Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-11 / 105. szám

A német parlament tízmillió márkát, négyszázmillió lej segélyt utalt ki az építőipari kutatásokra A nemzetközi építészeti föderáció közlései a németek két évi munkásságáról A nemzetközi épitő-ipari és közmunkaföde- ráció Parisban székelő központjának az építés i olcsóbbitá'sát kutató nemzetközi osztálya most 1 küldte szét francianyelvü füzetben a németek nemzeti tudományos kutató építőipari társasá­gának az 1928—1929. években végzett munkái­ról a jelentést. A multévi londoni építőipari világkongresszusnak e rovatban is közölt hatá­rozatából tudjuk, hogy az építés olcsóbbá, cél­szerűbbé és higiénikusabbá való tételének a ku­tatására minden országban nemzeti irodát s azok központjaképen egy nemzetközi irodát ál­lítottak fel. A múltban ugyanis csak elvétve és minden rendszer nélkül foglalkoztak a szakem­berek az építés egyes részletére szóló újítás gondolatával. Az egész kérdést átfogó rendszer­rel nem vizsgálták meg soha. Csak a XX. szá­zad építőmesterei ismerték fel ennek a problé­mának a lényegét, amely nemcsak technikai, hanem egyúttal nemzetgazdasági, közegészség- ügyi és szociális jellegű is. A füzet beosztása az első pillanatra is meg­győz arról, hogy itt valóban körültekintő, ala­pos és tudományos munkáról van szó. A jelen­tés különben két részből áll. Az első rész a ku­tatás rendszerének és eredményének a felsoro­lásával foglalkozik, a másik rész pedig az egész I kutatás adminisztrálását s a felhasznált össze- jgek elszámolását tartalmazza. A német parla­ment által megszavazott tízmillió márka megmozgatta egész Né­metország gondolkodóit és mindenki megkísérelte, hogy az építés olcsóbbá té­telére kiirt versenyben résztvegyen. Előbb a patentekben utazók, később pedig a kü­lönböző technikai főiskolák tekintélyes profesz- szorai vonultak fel a versenyre. A bizottság azonban mindenekelőtt önmagát szervezte meg. Megalakult a technikai, az adminisztratív, pénzügyi és a végrehajtó csoport. Az egész bi­zottságnak negyvenhét különböző alosztálya volt. Sok gáncsoskodás érte a bizottságot, amig lépésről-lépésre megszervezhette a maga szé­leskörű alkotmányos kereteit, meghatározta azt a rendszert, amely szerint dolgoznia kell. A kutatás orgapiizálása alkalmával megállapították, begy az építésnél tekintetbe veendő szempont 3 főrészből áll: 1. Előkészitőmunkából. 2. A kivitelezés végrehajtásából és 3. A kész építmény kihaszmáláai lehetősé­géből. Az építés előkészítő munkáihoz tart: a) Racionális tervezet a műről, a telek he­lyes és célszerű kihasználása, a müvet köritő uccának a megfelelő volta. b) A házak és lakások típusának helyes megválasztása. c) Az épület belsejének beosztása legtökéle­tesebb legyen a lakhatóság szempontjából, a fűtés és más hygienikus felszerelések is, a bú­torok pedig az építmény tartozékaiképen ké­szüljenek, vagy annak tekintessenek, stb. d) Az épület szerkezetei közül a leghelye­sebb és a megfelelő legolcsóbbnak a kiválasz­tása, mely a célnak megfeleljen. e) Pontos terv, részletes ismertetés az épí­tési anyagról, költségekről és a várható jövede­lemről. f) A telek és környezet rendezéséről részle­tes terv és kiszámítás. 'A szerkezeti kivitelezésben való kutatás kiler- jesztendő: * a) A munkamenet élet és vagyonbiztonsá­gára és gazdaságos rendszerének megszervezé­sére. b) A munkások megfelelő jövedelmének biz- tositására, a hajtóerők és gépek tökéletes ki­használási lehetőségére, mindezek teljesítmé­nyéről feljegyzések iutézményesitése. Számba­vétele a veszteségnek úgy az anyagban, mint a munkában. A veszteség okainak és a kár elhá­rításának kutatása. c) Megjavítani az építés rendszerét gépek alkalmazásával és ezzel a minimumra csökken­teni a kézi munkát. d) A különböző iparosmunkák külön cso­portját közös vezérlet alatt szervezni egységgé. e) Nagyon átvizsgálni ngy a technikai, mint a gazdasági intézkedéseket, hogy tökéletes munkát eredményezzenek és valóban a legjobb is legyen, a legújabb rendszerű, tökéletes úgy technikai, mint gazdasági szempontból. f) A téli megszakítás miatt szünetelő mun­kában a szezon okozta kár a minimumra redu- káltassék, egyben kutatása a téli munkalehető­ségnek. g) Gyakorlati kísérletekkel megállapítani az építési rendszerekben a technikai és gazda­sági kihasználás szempontjait. Az építmény kihasználási lehetősége miatt ál­talában a következők állapítandók meg: a) A végleges építési költség, telek és min­den mellékes kiadás. b) A lakások bére az építés költségeivel arányosan és az épület általános pénzügyi és adminisztrációs