Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-21 / 113. szám
( tm XIV. ÉVF. 113. SZÁMA természet bájos megnyilvánulásai, különösen most tavasszal, gyorsan múló jelenségek és gyorsan keü cselekedni, hogy őket a lemezen m egr ögzi th es sük. Kétségtelen, hogy komoly munkához egy minden trükkel bíró gépnek megvannak az előnyei, de hangulaíképekhez egy egyszerű gép szükséges. Egyszerű és jó, mint a Voigtländer-Vág, hogy vele gyorsan és biztosan 'ehessen dolgozni. A „Vág" előnyeit és tulajdonságait minden fényképüzlet szivesen megmagyarázza. rényképezéssei tsz éle« fartqlmasabhl A világhírű Vosglläader gépek és a fényképészei hez szükséges összes cikkek a isgéiöayöiebben beszerezhetők BayatsP. is Fiai fény Mplsieti szÉJletbeo Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 8. — Telefon: 2—67. Már nemcsak az állampénztár, hanem a kolozsvári főposta sem tud fizetni Inzultálni akarták a főposta pénztárnokát, mert a pénzesutalványokat nem tudta kifizetni — Érdekes jogi és pénzügyi bonyodalmak, ha a posta nem fizet — Mit mondanak a főpostán ? Kolozsvár, május 19. — Hát, item hallatlan, kérem? — Micsoda? — fordult mindenki a közismert ügyvéd felé, aki a legnagyobb felháborodás hangján mesélte, hogy napok óta már a posta nem fizeti pontosan a pónzssntalványo- kát. — A legkínosabb helyzetbe kerültem, — magyarázta az ügyvéd. Nyolc nappal ezelőtt levél érkezett az ügyfelemtől, amelyben hivatalosan jelezte, hogy cimemre nyolcezer lejt küldött. Nyolcezer lej ma nagy pénz, különösen, ha hiányzik. Vártam egy napot, két napot, vártam öt napot és akkor... — És akkor mit csinált? — Hát ez az kérem. írtam egy goromba levelet az ügyfelemnek, akit különben mindig megbízható embernek ismertem. De az eset annyira megzavart, hogy a levelem hemzsegett a gorombaságoktól és az volt a végső konklúziója, hogy az ügyfelem — szélhámos. A levelet este adtam postára, de egész éjszaka nem tudtam aludni, mert arra gondoltam, hátha nem is az ügyfelem szélhámos, hanem a postán történt valami baj? — No és? — ostromolták mindenfelől az ü gy védet. — Másnap reggel elmentem a postára és megállapítottam, hogy a pénzesutalvány a rendes időben megérkezett, de a pénzt nem kézbesítették ki nekem. Irtózatos lármát csaptam. A postán azonban kijelentették, hogy minden hiábavaló, mert amig a központból nem kapnak pénzellátmányt, bármi történhetik, nem fizetnek, mert nincs miből. — Nem véletlen esetről van szó? — tettük fel a kórdóst. — Nem, kérem. Ez már r«*dsz#r kezd lenni. A postán megtudtam, hogy nemcsak egy, hanem több utalványom érkezett és egyet sem tudtak kifizetni. És most ide tessék figyelni, — magyarázta az ügyvéd. Mi történik akkor, ha az ügyfelem váltótartozását küldötte meg nekem, hogy a lejárt váltóját rendezzem. Ha a pénzt nem kapom meg idejében, akkor a váltót megóvatolják. Ki a hibás? Én, vagy a posta? — Természetesen a posta, — mondja egyhangúan a hallgatóság. — Vagy mondok egy más esetet. Ingatlan árverés van. Az ügyfelem azzal biz meg, hogy az ingatlant az árverésen vásároljam meg és ugyanakkor elküldi a bánatpénzt, illetve biztosítékot postán, hogy az árverés után azonnai bírói letétbe helyezzem. A pénz, mint jelen esetben is, a rendes időben nem kerül kifizetésre és az ügyfelem elesik az ingatlan vásártól s ebből óriási anyagi és erkölcsi