Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-14 / 107. szám
XIV. ÉVF. 107. SZÁM. Igazságot a magyar koldusbotra jutott telepeseknek — Bevezető írás egy cikksorozathoz — (Bánság, május hó.) Szeretném, ha ezek a sorok eljutnának lorga miniszterelnök kezébe. A miniszterelnök ur bizonyára keveset, vagy éppenséggel semmit sem hallott az erdélyi és bánsági magyar telepesek felől, akik ezelőtt mintegy ötven évvel, mint jómódú gazdák fogtak hozzá kis fészkük megalapításához és ma mindenükből kifosztva, koldusszegényen várják a reménytelen holnapot, mely összezsugorodott, siralmas egzisztenciájuknak végzetszerűen az utolsó kegyelemdöfést fogja hozni. Bukarestben élek, és igy. jól tudom, hogy a kormány fejének ideje nem elegendő ahhoz, hogy az ország minden panaszát kivizsgálhassa, amit azonban itt láttam, az késztet arra, hogy megkérjem lorga miniszterelnököt, szenteíjeu néhány percet a minden meggondolások fölött álló emberiesség és igazságosság nevében ennek az ügy nekNem merengő szentimentálizmus és nem az ujságiró hivatalbeli érzékenysége Íratja velem ezeket a sorokat. Hirlapirói működésem alatt alkalmam volt kisebbségi életünk nyomorúságainak egynéhány szakadékét bejárni s igy bizonyos ítélőképességet is szereztem, mely min dig megóvott attól, hogy adott esetekben túlzásba essek. Még sem tudom elmulasztani, hogy felhívjam a miniszterelnök ur figyelmét az agrártörvény legnagyobb igazságtalanságára és védelmet, megértést kérjek háromezer magyar család számára, akik hontalanokká lettek azon a földön, melyet két kezük veritékes munkájával tettek virágzóvá. Hitem és meggyőződésem, hogy az, ami az erdélyi magyar telepesekkel történt, páratlanul áll a világtörténelemben. Mert hol az a törvény, hol az a szociális elv, amely ki merte volna húzni a földet épp azoknak a lába alól, akik paraszti, földmives mivoltuknál fogva mindennél inkább kötve vannak a kenyeret: életet adó fekete rögökhöz. akiknek földi szerepéhez éppen ez a titokzatos nagy szeretet adja a tartalmat- A paraszt földjéért képes szembeszállani a halállal is, mert tudja, mert érzi, hogy földjétől megfosztva olyanná válik, mint a katáng, melyet a szél hét határon át a nagy kietlenségbe röpít. Nem szándékom az agrártörvényt támadni, de ellenkezőleg úgy érzem, hogy éppen azokért az elvekért szállók síkra, melyek e nagy szociális reform alapját teszik. E cikk keretében nem vázolhatom annak a botrányos eljárásnak a részleteit, amelynek során a szó szoros értelmében földönfutóvá lett háromezer munkás, jómódú magyar család, nem térhetek ki ennek a megdöbbentően nagy tragédiának minden részletére, csupán jóindulatú figyelmét bátorkodom felhívni a miniszterelnök urnák e lap Legszebb a tavasz a pesti korzón... az itt lévő BRISTOL SZÁLLODA uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. Napi 12'— P.-ért kaphat — a szoba fekvésétől függőleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. - Jöjjön, próbálja meg és mindig csak hozzánk fog szállni. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST - DUNAKOR ZÓ. hasábjain megjelenő néhány cikkemre, melyeknek adatait helyszíni vizsgálataim folyamán gyűjtöttem össze. Végigjártam néhány telepes-falvat. Amit ott láttam, az minden emberi képzeletet felülmúl. A Dante Poklában találkozik az ember ilyen jelenetekkel. Félőrült emberekkel beszéltem, akik komor tétlenségükben megadással várják az éhhalált. Elhagyott tanyák között jártam, melyeket fölvert már a dudva és a gyom. A földi pokol útja volt ez, mely ma már csak egyetlen jajkiáltással tud életjelt adni magáról, az ártatlanok pokla, hová csak az lépjen be, aki életében nem ismerte a könnyet és nem akar tudni a végzet könyörtelen sarka alatt vonagló ember fájdalmáról Dante zsenialitása megindokolja a Pokol elkárhozottjai- nak büntetését. De ennek a pokolnak létjogosultságát ki indokolja meg? Ki acl választ arra, hogy miért szenvedi a minden kínok kínját ez a néhány ezer ártatlan magyar? — mely akarat és mely bölcsesség építette meg ezt a kálváriát ? mely főbenjáró bűnben vétkeztek ezek az egyszerű emberek? Kérdések, amelyek válaszra várnak. És a választ az ország miniszterelnökétől várják. De addig is kérjük, ne tekintse ezt az ügyet kisebbségi sérelemnek. A román állam sérelme ez, melynek vissza kell állítania az igazáágosságba vetett hitünket. E néhány ezer kisemmizett hontalan, ha föld alatt porladó őseivel, szive érzéseivel és utolsó lehelletéig is az, e pillanatban csak mellékesen magyar, mert elsősorban: ember, aki igazságot vár. Kakassy Endre. Sanerwein cikke ax osztrák-magyar nsonarkia restaurálásáról nagy feltűnést keltett a világsajtóban (Prága, május 12.) Sauerwein, az ismert francia politikai ujságiró, Briaud bizalmasa, cikket irt az osztrák-magyar monarkia visszaállításának lehetőségéről. A csehszlovák lapok nagy része megjegyzés nélkül hozza SauerAvein- nak a Matin-ban megjelent és a magyarországi királykérdés megoldását a restauráció utján tárgyaló cikkét. A Ceske Slovo ezzel szemben „Sauerwein megbolondult“ címmel irt cikket, amire a Lidove Listi azzal válaszol, hogy a megállapítás annál érdekesebb, mert Sauerwein éppen a Ceske Slovonak volt munkatársa. Mindenesetre nehéz megmondani — ez a cseh- szlovák sajtó véleménye, — hogy Sauerwein magánnézeteiről van-e szó, vagy pedig cikkét államférfiak inspirálták azért, hogy megtudják, mit szól Franciaország és a kisantant közvéleménye a restaurációs tervhez. A többi világlapok is szélesen kommentálják Sauerwein cikkét. Milánóból jelentik: A Popolo DTtalia cimü olasz nagy lap, amelyet a kormány félhivatalosának lehet tekinteni, legutóbbi nemzetközi feltűnést keltett cikkében azt fejtegeti, hogy Németország hihetetlen arányok ban terjeszkedik gazdasági téren. Ha ez a terjeszkedés tovább tart, úgy előbb- utóbb Olaszország határain át is éreztetni fogja a hatását. A Tribuna után most a'Popolo d’Ita- lia a második hangadó olasz sajtóorgánum, amely az osztrák-német vámunió ellen foglal állást. Maniut sürgősen Bukarestbe hivták A semzeit paraszípárthan rendkívül nagy az idegesség — Coibasiu vármegyei preíek'us nyilatkozata szerint a belägymimsztei- figyelmeztette a községi ás megyei tanácsokat, hogy ne politizáljanak (Kolozsvár, május 12.) Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt elnöke, már egy hétnél hosszabb idő óta Kolozsvárrá érkezet, megejtették a jelöléseket s készülődtek az agitácíós munkára. ügy volt. hogy Manui Gyula a választások lefolyásáig Erdély fő\Tárosáhan tartózkodott volna. Bukarestben azonban történhetett Amiami, mert a nemzeti parasztpárt elnökét az elmúlt nap folyamán sürgősen telefonhoz szólította a párt egyik ókirályságbeli volt minisztere. Hir szerint a hosszú telefonbeszélgetésben arról volt szó, hogy a Iorga-kormány nagy meglepetéseket tartogat a közvélemény számára s mindenekelőtt a nemzeti parasztpárti parlament által megszaA-azott legtöbb törvényt egyszerűen hatályon bivül helyezik. Maniu Gyula a beszélgetés után azonnal autót hozatott, kisietett az állomásra és a pár perc múlva induló esti gyorsvonattal Bukarestbe utazott. Ez a körülmény nemzeti parasztpárti körökből rendkívül nagy idegességet A áltott ki. Mamiinak még annyi ideje sem Amit, hogy párt- hiveit tájékoztassa a helyzetről. Szó van arról, hogy a csendőrségi törvényt is hatályon kiviil helyezik, illetve annak lováh- bi alkalmazását egyelőre felfüggesztik s a választások tartamára a csendőrséget katonasággal helyettesítik. Munkatársunk felkereste Coibasiu dr. vármegyei prefektust, aki hétfőn már letette a hivatalos esküt Bukarestben és kedden délelőtt tiz órakor Kolozsvárra érkezett. Megkérdeztük, hogy a községi, illetve vármegyei tanácsok feloszlatásával kapcsolatban nem kaptak-e valamilyen utasítást? Tudvalevő ugyanis, hogy a szenátorválasztások alkalmával az interimar bizottságok szavaznának, ami nem jelent kevesebbet, minthogy a községi tanácsok kizárólag kormánypárti szenátorokat választanának. — Errevonatkozólag nem kaptunk semmiféle utasítást — mondotta Coibasiu dr. Ellenben Argetoianu belügyminiszter ur felhívta a figyelmünket arra, hogy találjuk meg az együttműködés lehetőségét a vármegyei és községi tanácsokkal és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy csak kizárólag közigazgatási kérdésekkel foglalkozzanak és mellőzzék a politikát. A prefektus ur tudomására hoztuk, hogy úgy a szociáldemokrata, valamint a nemzeti parasztpárt áriéi panaszkodik, hogy a vidéki választási propagandăjUÎîban a csendőrök megakadályozzák. — A belügyminiszter ur elrendelte, hogy minden körülmények között biztosítsuk a választások teljes szabadságát. Tehát véleményem szerint teljesen lehetetlen, hogy a csendőrök megakadályozták volna a propagandát. Legfeljebb az történhetett, hogy nem jelentették be előzetesen a gyűléseket s ezért történtek félreértések. Akinek a gyomra fáj, vagy béimiikődése ? megrekedt, vagy gyomorégése van, az % igyon természetes Bkssdi wii@t Számos egyetemi tanár által ajánlva. MINDENÜTT KAPHATÓ. |