Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-17 / 110. szám
A PAß if MAS 1951 Több, mint kétszáz közgazdasági, tudományos és szociális kongresszus, amelyek az egész világ elitjét érdeklik. — Mindenféle könnyítések és előnyök. Felvilágosítást ad a francia konzulátus és az összes utazóirodák. MAIH0VIM5 IXP3III11 mmmm mmmmmn M m üzÉsági Bonls és To^orélipéaztáp I. Cluj-Kokzsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek : Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Celiulsilvaniei-Szilágycseli üibou-Zsibó, Záiau-Zilab. Affiliált intézetek: A Nagyenyeái Kisegítő Takarék- léDztár E. T., Aiud-Nagyenyed és ennek U ioara-Marosujvári fiókintézete. Imiit fülkék s E,90100 lel Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és Külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. kKgSssIáSyezeit deuixaftaBy. P B7 &zéí S6oi irányok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a h ;- keresettebb fajokból, legjobb minőségben, garas* tűi! faplsiián kap.iatók CASPAR! FR.-nel Mod- gyes-Mediaş, jud. Taraava*Mare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség. I F. hó !6., szombaton j [ este megnyílik j 1 a régi „Ferencz József“ kávéház helyén, 1 Cal. Reg. Ferdinand 38 szám alatt 1 „FERDINAND“ j kávéház I teljesen uj berendezéssel, világvárosi sti- g I iusban. Az előkelő közönség találkozó | I helye lesz ez a szolid, distingvált lokál. | Esténként % M BALOGH LAJCSI világhírű cigányprímás zenekara hangversenyez. RedtakáiS árak! Kitiegş buffe%! ^ziRg'íési vacsora! tájborok! I Uj, modern tekeasztalok. | Külön „Rummy“-terem. A t. közönség b. pártfogását kérik 1 I Szenes és Szinetár | tulajdonosok. Siiiimiiiumuiuuiiuuimii!iuuuiiui!U!:u:uu!iimiu!!i!i!i!:iiiauimuimiimiuiuii!:iiimuiuiiQHiiiui Német gazdasági szakértők delegációja Kolozsváron Hoffmann Waiter német nemzetgazdász véleménye a román gazda« sági éle* leendőiről — Németország intenziven érdeklődik a romániai piac Iránt (Kolozsvár, május 15.) Pénteken reggel érkeztek meg Kolozsvárra a Rapid vonattal annak a német gazdasági szakértőkből álló delegációnak tagjai, akik — mint megirtuk, — szaktanul- mányuton vannak Romániában és megismerni kívánják Románia jelenlegi gazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi helyzetét, valamint azokat a lehetőségeket tanulmányozzák, amelyek mellett ki mélyíthető volna Németország és Románia között a gazdasági kapcsolat. A német közgazdasági élet reprezentánsainak fogadtatására a kolozsvári pályaudvaron megjelentek a kolozsvári kereskedelmi és ipar kamara, valamint az UGIR és a Romániai Hitelezői Védegylet képviselői, akiknek a társaságában meglátogatták a vendégek a Dermata Bőr- és Cipőgyárak Rt. és az Iris porccllángyár Rt. üzemeit. Délben a Központi éttermében közös ebéd volt. Itt alkalmunk volt a kiránduló társaság egyik vezetőjével, dr. Hoffmann Walter kiváló nemzetgazdásszal, a freibergi bányászakadémia tanárával a romániai gazdasági viszonyokról beszélgetést folytatni. Dr. Hoffmann már tizenkettedszer van Romániában, jól ismeri az itteni gazdasági viszonyokat és vezető gazdasági embereket és kijelentései annál érdekesebbek, mert Németországban éppen a keleti államok gazdasági viszonyainak alapos ismerete révén vált közismertté. Dr. Hoffmann mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy dacára az európai gazdasági krízisnek, amely mindenhol érezteti hatását, Romániában határozott fejlődést tapasztalt. Ez a fejlődés azért még korántsem áll arányban Románia természeti kincseivel és gazdagságával, sőt ellenkezőleg még mindig felötlő, hogy egy ilyen, a természettől gazdagon megáldott országban aránytalanul ilyen nagy szegénység van. Hogy ennek mi az oka, arra a következő magyarázatot adta: Az ország gazdasági fejlődéséhez három tényező közreműködése szükséges: természeti adottságok, munka és tőke. Természeti kincsekben bővelkedik Románia, azonban sem kellő munkaereje, sem kellő tőkéje egy nagyobb arányú gazdasági fejlődéshez jelenleg nincs. Nincsenek kellő számú szakképzett munkásai, bár az emberanyag hozzá határozottan meg van. A romániai munkások dolgosak, szerényigényiiek és csak a kellő nevelés hiányzik, amit külföldi szakmunkások szegődtetésével lehetne csak elérni. A sulyosabb gátló akadály, azonban a tőkehiány. Érthető, hogy Románia, amely csak nyolc