Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-26 / 93. szám
/ ■XIP. IETF. SS. Wsußvtm ’iLLiS RAB (ARBE) SZIGET DALMACIA Palace Hotel PRAHA *. Hotel BRISTOL —“ .»4U»Aík Teljes penzió (az összes illetményekkel és kiszolgálással együtt) a stoöák fekvése szerint Lei 250-től 390-ig. — Kérjenek ill. prospektusokat. továbbá politikai községtől is, melynek lakósai között többszázan földigénylési joggal bírtak (Ditró község). Mindezeket a kisajátított területeket az „Astra“ kapta, mely a volt tulajdonosoknak, vagy másoknak nagy áron adja bérbe, holott a tulajdonosok még sem a kisajátitási árat, sem annak évi kamatait kézhez nem vették. Az „Astra“ 1928. évi jelentésében 34 csiki községet sorol fel, melyekben belsőségekhez jutott és amelyekért bért szed. 3. Sportterületek címén létminimummal sem rendelkező földmivescsaládok és más kisemberek fosztattak meg a falvak belterületén fekvő és a családtagok részére belsőségeknek szánt birtokaiktól, Csikszentdomokos, Vacaresti és Gyergyószentmiklós községekben. Mindezeket a területeket a csendőrség, az „Astra“ és a bukaresti sportszövetség bérbeadás utján használják. Igen sok volt tulajdonos nagyobb évi bért fizet, mint amennyi a terület kisajátítási ára volt s amelyet még mindig nem fizettek ki részükre, úgyszintén a 9 év óta esedékes kamatokat sem. — Kérjük a Miniszter Urat, méltóztassék elrendelni, bogy a fenti cimeken kisajátított birtokok az agrártörvény 19. cikkében megállapított bér mellett a volt tulajdonosok használatában hagyassanak. Méltóztassék továbbá a Comi- tetnl Agrar-t megkeresni a törvény végrehajtási utasításának 59-ik cikke értelmében annak kivizsgálása és megállapítása végett, hogy a fentebb felsorolt intézmények igényjogosultsággal nem bírtak és kérjük ennek folytán intézkedni az elvett földek visszaadása iránt. Huszonhat százalékról öt és fél százalékra apadt le a kolozsvári egyetem zsidó hallgatóinak száma Hz évvel ezelőtt 81 diák szerzett doktorátust, az elmúlt évben csak 4 — A kolozsvári zsidóság vezetői Einsteln-otthont akarnak létesíteni a zsidó főiskolások számára (Bukarest április 24) Lapunk egyik előző számában közöltük a csikmegyei magyar parla- mentúrok memorandumának első részét, mely a román templomok és iskolák céljaira történt kisajátítások körül elkövetett égbekiáltó törvénytelenségekre hívta fel az illetékes miniszter figyelmét. Ez alkalommal az emlékirat második s talán legérdekesebb részét, közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy szerinek, ha Xorga miniszterelnök ur figyelmét nem kerülnék el ezek a panaszok. Az uj miniszterelnök a törvényesség s mindeiiekfülöít: a pártoktól való teljes függetlenség jelszavával foglalta el előkelő székót. Kijelentéseinek őszinteségét egy pillanatig se vonjuk kétségbe s éppen ezért szavaival összeegyeztethető- nek találnék azt, hogy kis figyelmet szentelve ennek az ügynek, miniszterelnöki pozíciójában megszüntetné végre a székely népnek ezt a közel tíz év óta tartó kálvária-járását az emberiesség és az igazság nevében. A memorandum második része igy hangzik: Hogyan sajátítottak ki Mádéíalván? —Mádéfalva csikmegyei községben a járási agrárbizottság 285—923. sz. határozattal mintegy 7 kataszteri holdat sajátított ki, mint házhelyeket a vasúti alkalmazottak részére. Ezzel az aktussal a bizottság a tulajdonosok nagy re szének utolsó birtokát vette el. Á többiek is csak siláyg^qjpiinőségü szántók és csekély értéket képviselő kaszálók fölött rendelkeznek. A tulajdonosok között többen vannak olyanok, kik a háboru-IÜlsftt tűzkár folytán épületeiket vesztették el minden kármegtérités nélkül, továbbá olyanok, kiktől a Cfr vasúti állomásának kibővítésére sajátítottak már ki földeket, ezenkívül vannak hadiözvegyek, árvák és a háborúban résztvett férfiak. Ezeket a kisegzisz- tenciákat fosztották meg attól a csekély belsőségtől, mely az állami ut mellett a vasúti csatlakozó állomás közvetlen közelében értéket képviselt s amelyet a volt tulajdonosok családtagjaik részére építkezésre használhattak volna. A vasúti alkalmazottak többnyire eladták a kapott földeket jó nyereséggel, ’ minthogy ezt egy külön törvény lehetővé tette. A volt tulajdonosok többször kérték, hogy a törvény szerint más megfelelő értékű földekkel kártalanít!assanak, de kérésük hiábavaló volt. A földkiosztás során mellőzték igényeiket, bár volt lehetőség kielégítésükre. Mádéfalva községtől G—10 kilométerre fekvő két községben (Csik- tapolca és Zsögöd) a kisajátított birtokokból a maximumig elégítették ki a Csíkszeredái gör. keleti és gör. katholikus egyházközségeket, bár az erdélyi agrártörvény 92. cikkének 12-ik pontja szerint • sorrendben csak legutoljára jöhettek volna tekintetbe egyéb igényjogosultakkal szemben. Ezek az egyházközségek ezenkívül még sok milliót érő erdőt is kaptak az elkobzott és az állam tulajdonává vált „Csiki Magánjavak“ birtokából. Az „Astra“ jobbágya lett a csíki székely — Az erdélyi agrártörvény 40-ik cikke szerint a kisajátított földekből az állam megtarthatja magának az általános művelődési, gazdasági, szociális és nevelési célokat szolgáló területeket. Az állam megtartásokkal a fönti célokra az olyan földtulajdonosokkal szemben azonban semmilyen körülmények között sem élhet, kiknek birtokát, mint minimumot az agrártörvény minden kisajátítás alól mentesnek nyilvánította. — A törvénynek e rendelkezése ellenére (Kolozsvár, április 24.) Az erdélyi zsidó diákságéi yző bizottság grafikonokkal illusztrált brosúrái adott ki a zsidó diáksegélyző akció öt éves működéséről. Ez a kis könyv nemcsak érdekes, de sok tekintetben tanulságos is és hűségesen tükröztél! vissza a kisebbségi sorsközösségben élő erdélyi zsidó diákok kálváriáját a beiratkozástól a diploma megszerzéséig. A zsidó diáksegélyezés odisszeájának két fejezete van, az egyik a tanuló diákokra, a másik pedig a segélyző intézményt fentartó zsidó társadalomra vonatkozik. Ami a zsidó diákokat illeti, felette érdekes, hogy míg 1919—20 esztendőben a beiratkozott összes hallgatók közül 458 volt a zsidó, ez a számarány 1928-ban már igy alakult: 3021 beiratkozott egyetemi hallgató és 175 zsidó diák. Az előző évek 21—26 százalékos zsidó arány száma fokozatosan leapadt 8-ra ugyanannyira, hogy ma már Humerus clauzus törvény nélkül is a zsidó diákok száma azon a ponton van, amelyet egy numerus clauzus is engedélyezett volna. Még beszédesebb ez a számarány, ha a ha, - gatók végzettségének statisztikáját forgatjuk. Tíz évvel ezelőtt hat zsidó hallgató szerzett licenciát, 14 zsidó hallgató jogi és 67 orvosi diplomát, addig a legutóbbi év statisztikája szerint licenciát egyetlen zsidó hallgató sem szerzett, jogi doktorátust egy, orvosi doktorátust pedig három zsidó hallgató. A számarányok ily feltűnő eltolódásának bizonyára több oka van. Egyik ok talán az is, hogy a zsidótársadalom az uj generációt nem föltétlenül az egyetemi pályára ösztökéli és más pályákon keres számára elhelyezkedést. Közbejátszó ok lehet az is, hogy a külföldi egyetemeken tanuló zsidó hallgatók száma az utóbbi esztendőkben több volt, mint más években. Nyilvánvalóan befolyásolták a zsidó diákságot az elmúlt évek súlyos antiszemita kilengései is, amelyek sok zsidó diákot visszariasztottak az egyetemek látogatásától. Egy végső főok azonban az, hogy a zsidó egyetemi hallgatók rendkivül szegények. E könyv adatai szerint az öt utolsó esztendőben, amikor máris leapadt a zsidó hallgatók száma, a diákságnak két és félmillió lejt kellett a zsidó társadalomból felhajtani. Az eddigi támogatások ötletszerű segítésnek bizonyultak és most az erdélyi zsidóság vezetői elhatározták, hogy intézményesen fognak gondoskodni a zsidó diákság jövőjéről. Eddig bérelt helyiségben menzát tartottak fenn, amelynek a múlt évben 64, ebben az évben pedig 101 volt a tagja. A vezetők úgy képzelik, hogy kétmillió lejből már egy olyan objektumot tudnak megszerezni, amely hajlékot ad úgy a menzának, mint a diákotthonnak. Az uj főiskolai ottbont Einstein-otthonnak fogják elnevezni, a felépítésére szükséges összeget társadalmi utón szerzik meg és akciót indítanak, hogy a külföldön tanuló diákok is hazakerüljenek. Thury Lajos: & veszedelmes SZSfeiSíTS. Színésznő és költő szerelme. 237 oldal, 163 Lei Lepage könyvkereskedés, Kolozsvár frankó küldi. Kérjen ingyen könyv- jegyzékeket. Vak és munkaképtelen földmivestő! is elvették a földet, csakhogy a csikmegyei „Astra“ 34 község után szedhessen kultursarcot Megdöbbentő részleieket tár fel a csikmegyei magyar parlamenftárok memorandumának második része «lorga mimsztes'elnök ur figyelmébe! Csikmegyében számos földmives vesztette el legkisebb birtokát csendőrsóg, kulturházak és sportterületek céljaira való kisajátítások által. Ezek között olyanok is fordultak elő, kik igény- jogosultsággal bírtak meglevő birtokuknak az agrárreform során 7 kát. holdra való kiegészítésére és egynek sem haladta meg birtokállománya az agrártörvény 8. cikkében kisajátítás alól mentesnek nyilvánított minimumot. 1. Csendőrség részére elvettek bekerített területeket, melyek a törvény 16-ik cikke értelmében nem esnek kisajátítás alá (pl. Csiksomlyó községben). Továbbá elvettek olyan földmives- től, kinek csupán silány havasi legelője és kaszálója maradt és aki 14 családtag ellátásáról gondoskodik (pl. Lunca de sus községben Antal György Józsefnétől). Kisajtitották Armeseni községijén a rém. kath. egyházközség birtokát, mely a törvény 6. cikkének 4. pontjában meghatározott mértéket sem éri el, ezenkívül több szegény családnak legtermékenyebb birtokrészét. 2. „Nemzeti Kulturházak“ céljaira harmincnál több községben hajtottak végre kisajátítást. Elvették a munkaképtelen és vak földmivcstöl is a földet, kinek öt családtag mellett 4 kát. hold, az összes birtoka,
