Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-17 / 110. szám

ŰEZF. ÉVI. 110. SZÁM. ^ Cíeiifben megnyílt az Europa- bkottiág nj Briand csak a tanácskozások utolsó ódáiban fogja Bemutatni tervezetét a ga-zdfasági egytiítnaáködésről -- Â szovjet és Törökország is résztvesznek a tanácskozásokon (Genf, május 15.) Ma délelőtt egynegyed ti­zenkettőkor Briand megnyitotta az Európa-bi- zottság harmadik ülésszakát. A zárt ajtók mö­gött tartott megnyitó ülésen Briand élénk tel szés közepette ismertette az eddigi munkát, amellyel a bizottság megszerezte magának a létjogosultság elismertetését. Henderson, Briand megnyitója után a meg­jelent összes delegátusok képviseletében üdvöz­lő szavakat intézett Briandhoz, akinek népszö­vetségi és Európa-bizottsági érdemeit méltatta. Briand meghatott szavakkal mondott köszö­netét. Ezután áttértek az ülésszak napirendjének megállapítására s utána belső szervezeti kérdé­sekkel foglalkoztak. Délután a fődelegátusok magánmegbeszélé­seket folytatnak Európa jobb gazdasági meg­szervezéséről és a német-osztrák vámegyezmény tervéről. A bizottságban csak holnap kerül sor a gazdasági kérdések megtárgyalására, mert az oroszországi delegáció reggel érkezik Genfbe. Mit várhatunk a konferenciától? A most megnyilt Európa konferencia rend­kívüli jelentőségét eléggé kommentálták már az újságok. Huszonhét kormány megbízottja érkezett egy bizottsági ülésre, közöttük Szovjet- Oroszország, Törökország és Izland meg­bízottja is, hogy most már harmad ízben vegyék tárgyalás alá az európai krízis leküzdését, megkeresését azoknak a módszereknek, amelyek a mezőgazdasági preforenciális vámokra, a dél­keleteurópai agrárállamok számára nyújtandó hitelekre vonatkoznak egyrészt, másrészt pe­dig a német-osztrák vámuniós tervre, amellyel kapcsolatosan Briand ellentervét is be fogja nyújtani. Briand népszövetségi hírek szerint ter­vét előreláthatólag csak a tanácskozások utolsó óráiban fogja benyújtani. E terv konkretizálja az agrárkérdés megoldá­sát, de nem hagyja figyelmen kivül a nemzet­közi ipari szabályozások munkaterületét sem. Érinteni fogja azokat az előnyöket, amelyek al­kalmasak arra, hogy több krízissel küzdő orszá­got egybekapcsoljanak. Curtius német külügy­miniszternek és Briandnak előterjesztései szük­ségszerűen érinteni fogják az összes európai problémákat, gazdasági és politikai kérdéseket egyaránt. A Frankfurter Zeitung vezércikke szerint nem valószínű, hogy politikai döntőcsatára ez­úttal sor kerüljön. A német kormánynak Géni­ben nem küzdelem a célja, hanem megoldások keresése. Curtius nemrégiben beszédet mondott, hangoztatva, hogy a német delegáció kész „minden más ja­vaslat“ tárgyalásában való részvételre. A német kormány egyenesen sürgeti, hogy vég-» re a francia kormány is konkretizálja a javas- * latot, amellyel alkalmasnak véli az európai gaz­dasági krizis megszüntetését. Az összejövetelek lefolytatása szigorúan gazdasági területekre fog szorítkozni és igy remélhető, hogy a megértés elé akadályok nem fognak gördülni. Briand minden körülmények között lemond. Párizsi jelentés szerint Briand a tegnapi mi- nisatertanács befejeztével bejelentette, hogy le­mond a külügyminiszterségről. Elhatározását azzal indokolta, hogy a Versailles! választási események érzése szerint kötelességévé teszik, hogy a kül- ügyminiszterséget a kormány rendelke­zésére bocsássa. E hír a francia politikai életben nagy nyug­talanságot keltett. A 'francia jobboldali lapok szerint Briand lemondása véglegesnek tekint- hető._ A külügyminiszter Genfben