évtizede szabadult fel teljesen a török járom alól és addig állandóan harcokba kényszerült, tőkeszegény ország. Ezt a hiányt csak külföldi tőke bevonásával lehetne pótolni és elhibázott politika volt Románia részéről, hogy a külföldi töke közreműködését az ország gazdasági felépítésében nem látta szívesen. A romániai' politikusok féltek attól, hogy az idegen tőke túlságosan hatalmába keríti a gazdasági életet. Ez azonban elhibázott szempont. Dr. Hoffmann professzor hivatkozott arra, hogy Németország leggazdagabb bánya és ipari vidéke: a Rajna-westfáliai terület a multszá- zad negyvenes éveiben úgyszólván kizárólag külföldi tőke igénybevételével kezdte meg az ottani nagy bánya- és ipartelepek kiépítését. Az egyes bányák még ma is angol-francia és belga neveket viselnek, annak jeléül, hogy első tulajdonosaik külföldiek voltak. A bányák és ipar- vállalatok jövedelme azonban az országban maradt.és ebből a takarékos német nép sorra vásárolta vissza a külföldi tőkétől a belföldi érdekeltségek részvényeit, úgy, hogy közvetlenül a háború előtt már az összes jelentősebb iparművek német kezekben voltak. Németország intenziven érdeklődik a romániai piac után, nem elméleti szempontokból, hanem mert szüksége volna a nagy romániai piacra, hogy ipari termékeit itt elhelyezze. Erre azonban mindaddig, amig a román piac nem ,lesz felvevöképes, nincs reménye. A fogyasztóképesség emelése pedig csak akkor lesz jelentős, ha nem kizárólag a városi lakosságra, hanem a földinivelők széles rétegeire is kiterjed. A legfontosabb lépés ahhoz, hogy Románia igazán modern gazdasági állammá fejlődjék, az, hogy a földműves osztály ne csak annyit termeljen, amennyi neki és családjának szükséges, (Konsumwirtschaft), hanem ennél jóval többet egyrészt a belső piac, másrészt a kivitel céljaira is. (Produktionswirschaft). Erre kell törekednie a gazdasági élet szervezőinek. A román-német gazdasági kapcsolatokról dr. Hoffmann nagyon optimisztikusan nyilatkozott. Németországnak gabona s egyéb élelmiszerekben igen nagy bevitele van, amelyet nagyrészt tengerentúli államokból (Kanada, délamerikai államok) fedez. Románia jelenleg aránylag kis számmal szerepel a német beviteli statisztikában. Németországnak azonban lényegid leg nem érdeke, hogy a tengerentúli államok bevitelét erősitse és kellő egyezményekkel, a gazdasági kapcsolat szorosabb kiépítésével könnyen el lehetne érni azt, hogy Románia mégegyszer annyi, sőt sokszor annyit exportáljon Németországba, mint ma. Ennek a szorosabb gazdasági kapcsolatnak egyik előfeltétele, hogy a gazdasági élet vezető embereit már személyesen is megismerjék és ezt célozza elsősorban a német delegáció romániai tanulmányútja. Angliában 2 és fél százalék a hivatalos kamatláb — Amerikában drágul a pénz Londonból jelentik: A Reuter távirati iroda jelentése szerint az Angol Bank tegnapi ülésében a leszámítolási bankkamatlábat 3 százalékról 2 és fél százalékra szállította le. A 3 százalékos kamatláb az elmúlt év május 1-e óta volt érvényben. Az angol hivatalos kamatláb két évtized óta nem volt ilyen alacsony, mint a most életbeléptetett két és fél százalékos bankráta. Mig Angliában olcsóbbodik a pénz, addig Amerikában - newyorki jelentés szerint — a napi pénz kamattétele, amely a ráta leszállítás után 1 százalékra esett, most újólag emelkedést mutat és ismételten elérte a másfél százalékot. A londoni Cityben »agy szenzációt keltett, hogy az Angol Bank leszállította a kamatlábat. Gazdasági és pénzügyi körökben azt hiszik, hogy a kamatláb leszállítása más országokban is hiteloiesóbbodást fog előidézni. kalossvár TsskssrékfséfáaztáF és Hitelbank Rt. KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS Kli-P ’.Î) ' Ilékjei : Eís* riceőszentmérton, GyulaOimvk Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Aífiliált intézetei: • Tofdaaranyosvár negyei L’r karékpénztár Rt Tordán, Alsór'eiiér vármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. NFigy- enyed, Udvarheiymegyei Takarékpénztár Rt. Székely udvarhelyen és Sz.-Keresztáron, Szás'- régeiividéki Takarék és Hitel Rt. Sziszre gan- ben és Népbank Rt. Bánffyhubyadon, Szamos- újvári Hitelbank Rt. tízainosujvárj.i Eeíéíekes eäfo^ädl Milícián bankügy!^22 wyösebban Engaiiiiyá' devi£űheSy* Ár urak tára a vasút mellett. 1 ______________________________________
