Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-18 / 111. szám

XIV. CVF. SZJU. «MWBmIî VICTOR MARCUERITTE feltunésfkeltő pacifista könyve a világháború hazugságairól, a békeszerződések tart ha tat lanságától, az elképesztő fegyverkezésről, a fövő :etleneie$ háborújáról és az egyetlen megoldástól, amely még • az emberiség számára kínálkozik Victor Margueritte, a hires szedáni tábor­nok fia, maga is katonatiszt, később iró, a be­csületrend nagykeresztese, most újabb könyvet irt La Patrie Humaine címmel, németül is meg­jelent (Rowohlt Verlag) és az egész európai könyvpiacon igen nagy feltűnést keltett. A könyv egyike a legbátrabb pacifista könyvek­nek, amelyeket az utóbbi esztendőben Írtak. Margueritte uj müvében a haza fogalmával kapcsolatosan kifejti, hogy a háború nem jelen­ti tiszteletét, hanem alábecsülését a honnak és az „emberiscg-haza“ kényszerű korszaka a fej­lődésnek. Könyvének egyik fejezetében a szerző ismét kimutatja, hogy nincs megalázóbb hazugság, mint amit francia részről is állítottak, hogy a. világháború bűnössége egyedül Németország lelkiismeretét nyomja■ Pregnáns, félre nem is­merhető szavakkal rámutat arra is, hogy a mai európai helyzet elkerülhetetlenül uj világhá borút von maga után. Elitéli a békeszerződése­ket, amelyek egy sereg államot életképtelenné tettek- Tiltakozik az ellen, bogy Németországot hatszázinilliárd hadisarccal sújtsák, egy olyan összeggel, amely nyilvánvalóan megfizethetet­len. Az osztrák Anschluss kérdésével kapcsolat ban ezeket mondja: Megtiltani Ausztriának hogy Németországhoz csatlakozzék, olyan pn tenció, mintha egy vízesést meg akarnának abban akadályozni, hogy a hegyről lefelé zu­hanjon. A békenélküli Európa-fejezetben Margue­ritte módját ejti, hogy Magyarországgal is fog­lalkozzék. „Magyarország- egy évezredes nép, természetmegszabta határok között, egy nép. amely hosszú időn keresztül védőgátja volt Nyugatnak az ottomán előrenyomulás ellen, egy nép, amely 1848-ban Kossuth hangján ke resztül Franciaország forradalmi jelére felelt, 1914-ben Tisza Istvánon keresztül tiltakozott a kaland ellen, melybe Ferencz József belesodor­ta. — Nos, ezt a népet betű szerint darabokra tépték. Az a királyság, amely 325.000 négyszög kilométerre terjedt ki és 20.886.000 lakossal ren­delkezett, egyszerűen 93-000 négyszög kilomé­terre csökkent, lakóinak száma 8.000.000 lett és nagylelkűen számára egy 35 000 főnyi hadsere­get engedélyeztek. Hogy ezt a hadiappav' féken tartsák, a béke kellős közepén egyik ol­dalon 160.000 jugoszláv katonát, másik oldalon 232.000 románt és harmadik oldalon 150.000 csehszlovák katonát állítottak fegyverbe, noha háború esetén minden oldalról négymillió em­ber úgy be tudna masírozni a nyilt országba, mint saját otthonába, anélkül, hogy egy lövést is kellene ejtenie. Jó munkát yégeztek.“ Végighaladva az európai országokon Mar­gueritte arra a következtetésre jut, hogy Eran- ciaroszág kénytelen-kelletlen maga is részt fog venni egy uj háborúban. A helyzet ma olyan kritikus, beleértve az orosz problémát, hogy nyíltan föl kell tenni a kérdést: hajlandók-e a kormányok revideálni a sezrzödéseket, el van­nak határozva a kormányok nyíltan és hátsó gondolat nélkül az általános lefegyrverzésre és a gazdasági egység megteremtésére. Margueritte könyvének egyik legmegrá­zóbb fejezete, amelyben megrajzolja a jövő há­borúját. Ismerteti azokat a most készülő ameri­kai bombákat, amelyek két és félszer nagyob­bak egy embernél, súlyúk 1812 kiló és egy bom­ba ezek közül képes a Notre-Dame-t elpusztí­tani. — Az európai kultúrát végleges összeomlás fenyegeti és hogy ezt elkerülhessük, — mondja a szerző — van még nehány eszköz a rendelke­zésre. Elsősorban a politika eszközei. Ennek egyik feltéttele azonban az, hogy Franciaország ne igyekezzék határait Lengyelország, Cseh­szlovákia, Románia és Jugoszlávia határaival egyesíteni. A rákövetkező politikai és gazda­sági eél egy föderáció létesítése, amelynek ál­lamtagjai nemcsak egyenlőek, de egyensulyo- zottságban vannak a tőke és munka között is. Margueritte rendkívül logikusan állítja föl az uj európai föderációnak lehetőségét, amelynek előfeltétele a haza fogalmának átrevideálása. A haza fogalma a XVIII, században kelet­kezett — irja — a francia forradalom teremtet­te meg. Másfél évszázadon keresztül érett, de az utolsó vihar zúgásában elhervadt. A Népszö­vetség már most is erősebbnek látszik, mint a haza. És ha fáradozunk, holnap az európai fö­deráció fogja helyettesíteni. Akkor el fog kö­vetkezni az emberiség hazája, amint az most él reményeinkben és valóság... A mi korszakunk van hivatva ezt az utat megteremteni. A