Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-06 / 79. szám
m IflBOWraW XIV. «VF. 79. SZÁM. még akkor la éreztetné hatását, ha az előbbi bajokat figyelmen kívül is hagyhatnék. t: rA világ nagy jegybankjainak szerepe. •£ világ vezető jegybankjait a mai válság bekövetkezéséért kardinális mulasztások terhelik. Különösen Hibás az U. S. A. kamatpolitikája, mert az általános fellendülés idején. 1925—1929-ig oly alaosony kamatlábbal dolgozott, amely a meglevő amerikai iparvállalatok túlméretezését megkönnyítette és ezáltal a meglevő tőkéknek okszerű elhelyezését megakadályozta. Még nagyobb hibát követtek el az amerikai jegybankok 1929-ben, amikor a kamatlábat 8%%-ról rövid időn belül 6%-ra emelték. Intézkedésük, mondanunk sem kell, a termelést a legnagyobb meglepetések elé állították. As európai jegybankok közül a francia jegybankot terheli a legnagyob mulasztás és a legnagyobb felelősség a mai gazdasági válság kiélesedéséért. Amikor a válság előjelei már ssáltében mutatkoztak, a Basque de Francénak minden törekvése oda irányult, hogy aranykészletét minden leható módon szaporítsa. A francia jegybank aranyállománya valóban növekedett, azonban Euröpaszerte oly gazdasági lerongyolódás következett be, amely rövid időn belül Franciaországot is magával fogja ragadni. Még nagyobb hibát követett el a francia hivatalos politika, amely az Európa újjáépítéséhez szükséges tőkéket vonakodott és vonakodik még napjainkban is a tőkére szoruló országok rendelkezésére bocsátani. Nem gazdasági, hanem politikai szemszögből ítéli meg a dolgokat, igy pedig Európa gazdasági életét nem lehet talpra segíteni. A kivezető nt. Az okokat, amelyek a mai nyomorúságos állapotba juttattak, az elmondottak alapján a következőkben látjuk: 1. Az őstermelés az uj racionalizált termelő Módszerek bevezetésével rövid idő alatt forradalmi átalakuláson ment át. 2> A technika rohamos fejlődése gyökeresen átalakította az ipari termelést is és a racionalizálás miatt feleslegessé vált munkaerő még nem tudott uj elhelyezést találni. 8. A nagy politikai átalakulás az egész világ termelési rendjét megzavarta, az elzárkózó politika az egyes országok közti természetes árucserét megakadályozza. 4. A világ vezető jegybankjai nem állottak hivatásuk magaslatán. Ennyi ok nomosak elég, de sok is ahhoz, hogy a gazdasági élet harmóniáját tökéletes ’káosz váltsa fel. Csökkenő termelésnek és nö |vekvő munkanélküliségnek kell támadnia nyomában. Ebből o felfordulásból csak az eddigi gazdasági politika gyökeres revíziója vezethet ki. Minden erővel elő kell mozdítani a termelő ■munka újjászervezését, meg kell szüntetni a természetes árucsere útjában álló akadályokat és legfőképen fel kell ismerni azt az igazságot, hogy alvilág népei csak szolidáris együttmükö dóssel juthatnak előbbre. A kis gazdasági egy tégek életképtelenségének a mai válság elmélyülése egyik legerősebb bizonyítéka. Az elzár hózás politikája nem tartható fenn, a világ népeinek, különösen Európa népeinek egymás életlehetőségeit respektálva, vállvetett munkára kell szövetséget kötniök. I Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltóink Les-Toros, a bikaviadalok napja Madridban Barangolásaim Spanyolországban — Kasztlllában, ahol háromszor vetnek és aratnak évenként. lrt*s Báthory Ferenc. Kolozsvár, Püafa UnirSI (Főtér) 29. BámSfy palota. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival Etfinyös ffestételak mellett kölcsönt nyújt A Zaragózáből Madridba, vezető vasútvonal mentén, megbámultam itt-ott azokat s sötét és mély üregeket, amelyeket be-bevágtak s „lösz” vagy a köznép nyelvén „sárga£öld”-nek hívott agyagos talajba. Az ilyen föld- bevájt barlanglakásokban, amelyekhez hasonlókban az ősember lakott, ma is belebnjik időnként a munkás, mert Spanyolországnak ezen a részén már olyan meleg van a nyári hónapokban, hogy a hőség szinte elviselhetetlen: Ez az oka, hogy itt Kasztiliában már háromszor vetnek és aratnak évenként. Itt az egyik gazda éppen kévéket rak szamara hátára — mert itt ez pótolja a lovat és ökröt — amott meg egy másik faekevel szántogatja a kiszáradt földet, mig a harmadik a szán- tóföldön húzott széles barázdákba