Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-24 / 92. szám
X/F- ÉVF. 92. SZÁM. MMM s MOSS Jorga miniszterelnök a politika amatőrje JCifjez fékét Qasonlitani Jorga professzort a magyar politikusok közül ? — Tűivel dizonyitotta 62 az oknyomczó történész a széke fyek román eredetét ? - Jorga négy tanulmánya a kiseddségi kérdésről — Vázlatos portré az uj kormány elnökéről Ha analógiát keresünk és Iorga miniszterelnök személyét az elmalt évtizedek magyar politikusainak valamelyikével igyekszünk összehasonlítani, őszintén szólva zavarba jutunk. Nem tehetünk róla, de Iorgát sehogy sem tudjuk a hivatásos politikusok közé sorozni, — ami azonban semmiképpen sem kompromittáló, — lelkessége, temperamentumos kiszólásai a diplomáciai ravaszkodásnak majdnem teljes hiánya nyilvánvalóan a politika amatőrjei közé sorozzák. Kihez is hasonlít? Valami kevés tagadba tatlanul van benne Apponyiból, tüzes patriotizmusa, a pártkeretek abroncsát nem tűrő gerincesség, amely azonban lorgánál talán inkább következetlenségnek minősíthető. Iorga is — akárcsak Apponyi — gyakori vendége az európai metropolisoknak, előadásokat tart, az agitátor szerepét is vállalja hazája érdekében. Precízen ismeri a világnyelveket, ha nem is veheti fel a versenyt a szónoklás nagy mesterével, Apponyival, aki mint a magyar nemzet nagy ügyvédje a békekonferencián ugyanazzal a tökéletességgel szónokolt angolul, franciául és olaszul, mint Gtthon magyarul, vagy alkalom- adtán németül. Iorga a katedrán egy soknyelvet beszélő professzor, Apponyi az uj kor Kossuth Lajosa, aki ha nem is buktatta meg Nagybri- tánia kormányát, ha nem is tudta a nagyhatalmak aeropag jút jobb belátásra bírni, de legalább elkápráztatta és egy kissé mintha meg is győzte volna — igaz, hogy elkésetten, befejezett tények után — a trianoni tükörterem gyülekezetét. Ápáthyhoz is gyakran hasonlítják Iorgát. És ez a hasonlat nem is egészen rossz. Apáthy is világhírű tudós volt — valamikor komoly jelöltje a Nobel-dijnak — s gz ország mégis inkább mint politikust ismerte. Az emberek nem szoktak a tudományos szakirodalom olvasásával szórakozni, ellenben Apáthyért, a lelkes 48-as politikusért, tüzbe mentek volna. Apáthy Istvánról a forradalom derítette ki véglegesen, hogy a tudós professzor a politikában csak dilettáns volt. Egész életén át harcolt a Habsburgok ellen, Magyarország függetlenségéért s ő volt a legnagyobb zavarban, amikor rá várt a forradalom proklamálásónak és az Ausztriától való elszakadás kihirdetésének feladata. Iorgát nem a forradalom hozta zavarba, de bizonyára legalább is annyira zavarba jött, amikor miniszterelnökké való kinevezését olvasta a Monitorul Oficialban. Azok, akik emlékeznek az Apáthy István erdélyi főkormánybiztosságának tragikus hónapjaira, amikor Apáthynak azt kellett látnia, hogy a hatalomnak csak névleges birtokosa, a kormányzás gyeplői a szó szoros értelmében kihulltak a kezéből, bizonyára beismerte önmaga előtt is, hogy ezt az életet elhibázta. Vájjon Iorga azon a napon, amikor ott k8Ü hagynia a miniszterelnöki széket, nem fog éppen ngy ő is végzetesen megundorodni a politikától?... Iorga megfordult már néhányszor Kolozsvárt, kopasz homlokát és próféta-szakállát mi is megcsodálhattak. Sokféle kijelentését írhattuk meg már. Egyszer azt mondta, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, de ennek a tételnek bizonyitékaival adós maradt. Hallottunk olyan kijelentéseiről is, amelyek a legnagyobb elismeréssel szóltak a magyarság kulturképességciről és értékes faji jellemvonásairól. Elismerte, hogy Erdély rendkívül sokat köszönhet a magyar kultúrának. De — ámbár igyekezett megnézni mindent Kolozsvárt — műemlékeinkre csak lekicsinylő jelzői voltak. Ma sem tudjuk tehát, hogy megbecsül-e bennünket, vagy lenéz? • Annyi bizonyos, hogy Iorga szertelen egyéniség. Nem régiben röpirat jelent meg Bukarestben, amely azt igyekezett bebizonyítani, hogy Iorgának minden kérdésről két véleménye van. Ha ez igaz, akkor nem volna érdektelen átbogarászni, mintegy háromszáz kötetre tehető könyveit, ami nem volna könnyű dolog. Egész könyvtár! Fáradhatatlan munkás. Az oknyomozó történelem a szakmája, de ugyanakkor, amikor a székelyeket, mint egykori románokat „leleplezte“, arról nem szeret beszélni, hogy családja görög eredetű, ősei a konstantinápolyi Ageoropus családból származnak. Nem panaszkodhatik arról, hogy elnyomták. Hnszonnégyéves korában már egyetemi tanár, aki a baloldali eszmeáramlatok harcosának vallja magát. Ezidőtájt igy formulázta meg programját: „Minden népnek olyan mértékben van létjogosultsága, amilyen mértékben hozzájárul a kulturfejlődéshez.“ Eleinte következetes is maradt, de aztán sok támadásban volt része, annak az elvnek hirdetése miatt, hogy előbb fel keli világosítani a népet és csak azután tarthat igényt politikai jogokra. Ezt az álláspontját sokan retrográdnak mondották, de a fiatal Iorga professzor ngy oldotta meg a kérdést, hogy többé nem foglalkozott vele. Kedvenc gondolata volt az is, hogy megteremtse az ország határain kivül élő románok szellemi közösségét a hazájabeliekkel. Ezt a szép és számunkra, magyarokra ma is aktuális gondolatot, Iorga nemcsak Írásban hirdette, hanem igyekezett meg is valósítani. Bejárta Erdélyt, Bukovinát és a többi románok által lakott területeket Európában és mindenütt kulturelő- adásokat tartott. (Vajjen mit szólna hozzá Iorga, ha ugyanezt most egy magyarországi magyar tudós kísérelné meg?) 1307-ben lépett fél először képviselőnek és lakiban nemzeti demokrata programmal meg is választották. Ekkor indítja meg a „Neamul Románese“' cimü folyóiratot, amely a mai napig is megjelenik, eziéc'íszeriní mint napilap. Ennek a lapnak kezdetben Cuza professzor is munkatársa volt, aki eleinte csak a kulturális és erkölcsi megújhodás mellett tört lándzsát, de csakhamar kiderült, hogy ezalatt antiszemita programot ért. iorga ebben a kérdésben már akkor határozott volt és megszakítja Gazával az összeköttetést. Évről-évre, illetve ciklusról-ciklnsra megkapja a maga képviselői mandátumát, de politikai sikereket nem igen tud elkönyvelni. A lorga-párt csak keret marad párthivek nélkül. Mai karrierje bizonyára összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a fiatal Károly herceg az ő egyetemi kurzusait hallgatja három éven keresztül, később magánórákat vesz tőle és gyakran ellátogat Váleni-de-Munte-ba, Iorga proHajhullás ti hajkorpázás ellen a legjobb szer az fiGGBR-5*£?R9l.. Kapható minden gyógyszertárban és droguertában fesszor szabadegyetemére, amelyet 1899-ben alapított. 1914-ben Iorga háboruellenes. Erkölcsi szempontból megengedhetetlennek tartja, hogy az ókirályságbeli románok erdélyi testvéreik ellen harcoljanak. 