csak az Euró- pa-bizottság ülésezésének végét várja be s a népszövetségi tanácsülés előtt visszatér Párizs­ba, de nem veszi át újra a Quai d ’Orsay vezeté­sét. A jobboldali sajtóorgánumok valószínűnek tartják, hogy ideiglenesen Laval miniszterelnök fogja ellátni a külügyi tárca ügyeit. Párizsi politikai körökben általában meg vannak győződve arról, hogy Doumer junius 13-iki hivatalba lépése után helyén fogja hagy­ni a jelenlegi kormány minisztereit. Briand Genfben is hangoztatta az újságírók előtt, hogy az Európa-bizottság elnöki tiszte sze­mélyének szólt s ezért érkezeti az ülésszakra, de külügyminiszterségéről történt lemondását nem vonta vissza. Londonban ül össze a nemzetközi gabonakonferencia. (London, május 15.) A május 18-án kezdődő londoni nemzetközi gabonakonferencián a ten­gerentúli gabonaexportáló államok delegátusai is megjelennek. Tárgyalni fogják nemzetközi eladási szervezet felállításának tervét, amely szervezetben az összes gabonát exportáló álla­moknak képviselve kell lenniük. További prob­léma a munkaprogrammon az exportáló álla­mok termésfeleslegeinek százalék szerinti aránylagos felosztására irányuló egyezmény megalkotása. Ezt az egyezményt az aláíró or­szágok banknál letétbe helyezendő kötelezvény utján fogják garantálni. Újabb részletek Briand lemondásáról. (Párizs, május 15.) A jobboldali sajtó sze­rint Briand lemondása Genfből való visszaté­rése után minden valószínűség szerint végérvé­nyes jelleget ölt. A Republique cimü lap azt ír­ja, hogy Briandnak a külügyminiszteri széktől való megválása Franciaországra nemzeti katasztrófát jelent, amit még el lehet kerülni. Valamennyi baloldali pártnak egyesülni kell és együttesed kell követelni, hogy Briand megma­radjon a külügyminisztérium élén. A tegnapi miniszteretanács, amelyen Briand bejelentette, hogy kudarcát leplezetlenül beis­meri és ezért lemond, valósággal drámai volt. Doumergue összetett kezekkel kérte Briandot: — Csak ezt ne! Franciaország elvárja ön­től, hogy érdekeit megvédje Genfben. Ne élesít­sük ki a pártszenvedélyeket. Tartson ki azon a helyen, ahol a legjobb szolgálatot teheti az or­szágnak és adjon példát magatartásával. Mert nem volt lepecsételve a piros ász A Temesvir-Gyárvárost Társaskör srlyos kalandja a pénzügy igazgatósággal is a monopolfal — Lefoglalták a Köt vezetőinek magánvagy ónéi • • • (Temesvár, május 15.) A kaszinó hely, aliol nem járnak nyugtalanító ismeretlenek. Ahol testvér és család mindenki- Csend. Nyugalom, ügy, ahogy az adófizető polgár a maga életét elképzeli, sőt, megköveteli. Ilyen Temesváron a Gyárvárosi Társas­kör. Régi urak. Csend. Régi pipaíüst. Hallgatag kártyaszoba. Dominó. Egy kis könyvtár. 4000 könyv. Jókai. Mikszáth. Magyar remekírók. Kultúra és nyugalom. Az én kaszinóm az én váram. Ahogy a dolgos gyárvárosi öreg polgá­rok az életet maguknak megkövetelik. Ebbe a csendbe és megilletődött vasárnapo­lásba, mérges paragrafusokkal berontott a Törvény és szétütött a csendesen dardlizó urak között. Szomorú kálvária lett a dologból és ne hara­gudjék rám a Törvény, de nem tud Temesvár polgársága szabadulni attól az érzéstől, hogy nem sok jóakarat vezette a törvény embereit a kisebbségi intézménnyel szemben. A piros ász miatt... A dolog úgy kezdődött, hogy nem volt le­pecsételve a piros ász. Egy délután jöttek rá a törvény emberei erre a rettenetes titokra. Ahogy az ember magának elképzelné, egy ilyen fekete kártya legalább is milliókat hajt annak, aki ügyesen és dugva kezeli. Talán magától pénzt csinál a lepecsételetlen