val a bekebelezett Ingatlan Tulajdonosok Szövetségének elnökével, Antonescu, a kamatellenes liga elnökével, Contantiu, a Sfatul Negustoresc igazgatójával, Partenie, a klérus egyik vezetőjével és az UGIR, valamint a mezőgazdasági kamarák képviselőivel abban az irányban, hogy kiket jelöljenek a választásokon a kormány listáin.

Általában abban bizik a kormány, hogy Argetoianu különleges taktikával, ami még ismeretlen, fogja a kormánypártot létrehozni és a választáson eredményhez vezetni.

A nemzeti párt készül a harcra.

A nemzeti parasztpárt ma reggel vezetőségi ülést tartott Maniu lakásán, amelyen megfogalmazták a választóikhoz intézendő manifesztu- mot. Az ülésen egyúttal felhatalmazták a megyei szervezeteket, hogy mindazon politikai csoportokkal, amelyekkel a nemzeti parasztpárt barátságos viszonyban van, tárgyaljanak. Egyébként ma állapítja meg a nemzeti parasztpárt véglegesen a listavezetőket.

Erdélyben a nemzeti parasztpárt jelölni fogja Mihalachet, Madgearut és Mironescut. Maniu listavezető lesz Ilfov-, Alsófehér- és Szatmármegyékben. Mihalache Prahova-, Muscel- és egyik besszarábiai megyében lesz listavezető.

(Folytatása a második oldalon.)

kérdezést. Kérdezést afelől, hogy van-e az or szágban magyar probléma? Eddig mindig tö megeink erős arányával tudtunk felelni, hogy igenis megvan ez a probléma. A mi népünk nemcsak társadalmi osztályonkint, nemcsak foglalkozási ágakként van bajban hanem tel jes összességében, magyarságként is szenved, hátraszoritásoknak, türelmetlenségeknek és jogtalanságoknak a részese. Ezt az életbeli hátrányunkat csak úgy tudjuk leküzdeni, ha akárhány választás is van, ismételten és ismételten kihangsúlyozzuk a magunk arányait, a magunk tömegösszeségét, s éppen a választásokkal nem engedjük szétrongyoltatni magunkat. Csak a folytonos összetartás hozza meg számunkra azt az országos felfogást, hogy észrevegyenek és mind jobban-jobban számba is vegyenek.

Fejlődés van ebben az irányban, s ez másnak nem köszönhető, csak annak, hogy a Magyar Párt már évtizedes állandósággal kifejezi az itteni magyarság politikai összetartását. Ebben az összetartásban a társadalmi szerveződés is mindinkább fejlődni tud, mert az egymásra utaltság és az egymásra segités tényei a politikán túl is mindinkább hatnak az összetartásra, s igy annak mind erősebb tartalmat adnak Ily irányban való további fejlődésnek is csak az az egyetlen útja van, hogy a kialakult ösz- szetartást teljes népegyéniséggé tegyük, egyetlen népi öntudat körül csoportosítsuk, s ne té- pessük magunkat széjjel.

A magyarságot a maga magyar nyelve, e nyelven való megélésnek és boldogulásnak az életigénye erős, nagy meghatározású tömeggé teszi. És hogy igy, magyarságként egyúttal határozott körvonalú népkisebbség is vagyunk, ez a magyar problémát nemzetközi fontosságú problémává is teszi. A világ gondjában is csak ilyen határozott körvonalú népegyéniségként vagyunk benne; mihelyt ezt a körvonalat egyéb jelszavak kedvéért, s foglalkozási és osztálybeli elkülönüléseként szétszakítanék, mindjárt kiesnénk a világ figyelméből. Ennélfogva az ország életében való érvényesülést se tudnók soha elérni.

Mint népkisebbségnek, megvan az a választási erőnk, mely önállóan is ki tud fejezni minket. Nem hivalkodásból mondjuk, csak öntudatunkban való számvetéssel, hogy ami zavart és kapkodást jelentenek a folytonos választások, abban tisztalátásu és egységes tömegként leginkább mi, a magyarok vagyunk hivatva részi- venni. Nyelvünk, történelmi és társadalmi össze- töretésünk egy sorsot adott nekünk, egyetlen megpróbáltatást, egyetlen mélységbe zuhanási. Ebben az egységben megvan a közös, az együttes, a saját erőnkből való felemelkedésnek a jövendője is. (P.)