egész patakokat vezet a folyóból. Habár nagy örömmel szemléltem a jámbor kaszti- liai nép páratlan szorgalmát, de mégás jobban örültem, mikor a távolban megpillantottam hirtelen a 6ikon Madridat.. a Madridban. Hogyha nem Madridról, hanem az annyira ismert Velencéről akarnék egyet-mést röviden mondani, elég volna itt felhoznom, hogy a Marcus-templom és a Kam- panile még mindig elválva élnek a szent Marcus téren s ha még felemlíteném, hogy a kifli oly rossz, az emberek pedig éppen olyan kapzsik, mint más városokban, azt hiszem, elmondtam volna róla mindent, legfeljebb talán még azt tehetném hozzá, hogy az, aki kissé széjjel akar néizni ebben a váróéban, a kövérebbik tárcáját tegye a zsebébe. Ha pedig a füst- és ködtől folyton sötét Londont kellene e helyen bemutatnom, egyszerűen elővenném a tentatartómat, aztán végigöntenóm e fehér papírlapon s tisztelt olvasóim tisztán látnák maguk előtt Londont. Madrid város leírása nem ily könnyű dolog. Alig pillantod meg a nagy sivatagon épült modem várost, olyan porfellogek szállnak fel előtted, hogy azt hiszed, eltemeti az egész Madridét. Amilyen kopár és kihalt e városnak az egész környéke, époly zajos és élénk az élet belsejében. Még el se hagytad a szép Estacione Centrale ajtaját, máris körülvett egy egész sereg hordár és ha nem vagy szemes, sirhatsz pakkod után. Alig törtem át e roppant tolakodó speciesek hadát, a Hotel de Russianak vettem az utamat. Aki azt hitte, hogy Madridban tipikus spanyol várost talál, csalódva józwvodik ki csakhamar hitéből. Bár alig találsz olvaa várost, amelyben annyiféle típus öt len ék szemedbe, mint éppen Madridban, de építkezése ée szokásaiban kevésbé tér «I a modern városoktól. A „Puerta del Sol" (Nap; kapuja) impozáns nagy téren — ahol régebben a város kapuja volt — ma három-négyemeletes házak emelkednek. Mikor végignéztem a „Puerta del Sol” összes kirakatát, leültem a Calle de Algala egyik kávé- háza «lé, hogy a madridi életet tanulmányozhassam... belterületen fék városi házakra I. h. bekebelezés mellett v o A Los-Toros napja De mi történt, hogy az ucca egyszerre oly zajos? A fel s alá futó rikkancsok tábora a szokottnál nagyobb zajjal lepi el az nccát. Vájjon mi történt, hogy vasárnap délután külön kiadást adnak ki a madridi lapok?... Talán kitört egyszerre a spanyol forradalom... vagy talán a királyi párt űztél: el trónjáról?... Azonnal megtudom egyik udvarias szomszédomtól, hogy ma van .Madridban a bikaviadal — vagy spanyolul szólva — a „les toros" napja. As öt vagy hatezer embert befogadó aréna tetején, amely egészen a város végón épült, már lobog a „piros- árgft-piros” szinü spanyol zászló. Pontban 5 órakor kezdődött meg a bikaviadal, de már 2 órával előbb nagy néptömeg «ürgött-forgott az aréna körül. A külön újságokat s folyóiratokat, amelyek nemcsak a hires matadorokat, hanem a bikák arcképét is közölni szokták, roppant zsivajjal kínálja a rikkancsok hada. Ott van a címlapon Alfonzo Cela és Matriae Ijara, két matador arcképe, kiket Malagában kapott a hír szárnyra s ma itt mutatják be vakmerőségüket, Izidora Sota, Francisco Roceo és Edvardo Albasan banderillcrokai, valamint a ma szereplő pikadorok hadát — akiknek rossz gebéin már annyiszor mulatott Madrid közönsége — nagyon jól ismerik az egész városban. A hatezer embert könnyen befogadó aréna belseje már szinUltig megtelt a nagy közönséggel, csak a koronával díszített páholyból hiányzik ezúttal a királyi •salad. A „sol” (nap) s az „ombra” (árnyék) helyek között aszerint választhatsz itt az arénában, amint a tárcádban apály, vagy dagály van. A fedett karzathoz hasonló „ombrá’-ban a pénzes emberek ülnek kényelmesen, mig a naptól sütött ,r'ol”-ban köröskörül a nagy tömeg foglal helyet a kőüléseken. A kíváncsiság és pokoli hőségtől kinzott nagy néptömeg, amely már megunta a kemény Vőüléat, lármával ad kifejezést nyugtalanságának. Pontban 5 ómkor, amikor a zaj már elviselhetetlen, megszólal pár percre az erős zenekar s a hirtelen kinyílt aréna kapuján két lovas banderillero vágtat be egyszerre s párszor végigfut körben az aréna porondján. Alighogy^ eltűnt a két banderillero a közönség elől, heszalad a másik kapun egy fekete bika és tétovázva megáll az aréna közepén. Egetverő tapa és éljaoafe közt lép be Alfonzo Cela, a legelső matador, afi már többszáz bikának oltá ki életét Alig látta meg a bika a matador balkezében tartott piroskendőfélót, őrült dühvei fut feléje, hogy felöklol- hesse. Mikor már azt hinnők, hogy a bika két szarvára került a matador, hirtelen elfordítja a kendő piros színét s a pár pillanattal előbb még annyira dühös, vad bestia, megjuhászicdva tekint a matador szemébe. Az óriási taps és éljenzések közt meg-megismétlődő kínos jelenetbe csak a rossz gebéjén hirtelen befutó lándzsás pikador önt némi derültséget. A láadzsadöféstől hirtelen felbőszült tüzesszemü bika olyan erővel döfi a két szarvát a lóba, hogy menten kifordul előttünk a bele. A ló után a pikadort érné el végzete, de ott terem a matador piros kendőjével és a bika figyelmét a kendőre tereli. Idegizgató látvány, ami most következik. A biztos- kezű Ó9 nyugodtvérü Cela 10 nyilat dobott messziről a bika nyakába és megállóit benne mind a tiz nyílvessző. Patakok módjára folyik a sűrű vár a bika nyakából, midőn ott terem előtte megint a matador. A jobbjában tartott hosszú, hegyes kardot elfedi a balkezében levő piros kendő. Ideges izgalom vesz erőt egyszerre a nagy, közönségen, csak a matador tartja meg roppant hidegvérét. A bikától csak egy lépésnyire álló matador vaskardja egy döféssel véget vet a bika életének. .Égigható taps és himév a jutakna Alfonzo Cela-n.ak, de gúny, fütty óa roppant lárma, ha célt téveszt kardja. Még érzi a tömeg a megölt bikából kifolyó vérszagot, még alig vitték ki egy szánkófélén a megölt állat testét: mér behintették homokkal a véres helyeket és készen volt a szinhely egy másik küzdelemre; mert ezt, az izgató, véres jelenetet — amely eilen nem ért seramit a pápák átka som' — hatizben kell végignéznie a közön- égnek. Az ily vérfagyasztó látványhoz nem szokott idegen embernek teljesen elegendő, ha egyet végignézett, Felállottam tehát én is az aréna kemény üléséről s tovább folytattam sétámat a város uccáin... Nyolc óra volt, midőn délutáni barangolásomból a Hotel de Russia nagy éttermébe értem. A tarkábbnál tarkább növényekkel gazdagon díszített hosszú asztaloknál, amelyeken ott díszelgett — mint nagy ritkaság — a bojtorjánunk is, már mindnyájan együtt ültek az r.sztal társ aim és a maiagai bor hatása alatt élményeikről beszéltek egymásnak nagy hévvel. Az egyik Brazíliáról zeng dicshimnuszokat, amelyben négy évet töltött egyfolytában, a másik meg Egyiptomról bőszéi társainak, amelyet ugv darner, mint saját hazáját. Il óráig (maradt a társaság egy kis része együtt, hallgatva a Brazíliában és Egyiptomban is élt két spanyol élceit, amelyeknek nem volt se vége, se hossza. Mikor felmentem a Hotel de Russia igen szűk lépcsőjén szerény kia szobámba, még mindig előttem volt a két-, világot látott élocs spanyol képe és csak most. értettem meg a nagy britt költő, Shakespeare szép mondását: Aki (műidig otthon csücsül, Az hamar kifogy a — vicebül. A „Messiásá — Friedrich Gottlieb Klopstock — Zengi ember, megváltását, öroíéleiü lelkem, Messiás mit a fólián végzett emberi bűnért 5 mig Idám ivadékát isteni kegyre emelte, Kint szenved}, htodé lelkét s menyekbe áics&ütí. így lett Űr akaratja. A Sátán haroa hiába 8 Júda hasztalanul támadt Isién fia eUm, Elvégezve s mü » elnyerve a bűnre bocsánat. 6 nagy Tett, ha oznpán szent irgalom Istene ismer, Megköseüthet-e költő hangja a mess is kődéből!. Visszhangját te, Teremtő Szellem, térden imádott, ■, Ihlesd lelkesedéssel, ébreszd égi erővel, Hintsd ragyogó szépséggel t vértezd mennyéi tü&éJ, Mert te az isteni titkok mélységébe tekinthetsz S porból lett ember szive mélyén templomul állásil, Adj, 6, tiszta sziveit Gyarló hangom, reme gon bár, Zengjen az isteni Megváltóról s messzire hasson Szent kegyed áldásival — vészes pályán fut ásón, Emberek, eszmei Fenség földi tudói, mit akkor Hyertetsk üdvre, midón a Teremtő lelke megenyhült, Halljátok Adtomat s főleg ti nemesstivá hívők, Mennyei Közvetítőnknek lettes, drága baráti, Kikre, Utolsó ítélet vár lelki reményül, Zengjétek velem isteni torsát üdvözítőnknek}. GAUA AKM fgMtdz*.