kártya, ínegsugja a partnernek, bogy mi van a kezében... így kell, hogy legyen valahogy a dolog, mert másképp el sem képzelhető, hogy az okos, józan tapasztalt gyárvárosi polgárok, akiknek elnöke egy nyugalmazott miniszteri tanácsos, akiknek tagjai törvénnyel dolgozó ügyvédek, volt táblabirók, és tekintélyes va­gyonú kereskedők, vállalnák a súlyos büntetés ódiumát azért a rongy összegért, amibe egy pecsét a piros ászon kerül. Meg ahogy az ember a törvény kezelését tiszteli, most felvonulna előtte egy oly sokszor és oly izgatottan olvasott kép, valami jó ameri­kai csempész történetéből. Hogy megjelennek e detektívek a klub piros és süppedőszőnyeges halijában- Pont. Minden csendes. Pont. A de­tektív, (elől a Mester), gúnyosan mosolyog. Odalép egy függönyhöz, mely mögött egy sas szobra áll — megnyomja a madár egyik sze­mét, mire félrefordul, egy titkos ajtó, revolver és fel a kezekkel... ez már igen... Itt biztosan van is mit keresni. De ahol nincs szőnyeg sem az előszobában? Ahol a könyvtár jobban tele van, mint a kár­tyaszobai Ott egészen más! Az ajtók tárva- nyitva, senkinek semmi titkolnivalója nincs. Aki a helységbe belép, nem láthat semmi tit­kolt, vagy dugott dolgot. Ott vannak a kártya- asztalok, szemben a bejárattal, ott bevernek a kártyák mindenki szeme előtt... De jönnek für- vagy I készve a detektívek és diadalmasan csapnak a másik I kártyákra. Amikor a detektív nem — Hol van a pecsét a piros ászról? A jelenlevők csak összenéztek. Mit akarnak ezek attól a pecséttől. A kártyát romániai tra­fikban vették... Nincs itt szó semmi csempé­szetről, de még a legcsekélyebb szabálytalan­ságról sem. — Nem úgy van az, közben megjelent egy rendelet, hogy le kell bélyegeztetni a kártya­csomagokat. Hihetetlenül felfújták a kis kaszinó ügyét. A Monopolnál ugyanis akkoriban nagy ki­nevezések és áthelyezések folytak. Ennek esett áldozatul, ennek a hivatali izgalomnak a Tár­saskör. Egynegyedmillió lej bírságot róttak rá. Evvel azonban még nincs vége a táneiiak. Tetszik tudni azt, hogy a finánc olyan, mint a svábbogár. Ahova egyszer bekap... Nemsokára megint megjelentek a fináncok. Utaztak már a kaszinóra. Akkoriban kellett beszolgáltatni a römiköveket a monopolnak. Bejönnek egyszer a fináncok, látják, hogy a kör tagjai mayon- goznak. — Mit csinálnak az urak, kiált rájuk, hogy mernek remizni a kövekkel? — Kérem, ez nem romi, hanem mayor g, mondják a kaszinótagok. A finánc még nem hallott talán a mayong- ról. Lehet, hiszen nem játsszák mindenütt. Nem is hagyta magát „félrevezetni“. Elkobozta a kö­veket és felvette a jegyzőkönyvet. Az újabb büntetés százezer lej volt. Ezzel megadták a végső döfést az ártatlan Társaskörnek. A kör nem tudott fizetni- Erre lefoglalták a kör vezetőségének egész magán- vagyonút. De lefoglalták még a pincér búto­rait is. Már egy éve húzódik ez a birságos per. A vezetőség, amíg az ügy el nem dől, hitelvesztett emberek, hiszen inagán vagyonukat lefoglalták. De ki törődik evvel?!... Ki tudja, mikor lesz vége. Egy politikamentes» de mégis csak ki­sebbségi intézményt igyekeznek itt is elásni az anyagi zavarok sirjába. A Társaskör régi vezetőrí ge, illetve elnöke lemondott. Uj elnöke dr. Cosma Aurél, most fog "1 vizeken próbálkozni a Társaskör érdekében. Elvégre, egy kis kultúrintézménnyel szemben inég akkor is több jóakaratot tanúsíthatnak a monopol részéről, ha komoly törvénysértésről is van szó... De még inkább most. Hiszen ki te­het róla, hogy a finánc nem tud mayongot... (— fás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom