Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-10 / 81. szám
xm. É7J. 8t SZÁM., so m Hkar-e 100 leiért több milliós értéket ngerní? I VEOTES FORTUNA §OR§JE«TETS I. nyeremény: A nagyváradi Nagypiactéren lévő „Oroszlán“ áyögyszertár teljes berendezésével egyetemben. E nyeremény: Egy 4 szobás modern lakásból álló házrész. III. nyeremény: Ennek a 4 szobás modern lakásnak főúri berendezése. IV. nyeremény: Egy ebédlő-, egy háló- és egy szalon berendezés. SS E m § G3 £ IVE MUI.ASSZ4 EL SZERENCSÉJÉT! SORSJEGYEK MINDENÜTT KAPHATÓK. A csíki agrárkisajátitások paródiáját tárja fel a csikmegyei magyar parlamentárok memoranduma Özvegyektől és árváktól vették el a földet álla ni iskolák és román templomok céljára — Papok és tanítók, akik albérletbe adják ki az elvett területeket — Kisemberek százait tette földönfutóvá a törvény egyoldalú alkalmazása Mi van a párizsi szerződéssel? minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciái nyújt. (Bukarest, április 8.) A csiki agrárkisajá- titások kérdéséről úgy a parlamentben, mint a sajtóban már sok szó esett. Úgy látszik azonban hogy a kormány nem tartotta eléggé fontosnak az ügyet, mert dacára annak, hogy a felhozott esetek felháborító igazságtalanságról beszéltek, a kormány részéről csak ígéretek hangzottak el minden komoly orvoslási szándék nélkül. A csikmegyei magyar parlamentárok most sgy utolsó lépésre szánták el magukat. Hatalmas memorandumban foglalták össze a csikmegyei agrárkisajátitási panaszokat s azt ma a földmívelésiigyi kormány elé terjesztették. A memorandum, melynek ez alkalommal csak el§ő részét közöljük, hatalmas vádbeszédnek tekinthető azok ellen a törvénytelenségek ellen, melyek kísérői voltak a székelyföldi kisajátításoknak s melyek a törvény szellemét meghazudtolva, földönfutóvá tették kisemberek százait, tehát éppen azokat, akiknek jogait a törvény betűje szerint minden- képp^n respektálni kellett volna. De beszéljen a memorandum. Elveszik a székely gazda kétholdas birtokát Is. — Az erdélyi agrártörvény 40-ik cikke értelmében hangzik az emlékirat — községekben templom és iskola építésére 2 kát. holdig bármely terület kisajátítás alá esik. E törvénycikk alapján Csikmegyében csaknem minden községben állami elemi iskola céljára egyes lakosoktól, vagy erkölcsi testületektől belsőségeket sajátítottak ki, még ott is, ahol a község összes tankötelesei számára felekezeti magániskola létezik (pl. Csiksomlyó községben), vagy, ahol az állami elemi iskola megfelelő épületet és telket bir (pl. Frumoasa, Lazaresti etc. községek.) — Kisajátítást szenvedett olyan földmives is, kinek művelhető földje Összesetp két holdat tesz ki. Továbbá olyan, akinek semmi más földje nem maradt. Lakóházakhoz tartozó kertek, udvarok, gyümölcsösök, gazdasági épületekkel beépített területek vétettek el 3—8 családtaggal biró törpebirtokosoktól. — A kisajátított területeket többnyire állami tanítók vették bérbe, valószínűen a Cemi- tétul scolar judetean-tól és a volt tulajdonosoknak, vagy másoknak sokkal nagyobb bér mellett albérletbe adtákPéldául Zakariás János Lunca de jós községben évi 1500 lejt fizet egynegyed hold kisajátított földjéért. Karacsi Balázs Leliceni községben egy- nyoléad hold után 264 lej évi bért fizet. Fel nem lehet sorolni mindazokat a méltánytalanságokat, melyeket ezek a kisajátítások előidéztek. Az előbbieket is csak példaképpen hoztuk fel. Súlyos válsággal küzd Csüc népe. — A kisajátítási árat és annak a kisajátításig visszamenő kamatait a volt tulajdonosoknak még nem fizették ki. Az erdélyi agrártörvény 19-ik cikke lehetővé teszi, hogy a volt tulajdonosok a kisajátított földek használatában meghagyassanak' olfSTTL évi bér mellett, mely egyenlő a kisajátítási ár 5 százalékos kamatával. Tisztelettel kérjük a miniszter urat méltóz- tassék elrendelni ennek a törvénycikknek alkalmazását mindaddig, amíg az elvett földek iskolaépítésre fel nem használtatnak. Ez a kérés azért is méltányos, mert Csikmegyében az erdőkitermelések és az ezzel járó munkák teljes hiánya az egész lakosságot sokkal súlyosabb válságba juttatta, mint bárhol egyebütt és igy a megélhetés is sokkal nagyobb »»kézségekbe ütközik. A sutba dobott nemzetközi szerződés — Egyidejűleg arra is rá kell mutatnunk, hogy a fent emlitett kisajátítások