Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-18 / 111. szám
14 XIV. ÉVF. 111. SZÁM. ■ii—mi ii 11 ii mmm mi min 11 m i m KÖVETELJEN BIZTOSÍTÓ KAPSZULÁT maga eltűnik, valamint láthatatlan petéi a LY V egyszerű permetezése által elpusztulnak./ Egyetlen illatosított rovar irtó,Mely legbiztcu sabban elpusztítja az összes rovarokat. KAPHATÓ. A DROGUL RIA GYÓGYSZERÁR ÉÓ ia.A í SZERTÁRAKBAN közé kellene soroznunk. Ért azonban el Michelson más olyan pozitiv eredményeket is, amelyeknek birtokában egyes tudományágak öles ugrásokkal haladtak előre. A fény haladásának sebességét több Ízben meghatározta. Olyan pontosságot ért el az értékek megállapításában, hogy a hiba alig száz- ezredrésznyi lehet. Egyik legmerészebb, szinte Tehetetlennek látszó elhatározása volt az álló csillagok átmérőjének megmérése. A Mount Wilson Observatorium hatalmas, két és fél méter átmérőjű tükrös távcsövére szerelt interferométerével sikerült a kivihetetlennek látszó problémát megoldania. A legerősebb nagyítással is abszolút pontnak látszó, tőlünk olyan távol levő csillagoknak mérte le eszközének segítségével átmérőjét, amelyeknek fénye évek alatt ér el hozzánk- Mérései teljesen megbizhatóak és nagyszerű összhangban vannak a más utón át nyert eredményekkel. Az interferométer feltalálásának jelentősége még csak ezután fog a maga teljességében kibontakozni. Egyáltalában Michelson az a kutató volt, akinek koncepciója, alkotó ereje korával nem lankadt. A harmincéves ifjú, nevét megörökítő kísérletével olyan veszélyes talajra jutott, ahonnan csak bölcs higgadtságának köszönheti, hogy megint szilárd földre jutott vissza. Az ötven év távlatából könnyű megállapítani ennek jelentőségét, de Michelson óriási képességeit ez nem jellemzi értékük szerint! Az érett férfinek egy másik csodálatos ki- Isérlete volt a Föld forgásának megmérése egy másfél kilométer hosszú, légüresitett cső segítségével. Ez a hosszú cső eddig a legnagyobb légtelenített cső, amit fizikai kisérlet céljaira felhasználtak! Naavbam lerakat: Bucureşti. Str. Plantelor.26. Michelson Albert halálára A fizikusok gárdájából kidőlt a legnagyobbak egyike: Michelson Albert. Millican mellett kétségkívül az Újvilág legnagyobb fizikusa volt, de az egész müveit világ is egyik legnagyobb elméjét tisztelte benne. Sajnos, most végérvényesen itt hagyta kutatásainak szinterét s elköltözött az élők sorából, — Michelsont ugyanis már néhány évvel ezelőtt elparentálták s az öreg, de szellemileg és testileg teljesen friss tudósnak megadatott, hogy egész sereg méltatást és nekrológot olvasson el élete munkájáról és önmagáról. 80 éves korában halt meg és egészen különös összejátszása a véletlennek, hogy éppen most van félszázados évfordulója annak, hogy hires kísérletét az „éterszél“ vizsgálatára vonatkozólag elvégezte. Az akkor alig harminc éves, fiatal tudós munkájával egy olyan lavinát indított meg, amiből a matematikai és fizikai világnézet legerősebb bástyáit döngető Einstein-féle elmélet bombái születtek meg. Michelson kísérlete: Van-e „éterszél?“ 1881-ben Morley nevű munkatársával hajtotta végre azt a kísérletét, amelyik nevét örökre viselni fogja: a Michelson-féle kísérletet. Michelson azt akarta megállapítani, hogy a fény hogyan viselkedik azzal a hipotétikus közeggel szemben, amit éternek neveznek s ami a világteret kitölti. A hang ugyanis a széllel szemben lassabban terjed, a szél irányában pedig gyorsabban. Michelson feltette, hogy a fény hasonlóan viselkedik az éterrel szemben, vagyis hogy a Föld bolygó haladási irányával szemben a világéterben „éterszél“ keletkezik, amelyik a fény sebességét, amit normális körülmények között állapítottak meg, megváltoztatja. Michelson kísérlete, amit szellemes elgondolással hajtott végre, negativ maradt. Michelson nem tudta az „éterszél“ jelenlétét kimutatni, pedig kísérleti berendezése olyan volt, hogy a várható eredmény századrészét is regisztrálta volna. Tehát két fénysugárnak, a kísérlet tanúsága szerint, amelyek közül egyik a Föld haladási irányával párhuzamosan, a másik pedig arra merőlegesen halad, ugyanakkora távolság befutására