kiadásaival. c) A melegvíz és fütésberendezés költsége és amortizálása. d) A lakás beosztásában figyelem legyen a háztartás és cselédügyre. e) A kész házban kettős figyelem legyen technikailag a meleg megőrzés lehetőségére és a lárma elkerülésére. f) Az épületszerkezet legyen a legtartósabb, különösen pedig a padlók, berakott szerelések, festések, asztalos munkák stb. a legjobbak. g) A fentartási költségek. Az itt felsorolt általános szempontokra megállapították a kutatás szabályait és a ku­tató munka rendszerét. Csiszár Lajos, a Romániai építőmesterek Szöv. elnöke. KIRÁNDULÁSOK AZ »magolii! Kívánatra ingyenesen küldjük a „Kordlanel illustrierte“ érdekes képes újságunkat, mely értékes dijversenyt, valamint felvilágosításokat tartalmaz a következő utazásokat illetőleg: S^APAG-FJORDUTAZÁSOK 1931. iunius — 310 márka és feljebb. HAPAG-NORDK AP UTAZÁSOK 183 . julius — 470 márka és feljebb. H£PMG»BxBawcfi és Spííx&ergs ySaxás 1931. julius-aug., 900 márka és félj. „RESOLUTE“ és „OCEANA“ luxusgőzöseinkkel klzáröl .g első osztállyal. HiÉurQ-taiiiölinielUl CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 69. 'l IMIŞOARA. Str eit Mercy 2, BUCUREŞTI, Calea Victoriei No. S4. IPAROS HÍREK A dévai ipartestület 47-ik tisztújító közgyű­lése. A dévai ipartestület május 3-án délután 3 órai kezdettel tartotta meg 47-ik tisztújító közgyűlését Luch Joan elnöklete mellett. Lueb elnöki megnyitójában hivatkozott az iparos szolidaritásra, majd rátért a testület kebelén belül működő Kaszinó és Dalárda munkájára, amely díszéül szolgál a testületnek. Egyúttal be is jelenti, hogy a Dalárda be fogja mutatni a közgyűlésen, hogy mit produkál úgy, hogy az elnöki megnyitó után a Királyhymnuszt s több magyar dalt énekelt Sarkadi Elek kitűnő vezetése mellett. Ezután a titkári jelentés kö­vetkezett, amelyből megtudjuk, hogy 22 ipa­ros adta be az iparigazolványát a súlyos gaz­dásági viszonyok miatt s csak 20 uj igazolványt adtak ki. A multévi zárszámadást teljes egé­szében elfogadta a közgyűlés, azonban az 1931. évi költségvetési előirányzatnál kétórai vita ke­letkezett. Kolozsváry Árpád volt pénztárnok azt javasolta, hogy a feleslegeket adják össze és építsék fel a dévai iparosok aggmenházát, amivel a testület régi ideája valósulna meg. „A ma iparosa a holnap koldusa“ — mondotta ■ Kolozsváry, amit több szónok s maga az elnök is helyben hagyott, ami a dévai iparosok nehéz helyzetét is megmutatja. Végül abban állapod­tak meg, hogy az épitési alapot elnevezik „Dé­vai aggiparosok menháza építési“ alapjának s arra mintegy 115.000 lejt fognak fordítani. Ez­után megválasztották egyhangú lelkesedéssel a kandidáló bizottság javaslatára elnöknek Luch Jonelt, választmányi tagoknak pedig a követ­kező iparosokat: Herbert Gusztáv, Duma Pé­ter, Szemenyei István, Ister Miron, Kovács László, Cs. Kovács Sándor, Läufer Vilmos, Lo­pás Aurél, Lengyel Gábor, Logoján Sándor, Minorits Lukács, Metz János, Dollinger Vilmos, Oancea Niculae, Susan Silviu, Mayer József, Triff Joan és Zöldy István. Megválasztották ezen kivül még az ellenőröket s a választmá­nyi póttagokat, is. A gyűlés este hét óra után ért véget, ami után a Kaszinó tartotta meg tisztujitását. Cipész- és csizmadiaípari nagygyűlés Ko­lozsváron. Az ipartestület gyüléstermeiben mult vasárnap a kolozsvári cipész- és csizmadiaszak­osztályok közös gyűlést tartottak, amelyen az összes aktuális kérdéseket megtárgyalták. Sé­relmezték, hogy a kézmiiiparosság a közszálli- tások terén mellőzésben részesül és például a hadsereg részére szállítandó bakkancsokból és csizmákból a kézmiiiparosság nem kap meg­rendelést. Á gyűlésen bebizonyították, hogy a kézzel varrót bakkanesok nem kerülnek többe, mint a gépvarrásosak, habár az utóbbiaknál sokkal erősebbek és tartósabbak. Memorandu­mot fognak intézni az illetékes minisztériumba, hogy a bakkancsmunkáknak nagy részét a jö­vőben kézmüiparos műhelyekben rendeljék meg, ami a munkanélküliséget is megkönnyí­tené. A nagygyűlésen kérték, hogy a feldolgo­zott bőrökre és a cipőkellékekre a behozatali vámot szüntessék meg, hogy a kézmüiparos is versenyképes legyen a gyáriparossal szemben. A nagygyűlésen a súlyos adóterhek ellen is éles felszólalások hangzottak el. Léöbp Sod onpm és Sstalrajif Oiij- Hiteséi”, Strada üaMtitii Hé. 7. Hatsarkos és mindenféle négyszeip ho8Î7«jS is e letes keritésfonatot, sód ronyszöve­teket, sodronyágybetéteket és minden fajta vas­es rézbutorokat, nemkülönben diszkeriióseket. Előnyös árak ! ^zükségTot beálltával szi- veskedjék árajánlatot bekérni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom