Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-24 / 92. szám
3 XIZ, tVJ. 92. SZÁM, Kilenc gyilkosságért kileneizerei halálra ítélte a törvényszék a düsseldorfi rémet »)Meg vagyok győződve, hogy ha valaki olyan Ifjúságot élt át, mint én, hozzám hasonló lenne** védekezett Kürten az ítélet meghozatala előtt (Düsseldorf, április 22.) A Kürten-per elérkezett végső fejezetéhez, elhangzottak a vád- és védbeszédek és a fairóság meghozta az ítéletet. Szerda délelőtt Jansen ügyész háromszázötven fő.nyi hallgatóság előtt tartotta meg vádbeszédét. — Olyan per végéhez értünk el — mondotta — amely példátlan az igazságszolgáltatás történetében. A borzalmas bűncselekmények ilyen hal- maeata miatt soha senki sem állott még bíróság előtt. A példátlanul felizgatott közhangulat a rendőrség munkáját hátráltató adatok óriási tömegét adta. A nyomozás során kétszáznál több ember jelentkezett, akik mind a düsseldorfi rém oek mondották magukat. Legalább tizenkétszer különböző figyelmeztetést, utasítást kapott a rendőrség s a legnagyobb szerencse, hogy ezek között nem jutottunk téves nyomra. Az ügyész a vádlott életét taglalta, majd az egyes gyilkosságokat vette sorra és mindenik- uél főként az előrefontoltságot bizonyította. Dr. Erich főügyész beszélt azután. Beszéde végén kérte, hogy az esküdtek a vádlottat mondják ki bűnösnek kilenc rendbeli gyilkosságban és ezért mérjenek reá halálos ítéletet s ezenkívül gyilkosság kísérleteiért, szemétemsértö cselekedetekért összesen tizenöt évre öszevonandó hatvan évi büntetést, politikai jogaiuak teljes felfüggesztését és életfogytiglan tartó rendőri őrizeteikért. lfír, ,rxi, A védő beszél. A szünet után Wechner dr- védő emelkedett szólásra. Először azt igyekezett igazolsi, hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen ügyben egyáltalában szerepet juttatnak a védelemnek. A vádlottat dlyan bűncselekményekért állították bíróság elé, ameljmk példátlanok. Nagyon sokan kérdezték tőlem, lehetséges-e az, hogy egy ilyen ember, egy ilyen vádlott mellé, akit valósággal állatembernek lehetne nevezni, védőt rendelnek ki. Arra kérte az esküiteket, hogy ne csak a bűncselekmények borzalmasságát mérlegeljék, hanem adjanak hitelt azoknak a kijelentéseknek is, amelyeket Kürtőn tettei indító okairól mond. Azt a tényt, hogyha valaki nem riad vissza ártatlan gyermekek megölésétől annak bizonyítékául fogja fel, hogy az illető nem normális. Talán el fog jönni az idő, amikor a Kiirten-esetre visszatekintve másféleképpen fogják megítélni az ilyen szexuális bűncselekmények okait. A vádlott úgy fogadja az ítéletet, mint igazságos büntetést. Kéri azonban, hogy ne sújtsák emberi megvetésükkel és ne hozzák meg olyan jelleggel a büntetést, hogy kiközösítsék az emberi társadalomból, hiszen a vádlott is emberi arcot visel. Csak így lesz lehetséges, hogy a vádlott bármilyen ité letet is hozzanak, azt elviselhesse. Karten az utolsó szó jogán.' Az ügyész rövid válasza után Kürten mondotta el szenzációs beszédét. Lassan, megfontoltan, de emelt hangon beszélt. — Bűncselekményeim mostani megítélés szerint olyan elvetemültek éa ufidoritóak, hog meg sem kísérlem azok mentegetését, s legfeljebb csak azért, hogy lelki alkatomat jellemezzem s magyarázzam, mutatok reá borzalmas szenvedésekkel teli gyermekkoromra. Elhatározott szándékom volt, hogy megmaradok beismerésem mellett, hogy feleségemnek utolsó segítségként biztosítsam a jutalmat. Amikor feleségemnek bevallottam borzalmas tetteimet, ő azt mondotta: „Ezek után nincs más hátra, minthogy az emberiséget megszabadítsuk ettől a rémtől Kürten ezután a szenzációim jhá szó lapokat vádolja azzal, hogy fantáziáját mindig megfelelő anyaggal látták el. — Most pedig — mondja — ezek a lapok, amelyek a rossz útra vezettek azok, amelyek a véremet kívánják. Még egy megállapítást nem tudok elhallgatni. Áldozataim közül nem egy — itt elmosolyodik — nagyon könnyűvé tette számomra azt, hogy győzedelmsekedjem fölöttük. Nagyon szívesen jöttek velem a sötétbe sétálgatni, amikor hívtam, különösen, amikor azt az ajánlatot tettem, hogy feleségül veszem őket. Most őszintén undorodom i tetteimtől és szivemből sajnálom áldozataim hozzátartozóit és szeretném, hogy amennyire emberileg lehetséges, bocsássanak meg nekem. „A vérbajos a legnagyobb bőit követi el, ha nem kezelteti magét**» „A vérbajos, ha nem kezelteti magát, megfertőzi a családját és még sok-sok ezer embert“» Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti magát a „SIGMARGYL“ P ÁSZT ILLÁVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr» M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszámét, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezésére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdély és Bánát tarületéra Sigmargyl Cluj, Sir. Eulíu Maniu34. wiiiiiiaiitJiiiiiimttiniiiiiiiimiijiiiiiiiiimtiiiíiiiHitHimniiiiiiiiBiiimmiiitjmiiimiiitJiiHramittiiinni A halállal végződött esetek egyikében sem ki- j noztam áldozataimat. Meg vagyok győződve, hogyha valaki olyan ifjúságot élt át, mint én, bizonyára hozzám hasonló lenne- Szívesen vállalom a büntetést tetteimért, ha halálbüntetést kell elszenvednem, kérem rövidítsék meg a kivégzésig terjedő időt. Az ítélet: kilencszeres halál, A bíróság ezután tanácskozásra vonult visz- sza s az elnök délután négy óra Hz perckor hirdette ki mélységes csendbein az ítéletet. Ezek szerint: a bíróság Kürtent kilencrendbeli gyilkosságért, kétrendbeli nemi erőszakért és több más bűncselekményért kilencszeres halálbüntetéssel sújtja, egyéb tetteiért pedig tizenöt évi f egyházra, polgári jogaitól való teljes megfosztásra és életfogytiglani tartó rendőri felügyeletre ítélte. MORAVETZ KOTTA HIRDETÉSEK I „Agyő kis gárdahadnagyom „VÉGE A DALNAK“ slágerfilm kottája megrendelhető WORAVETZTÖL, TEIWESVÁR Egy kolozsvári tisztviselő megdöbbentő tragédiája A halál oka: az áldozati adó «— Egy nadrágban járt apa és fin, favágással próbálta megpótolni éhbérét a hétgyermekes postás (Kolozsvár, április 22.) Bán Károly a kolozsvári postahivatalnál volt alkalmazva. Az ötven év körüli férfiú, aki nyolctagú családnak volt a kenyérkeresője, reggelenként pontosan megjelent a hivatalban. Még öt percet sem akart késni. Január elseje előtt, mintegy négyezer lej havi fizetést kapott. Megszavazták közben az áldozati adóról szóló törvényt és a törvény hideg betűi nem akarták figyelembe venni, hogy a törvényhozói intézkedés végrehajtása esetén a Bán Károlyokat családjaikkal együtt az éhenhalás veszedelme fenyegeti. Mintegy nyolcszáz lejt vontak le havonta a fizetéséből. Ennek a körülménynek végzetes hatása volt az egész család életére. A lakbért nem tudta pontosan fizetni és ezért majdnem minden két hónapban lakást kellett cserélnie. Egy bizonyos ideig még vitték valahogy. A pár évvel ezelőtt vásárolt ruhák még használhatók voltak s igy a csekély összeg fedezte az élelmiszerek árát. A tél beálltával a család férfitagjainak már az sem volt, amit magukra öltsenek- Újévre, amikor az áldozati adó beköszöntött, már csak egyetlenegy férfinadrág volt a házban és fia csak akkor mehetett el otthonról, amikor apja a hivatalból hazatért. Amikor már a szerény napi kétszeri étkezés sem volt biztosítva, Bán Karolj’’, bejárta régi ismerőseit és megkérdezte: — Nincsen szükségük favágóra? Az első kilincselése alkalmával úgy tekintették, mint aki jókedvében viccel. A harmadiknegyedik helyen viszont már megértő szivekre talált és amikor elkövetkezett a déli pihenő ideje, vagy este nyolc órakor becsukták a posta kapuit, kezébe vette a fűrészt és aprította a fát. Az utóbbi napokban a nyomor Parnasszusán éltek. Vasárnap reggel Bán Károly egész nap otthon ült, a fia nézett szét a városban. Dél felé előkereste azt a palackot, amelyben felesége az eeetszeszt szokta tartani s egy óvatlan pillanatban, amikor a gondos feleség egyik siró gyermekét vigasztalta, megitta az üveg tartalmát. A mentők beszállították a klinikára. Két napig feküdt a szerencsétlen családapa. A tegnap reggel aztán meghalt. Ezzel a sors megpecsételte a szerencsétlen család sorsát. Feleségének még annyi pénze sem volt, hogy az öngyilkos családapát eltemesse. A postám kollégái gyűjtöttek össze a maguk óhbé- rükből 2500 lejt, hogy a legalább a halottnak kijáró végtisztességet megadhassák az öngyilkos postatisztviselőnek. Ez az összeg azonban sajnos, úgy sem elegendő ahhoz, hogy Bán Károly árvái eltemessék apjukat. A postaépület homlokzatán fekete zászló hirdeti, hogy egy munkás emberrel kevesebb van és hogy az áldozati adó első halálos áldozatát hét kis árva gyermek siratja... minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. Női, férfi ruhákat szintelenit, füst tisztit CZINK, Cluj.