egyforma időre van szüksége. A kisérlet azt is eldöntötte, hogy a Föld mozgásának sebességét az „éterszél“ segítségével nem lehet meghatározni. Michelson kísérletének eredménye gondolkozóba ejtette a fizikusokat, de a kérdést senki sem fogta meg, továbbfejlesztés céljából. Húsz esztendő múlva, a századforduló idején Lorentz holland fizikus adta a kisérlet eredménytelenségének szellemes magyarázatát, to- vábbfüzve a meggondolást és igy vált a Michel- son-féle kisérlet az Einstein-Íéle relativitási elmélet egyik kiindulási pontjává. Michelsontól — Einsteinig. A probléma azonban még sem olyan egyszerű, mint első pillanatra látszik! Mert ha be is bizonyosodott, hogy abszolút nyugvó éter nincs, kisérthet az a feltevés, hogy minden égitestnek van saját „egyéni“ étere, amit mindig magával visz pályáján. Ez a gondolat tényleg komoly viták tárgya volt egy időben, amig aztán Einstein mesteri vágással megoldotta a gordiusi csomót! Az alig néhány évtized távlatában elhalványult felfogások ma szinte nevetséges színben tűnnek fel, pedig a tudományok evolúciójában hasonló kontrasztokat nap-nap után tapasztalhatunk! Michelson nagysága talán éppen abban domborodik ki, hogy kísérletének meddőség nem ejtette kétségbe, mintha érezte volna, hogy jönni fog egy lángelme, aki elméletileg is bebizonyítja azt, amit ő szellemesen kigondolt kísérletének sikertelenségével praktikusan megállapított. Einstein aztán tényleg ki is mondotta, hogy a fény sebességének értéke független a fényforrás, vagy a megfigyelő mozgáséitól. Az éter-elmélet tehát összeomlott és a fény mint a Világegyetem legnagyobb, másodpercenként 300 ezer kilométeres gyorsasággal haladó sebességének megszemélyesitője, az Einstein birodalom egyik szuverén tagja lett, amelyik csak az égi testek vonzó tereinek irtózatos öleléseitől AMichelson-kisérlet következményeiről festett képünk nem volna teljes, ha nem említenék meg, hogy Michelson után többen megkísérelték az „éterszél“ létezésének kimutatását illetően. ' A jénai Zeis müvek erre a hirre egy csodálatosan precíz műszert szerkesztettek és dr. Joos professzor által ellenőriztették Miller kísérletének eredményeit. Az ellenőrző kisérlet negativ eredményt adott, vagy legalább is a Miller által talált érték századrésze alatt maradt. ami jelen esetben a teljes eredménytelenséggel egyenértékű. Az Einstein-féle relativitási épület alapjait tehát ebből az irányból nem fenyegeti veszedelem! Michelson mint kutató. Az elhunyt tudóst az elmondottak alapján is a fizikai tudomány legérdemesebb bajnokai Az elmondottak után megállapíthatjuk, hogy Michelson Albert terveiben, azoknak kivitelében, az alkalmazott eszközök méreteiben és az elért eredményekben egyaránt amerikai volt. Igazi amerikai tudós, akit azonban az egyetemes kulturvilág magának vallhat és kell hogy valljon s aki a legméltóbbak közé tartozik azok sorában, akik Nobel-dijjal fcoszoruzot- tan fejezték be földi pályafutásukat. Dr. Szász Ferenc. KIRÁNDULÁSOK AZ MurstÉgolÉi! Kívánatra ingyenesen küldjük a „Nordland Illustrierte“ érdekes képes újságunkat, mely értékes dijversenvt, valamint felvilágosításokat tartalmaz a következő utazásokat illetőleg: HAPAG-FJORDUT.ÁZÁSOK 1931. junius — 310 márka és feljebb. H APAG-NORDK AP UTAZÁSOK 1931. julius — 470 márka és feljebb. HAPAG-Izland és Spiizfeerga utazás 1931. julius-aug., S00 márka és félj. „RESOLUTE" és „OCEANA“ luxusgőzöseinkkel’ kizárólag első osztállyal. CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 69. TIMIŞOARA. Strada Mercy 2. BUCUREŞTI, Calea Victoriei No. 84. A Szív és női gyógyfürdő Tatzmannsdorf-fürdő (Burgeníand) (Németosztrák Franzensbad) Kuridö: április 1-től novemberig. Utolérhetetlen hatással szívbetegségeknél, női- betegségeknél (gyermektelenség), vérszegénységnél, sápadtságnál, vizelet! szervek megbetegedésénél, Arteriosklerose, köszvényes megbetegedéseknél, Basei,ov, stb. Franzensbadi kúra, — -laukaimcr kúra. Vizgyőgyintézet. Eiő- és utószezonban: Szállás és teljes ellátás, fürdőkkel bezárólag S 12.50, S 15. Prospektusok: 1. Kurkommission és 2. (Kurbad A. G. Bad Tazroannsdorf, Burgenland.)