nem egyeztethetők össze az 3919. évi dec. 9-iki párizsi nemzetközi szerződéssel sem. Ennek az egyezménynek 31-ik cikke a székelyek részére iskolai autonómiát kötött ki. Ez az autonóm jog kizárja azt, hogy szóítfely lakósok és erkölcsi testületek birtokára kisajátítás hajtassák végre az dnyanyelven való oktatást téliesen mellőző iskolák részére. Ettől eltekintve az 1924-iki állami elemi iskolai törvény 161. és 362. cikkei iskolahelyiségek bérletét, vagy felépítését a községek kötelezettségévé tették s igy megszűnt aruiak a szükségessége, hogy magánosok, vagy közintézmények vétessenek igénybe. Vizsgálják felül a csiki kisajátításokat! — Az agrártörvénynek emlékiratunk elején emlitett intézkedése nyilvánvalóan nem vonatkozik olyan községekre, hol valamelyik egyház híveinek száma az agrártörvény által meghatározott minimumot nem éri el, sőt annak csak csekély hányadát teszi ki. — Ezzel szemben Csikmegyének csaknem minden községében kisajátítást hajtottak végre még olyan községekben is, hol egyetlen hive sincs annak az egyháznak, melynek javára a templomhelyet elvették. így például templomhelyet sajátítottak ki Ji- godin, Lunca de jós községekben a gör. keleti és Simleu, Nieolesti községben a gör. kath- templom részére s több olyan községben is, hol a felekezetek valamelyikéhez tartozó hívek száma a község lakosságának 1 század, sőt némelyikben 1 ezred részét sem teszi ki. A kisajátítást szenvedett volt tulajdonosok túlnyomó részben a legszegényebb falusi lakósok, 1—10 kát. hold birtokosai, kik csaknem kizárólag mind földmive- sek, özvegyek és árvák, — A kisajátított templomhelyek az illető egyházak néhány papjának használatában vannak, kik a volt tulajdonosoknak, vagy más nak ha\ két töbw sok es* .nérbe adták ezeket a területe- olyan évi bér mellett, mely meghaladja a kisajátítási összeget. agrártörvény végrehajtási cikke érteimében a íöldxnive: «•3 megkeresésére a Co untéiul Asgatja a végleges földosztás! munkálatokat, ha azok a törvénnyel ellentétesek. Ennek alapján kérjük a miniszter urat mél- tóztassék a Comitetul Agrárt megkeresni a felsorolt kisajátítások megvizsgálása végett és az igény jogosultság alaptalaJnsága esetén a földkiosztás megváltoztatásával az elvett birtokokat tulajdonosaiknak végleg visszaadni■ — Az utasítása’ lésügy: Agrar én Tíz ötvenéves fetvinci batárba (lezajlottak a juőiláris ünnepségek (Felvinc, április 8.) Rendkívül meleg és szép [ munkásságát is. lnczédy-Jocksman Ödön a daljubileumi ünnepség színhelye volt husvét hét-j egyletek kultnrmisszióját fejtegette és meleg főjén Felvinc község. Felvinc derék, magyar lakossága a Magyar Dalosszövetség elnökének lnczédy-Jocksman Ödön dr.-nak, továbbá Tár- cza Bertalan főtitkárnak, Kiss Béla dr. és Deák Ferenc vezetőségi tagoknak jelenlétében ekkor tartotta meg a Felvinci Férfi Dalegyletnek és karnagyának, Horváth Péternek ötven éves jubileumát. Resztvettek a dalosünnepen a nagy- enyedi Iparos Egylet teljes vegyeskara, továbbá Torda, Aranyosgyéres s más szomszédos helységek kiküldöttei. Az ünnepséget istentisztelet nyitotta meg, Széchy Ferenc református lelkész fejtette ki a jubileum jelentőségét. Ezután a felvinci dalosok adtak elő több egyházi éneket, istentisztelet után pedig megkezdődött a dísz- közgyűlés, amelynek első szónoka Széchy Ferenc dalegyleti elnök volt, aki a dalárda öt évtizedes múltját beszélte el. Szép szavakkal emelte ki Horváth karnagy odaadó és eredményes szavakkal fejezte ki a Dalosszövetség köszönetét és üdvözletét Horváth Péter karnaggyal szemben. Üdvözlő beszédeket mondtak még Biró Lajos décsei esperes, Kacsó László felvinci róm. kath. esperes, Mátyás Jenőmé. Horváth Endre, Nagy Mózes tordai, Bariba Lajos gyéresi lelkészek és mások. A díszközgyűlést a dalárda hatásos énekszáma zárta be, utána pedig társas- ebéd volt a Vigadó teremben. Az esti díszhangversenyen a nagyenyedi Iparos Egylet férfi ég vegyeskara, valamint a felvinci jubiláns dalegylet szerepeltek óriási hatással és igen sikerült előadásba* mutatták be a „Májusi álom“ cirnii egyfelvoaásos operettet, a főszerepben a kellemesbaugu Szilágyi Ágival. Hatásosan szerepeltek még Nagy István és Szabó Rózenka. A* emlékezetes sikerű dalosünnep maradandó emlékeket hagyott hátra a f»lvi»ci magynMág la a vendégek lelkében.