1916-ban azonban Jasiban megjelenteti a „Neanxnl Románesc‘*-et, amelyben felfüggeszti elveit és kitartásra bnzditja a katonákat. Ezután Iorga szorosabb házasságot köt a politikával, sőt van egy felfedezettje is: Mihala- che, aki akkor az országos tanítóegyesület elnöki tisztjét tölti be. Iorga személyes ajánlatára kapta Mihalache az első miniszteri tárcát. A továbbiakban Iorga végigviziteli a különböző politikai pártokat. Egyidőben Argetoiannval épit ki szorosabb politikai nexust, 1924-ben pártja az erdélyi nemzeti párttal egyesül, de 1926- ban, amikor a nemzeti parasztpárt kibontja zászlóját, Iorga Ismét önállósítja magát. Az a kijelentése, hogy kormányrajntása esetén hívei ne várjanak zsíros állásokat, nem nagyon szaporítják párttagjainak számát, Az sem növeli népszerűségét, hogy két évvel ezelőtt bizalmas körlevélben arra hivja fel a kulturliga erdélyi frakciójának tagjait, hogy igyekezzenek knltur- kapcsolatokat felvenni a kisebbségekkel. Általában: Iorga időnkénti „kilengései“ ellenére sem ellenszenves a magyarság előtt, Valamit magyarul is tud, állítólag felesége magyar származása. Ha néha ki is rohan a kisebbségek ellen, de mégis jjégy tanulmánya foglalkozik a kisebbségi kérdéssel s ha legutóbbi lépése, amellyel kisebbségi államtitkárságot akar felállítani, nem is mondható szerencsésnek, — Iorgának tudnia kell, hogy Brandsch Rudolf nemcsak a magyarság előtt vörös posztó, hanem a németség köreiben sem örvend különös szimpátiának — azonban elődjének, a „demokrácia miniszterelnökének“, a gyulafehérvári határozat erkölcsi obligója mellett sem jutott ilyesmi eszébe. Hiába, mintha ez is a Iorga politikai dilet- tán (izmusa mellett bizony") ana! — Féláron utazhatik Budapestre, ha résztvesz társasutazásunkon. Részvételi dij 1380 lej, melyben bennfoglaltatik a vasúti jegy a határtól Budapestig és vissza Budapesttől a határig, a kollektiv útlevél dija, vizumköltségek, valamint a belépő jegy a Nemzetközi Mintavásárra. — Az utazás a Kolozsvárról indulóknak Kolozsvártól Budapestig és vissza Kolozsvárig 1880 lejbe kerül. Indulás május 7-én déli 12 óra 34 perces gyorsvonattal, a visszautazás tetszés szerint 12-én, vagy 17-én történik. Szükséges iratok: álampolgársági bizonyítvány hiteles másolata, férfiaknál 18—46 évig a katonai igazolvány másolata, nőknél, ha férjük nélkül utaznak, férji beleegyezés, kiskorúaknál szülői beleegyezés. Részletes prospektust 6 lej válaszbélyeg beküldése ellenében a kiadóhivatal küld. Szőlő-, vagy gyümölcs- telepítők figyelmébe! Ha éghajlatunknak megfelelő’, kipróbált é3 egészséges szőlő, vagy gyümőlcsfaoltványt akarnak ültetni, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóth- íalusi és Társa oltvánvtelapéről Tárgu-Mures—Marosvásárhely, Sír. Sít. Gheorgne (Szentgyörgy u.) 9. lllllWllllll!lilW!IIIHII[|lll»l!i!llllílllilMirj!!iilll»; Lébe? fed ónján- és fsslwto’ojíí Oaj- Hgíojssüp, StraSa UoMütti Ha. I w Hatsarkos és mindenféle négyszeg- letes keritésfonatot, sodronyszöveteket, sodronyágybetéteket és minden fajta vas- és rézbutorokat, nemkülönben diszkeritéseket. Előnyös árak ! Szükséglet beálltával szíveskedjék árajánlatot bekérni: Cipőgyár 52. T* <!uji S3 CT f m 1 dk* £ 8%pl 1031. augusztus 1-től F Is IF Érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek a „Turul“ igazgatóságánál, a Dermata Müvek épületében.