kára lehet. Ki a hibás? Ismét egyhangú a válasz: a posta. A Keleti Újság munkatársa végighallgatta a beszélgetést, amelyből nyilvánvalóan kiderült, hogy már nemcsak az adóhivatalok nem tudnak fizetni, nemcsak a tisztviselők, katonatisztek és nyugdíjasok nem kapják pontosan a fizetésüket, hanem még a kolozsvári főposta sem tud fizetni. Az ügyvéd jogi szempontból magyarázza az esetet. Milyen jogi elbirálás alá esik, ha a posta a hozzá befizetett pénzt pontosan nem fizeti ki. Ha magános ember teszi ezt, közönséges sikkasztásnak minősítik. Itt azonban sokkal bonyolultabb helyzettel állunk szemben és nem akarjuk minősíteni a posta eljárását, hanem ahelyett a főpostára megyünk, hogy ott járjunk utána pontosan a dolognak. Az utunk először a kifizető pénztárhoz vezet. Itt nem csinálnak titkot abból, hogy a kolozsvári főposta néhány nap óta fizetésképtelen, mert Bukarestből a pénzellátmány nem érkezett meg. — Szabályszerűen megsürgették a pénzei- látmány pontos kiutalását? — tesszük fel az első kérdést. A tisztviselő íróasztala fiókjába nyúl és megmutatja a sürgetéseket. — Mi mindent megteszünk, — mondja kissé elsápadva, — de én nem fizethetek, ha nincs miből. Jelenleg is három-négymillió lej hiányzik ahhoz, hogy a momentán érkezett pénzes- utalványokat kifizethessem. Előveszi az utalványjegyzékeket, kimutatásokat és mindent a legnagyobb pontossággal megmutat. Ebből megtudjuk, hogy a kolozsvári posta-pénztárba sokkal kevesebb befizetés történik, mint amennyit ngyanany- nyi idő alatt ki kellene fizetni, tehát az egyensúlyt csak ellátmányokkal lehet fenntartani. — Ha az ellátmányok nem érkeznek meg, — mondja a pénztáros, — nincs miből az utalványokat kifizetni. Kijövünk a pénztári helyiségből és csakhamar megtudjuk, hogy néhány nappal ezelőtt a diákok valósággal megostromolták a pénztárt s kevés híjjá volt, hogy nem inznltálták a pénztárnokot, mert a diákok cimére érkező postautalványokat nem tudta kifizetni. Ezután a második emeleten lévő postafőnök szobájába vezetett az utunk, ahol a postafőnök előtt ismertettük a helyzetet. Azonnal jelentést tétetett magának, amelyből kiderült, hogy többszöri sürgetés dacára sem intézkedett a bukaresti postavezérigazgatóság, hogy a szükséges pónzellátmány rendes időre megérkezzék Kolozsvárra. A postafőnök munkatársunk előtt kijelentette, hogy a kolozsvári postahivatalt semmiféle felelősség nem terheli, a jelentések és a sürgetések rendes időben elmentek, de tekintettel a posta-pénztárak előtt lejátszódó incidensekre s általában arra a tényre, hogy a posta- utalványokat nem tudják pontosan fizetni, előttünk adta ki a legszigorúbb intézkedéseket, hogy újabb sürgetések menjenek a központi posta vezérigazgatósághoz a hiányzó ellátmány kiutalására. Kiváncsian várjuk, hogy az intézkedéseknek milyen eredménye lesz. Ha a postapénztár a Kolozsvárra küldött pénzküldeményeket nem tudja pontosan fizetni, abból nagyon komplikált jogi és pénzügyi bonyodalmak születnek, de ettől eltekintve is a posta a polgárok által fizetett közvetitő szerv, amely a hozzá befizetett pénzeket minden körülmények között köteles a legpontosabban kifizetni És ha nem fizeti? Akkor jogilag éppen úgy felelősségre vonható, mint az a magánember, vagy magáncég, amely a hozzá befizetett pénzeket nem juttatja rendeltetési helyére. (—jós.) ír