konkrét cél elérésére Margueritte szokat­lanul radikális eszközökkel ajánl. Nem szabad születni gyermeknek mindaddig, arnig a hazáknak joguk van a gyilkolásra. Mindenki­nek kötelessége aktiv tagja lenni olyan ligák­nak és egyesületeknek, amelyek a békét védik és a haladást előkészítik. Minden aktiv erőt -gycsiteni kell módszeres propaganda megköny- vi tósere, tiltakozni kell a háborúban való ró- rétéi ellen nemzetközi kongresszusokon, sajtó­ban, előadásokon és meg kell értetni a népek­kel, hogy differenciáikat békés utón intézzék el, mert az erőszak, uj erőszakot teremt és meg kell értetni velük, hogy úgy az államoknak, mint az egyes személyeknek legfőbb parancsa: FUrdöutazás helyett a gyógyfürdő otthon ez könnyen és olcsón készíthető a következő ké­szítmények a fürdővízben való feloldása áital • 1. Báznai jödsá (1 lig­ára 45 lei). Reuma* köszvény, i s'c h i á s, skrofulozis és női ba­jok gyors és teljes gyógyítására szolgál. 2. Szénsavas fürdő „CarbacSd“ (1 cso­mag l fürdőhöz 45 lei). Szívbajt, érelmeszese­dést. női- és idegbán- talmakat gyógyít. 3. OxigénfUrdö „©xsgéisa“ (1 csomag 1 für­dőhöz 56 lei). Női- és idegbajt, szív- és vér­edény bántalmakat teljesen gyógyít. Prospektust díjtalanul küld. Kapható gyógyszer- tárakban és drogériákban, vagy közvetlenül a főlerakatnál: Ör. ©berth i. Korona gyógy­szertár, Mediaş- Medgyes. tiszteletadás az élettel szemben. Victor Margueritte könyvének második ré­szében. ahol gyakorlati megoldásokkal foglal­kozik, olyan akciókat ajánl, amelyek keresztül­vitele az emberiség jelenlegi mentalitása mellett joggal tetszhetik utópiának. Ő már a végső célkitűzésre gondol, elfelejtve, hogy ez a maxi­mum hihetetlen távolságokba nyúlik ki, ami­kor a világ még a minimumok megtevésére is, mint például a fegyverkezés korlátozása, a ki­sebbségi kérdés megoldása, gazdasági regioná­lis megegyezések, háborús adósságok storniro- zása, a szerződések egyenlőtlenségeinek békés kiigazitása és más nyilvánvalóan elodázhatat­lan nemzetközi cselekmények megtételére is képtelen. A könyv első része azonban, amely­ben rámutat a világháború felidézéseinek okai­ra, arra a boi'zalmas áldozatra, amely példátlan az összes háborúk történetében, a békeszerződé­sek megkötése körüli részletjelenségekre, hogy ilyen adottságok mellett csak Európa pusztu­lása következtetik be, brilliáns és megrázó. 1 / a könyv fájdalom, utópia, de azért ilyen köny­vekkel érdemes volna foglalkozni az iskolákban. Tmsanlnlf, a milánói Scala főzene­Igazgatóját @gy faslsfa felpofozta Toscanini sértődötten kijelentsUs, hogy elhagyja Olaszországot és sohasem fog többet visszatérni (Bologna, május 16.) Bolognában áldozó­csütörtök este nagy botrány volt a városi szin- ház előtt, amelynek folyamán egy fascista fel­pofozta Toscaninit, a milánói Scala Színház fő­zeneigazgatóját. A városi szinházat most res­taurálták s tegnap volt az ünnepélyes felavatás. A megnyitási ünnepséget hangverseny vezette be, amelyet Toscanini dirigált- A hangversenyt Giovanni Martucei olasz zeneszerző emlékének szentelték. A programban az utolsó pillanatban módo­sítás állott be és beiktatták a királyhimnuszt és a fascista nemzeti himnuszt, a Giovinezzát is. Toscaninival nagy vita támadt s a főze­neigazgató nem volt hajlandó vezényel­ni a két himnuszt. A felavatási ünnepség emiatt elhúzódott és csak nagy késéssel kezdődhetett meg. Amikor Tosca­nini félórás késéssel végre a színház elé ért, a színház bejárata előtt fascisták fogad­ták, akik kérdőre vonták vonakodása miatt. Az egyik fascista közben odaug­rott Toscanini elé és arculütötte. A rendőrök azonnal beavatkoztak és szétoszlat­ták a tömeget. Toscanini még az éjszaka folya­mán elhagyta Bolognát és autón Milánóba ment. Bolognán a késő esti órákban nagy fas­cista tüntetések voltak. A tömeg énekelte a nemzeti himnuszt és zajosan tüntetett Tqsca: nini ellen. Az incidens mindenüt nagyon kinos feltű­nést keltett. Toscanini kijelentette, hogy elhagyja Olaszországot és odú soha többé nem fog visszatérni. A hires olasz karnagy jóbarátja volt MussoliIli­nek és olasz hivatalos körök szerint csak vala­mi kellemetlen félreértésnek lehet az áldozata. 10 %-os árftedvez- mánttgel vásárolhat RI6Ó LH30S Cluj-Koiozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában mindenféle szövetet, posztót és toélésárait, ha 6 darab folytatólagos sorszámú szel­vény alapján kiváltja a Keleti Újság kiadóhivatalától a vásárlási utalványt,áme- lyetkiadóhivatalunk díjmen­tesen állít ki az Ön részére. |Q számú AO. szelvény Leszállított áralj mellett sepleg fest, tisztit „UNIÓ". Kolozsvár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom