Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-23 / 91. szám
XIV. ÉVF. 91. SZÁM. Hz ni spanyol kormául felveszi a szoifeíÉeS a diplomáciai kapcsolatai Népszavazás dönt a katalán állam hovatartozandóságfáró! U{ rii{*kabü háború kitörésétől tartanak (Madrid, április 21.) A spanyol belpolitikai helyzet uj komplikációval bővült. A tangeri spanyol lakosság el akarja iizni az idegeneket és Spanyol-Marokkóhoz akarja visszacsatol- tatni a semleges területet. Angol jelentések szerint Tangerben a helyzet rendkívül komoly. Az angolok százával hagyják el a várost. Az angol konzul többször sürgette Londonban a beavatkozást, mert a zavargások veszélyeztetik az angol alattvalók élet és vagyonbiztonságát. A francia-spanyol-angol közigazgatás alatt álló semleges zónában az uccai harcok tovább tartanak. A Daily Mail attól tart, hogy a riff-kabil törzsek fel fogják használni az alkalmat azon céljuk megvalósításának megkísérlésére, hogy az idegen európaiakat elűzzék Spanyol-Marokkóból. A spanyol kormány a kolóniák nyugtalankodására való tekintettel is sürgősen keresztül akarja vinni a hadsereg reorganizálását, hogy az egyes csapattestek élén teljesen megbízható köz- társasági férfiak álljanak. A Daily Herald madridi jelentése közli, hogy az uj spanyol kormány több tábornokot elmozdított állásából és a haditengerészetet is uj vezetés alá helyezte. Ami a katalán mozgalmat illeti, egyelőre, a két egymással szemben álló árnyalat a jelek szerint fegyverszünetet fog kötni egymással. A legutóbbi jelentések szerint a katalánok egyelőre feladták a függetlenségi harcot s nem erőszakolják a teljes különállás elérését. Közelebbről népszavazás fog dönteni a katalánok jövő útjáról. A népszavazás a katalán államformán kívül az államnak Spanyolország többi részeinek való viszonyáról is dönteni fog. Hat újabb állam ismerte el a spanyol kormányt. A lapokhaz érkezett jelentések szerint a helyzet Spanyolországban a nehézségek ellenére is konszolidálódik. Ennek jele, hogy a tegnapi nap folyamán Lengyelország, Brazília, Belgium, Görögország és Portugália ismerték el az uj spanyol kormányt. Spanyolország és a szovjet. (London, április 21.) Angol politikai körökben hire terjedt annak, hogy az uj köztársasági spanyol kormány diplomáciai érintkezést vesz fel a szovjettel. Ugyancsak Londonból jelentik, hogy Alfonz spanyol király érkezésének idejére a pályaudvari karhatalmat készenlétbe helyezték. A menekült király esetleges angliai letelepedésének ügye az alsóházban is szóba került. Szélső balodali részről interpellálták Clyness angol belügyminisztert, Trotzkij beutazásának betiltása ügyében s a miniszter válasza közben utaltak a független munkapártiak arra, hogy Alfonztól a munkáskormány nem tagadná meg az angliai letelepedési engedélyt. A Journal szerint Alfonz király a francia Riviérán is villát vásárol, ahol a királyi pár elsőszülött fiát helyezik el, akinek betegsége miatt állandóan melegebb kiimára van szüksége. A portugál kormány az Azorokon likvidálta a felkelést. Az összes haditengerészeti egységek utasítást kaptak arra, hogy Madeirába vonuljanak és a blokádot szigorítsák . A Vasco da Gama cirkáló parancsnoka rádióüzenetet intézett a madeirái forradalmárokhoz, melyben feltétlen megadásra szólította fel a lázadókat. A Times távirata szerint Portugáliában a kormány erélyes intézkedéseire helyre állott a rend mindenütt. Az uj spanyol kormány barátsági szerződést ajánl fel Magyarországnak (Madrid, április 21.) Alexandre Leroux, spanyol külügyminiszter nyilatkozott az általános kérdésekről. Kijelentette, hogy Spanyol- ország mindenképpen megtartja nemzetközi szerződéseit és nagyon örvendene, ha Magyarországgal barátsági szerződés jönne létre. Spanyolország bennmarad a Népszövetségben, mert ragaszkodik a teljes leszereléshez. Spanyolország le akar szerelni és nemcsak katonáit bocsátja el, hanem monarchista tábornokait is. Az uj francia külügyminiszter leghatározottabban megcáfolja azokat az állításokat, mintha Spanyolországnak titkos szerződése lenne egy Földközi-tengeri konfliktus esetére Franciaország ellen Olaszországgal, másrészt a marokkói lázadás esetére a franciákkal a francia hadsereg szabad átvonulására. Végül kijelentette, hogy a kormány nem kicsinyes, a király mindent elvihet és a kirá lyi palota összes bútorai rendelkezésére állanak. A Vatikánnal való jogviszony tekintetében az alkotmányozó nemzetgyűlés fog határozni. Rothermere és Bethlen táviratváltása Bethlen tízéves jubileuma alkalmából (Budapest, április 21.) Bethlen tízéves jubileuma alkalmával Rothermere hosszú, meleghangú sürgönyt küldött, amelyben azt Írja, hogy Magyarországnak kovés olyan nehéz korszaka volt, mint az utolsó tiz esztendő. Excel- lenciád érdeme, — mondja Rothermere, — hogy keresztülsegitette honfitársait a megpróbálta táson és közelebbvitte a magyar ügyet az igazsághoz. Az utolsó tiz év az előkészítés korszaka volt és mélyen meg vagyok győződve, hogy most a teljesülés korszakába lépünk. Bethlen válaszában azt Írja, hogy tagadhatatlanul mutatkoznak már reménytkeltő jelek és elsősorban a magyar nemzet akarata az, hogy múltjához méltó életet éljen és jóleső érzésem, hogy a megpróbáltatásban vannak igaz segítő barátai is. Lordságod első a barátok között és a nemzet sohasem felejti el a nemes szolgálatokat, amelyeket érdekében tett. — Tamás, a szobámban világ van! Felugrottak: a hársfákon át csakugyan éles fény hasított keresztül ... — Nem hagytad égve? — Nem, Tamás ... — ijedezett a leány. — ügy emlékszem, hogy eloltottam . ■. Óvatoson a kastély felé indultak s a Klári ablakából csakugyan szóváltás ütötte meg őket ... Összenéztek ... A lány szájához tette mutatóujját: — Pszt ... Te maradj itt s ne mozdulj, csak ha hívni foglak ... Halmy Tamás egyedül maradt s égő homlokára tapasztotta a kezét, mert a feje vadul dobolt e pillanatban ... Sejtelme nem volt, mi történhetett már megint ... A világ nem szűnt meg a Klári szobájában, de ahogy a fák közül kitekintett a fiú, senkit se sikerült észrevennie odabent ... A szóváltás később elhalt ... Közben úgy rémlett neki, hogy egy óra is elment már, mióta Klári eltűnt az oldaláról ... Később úgy képzelte, mintha a kastély túlsó feléről gazembert, csirkefogót és Sobri Jóskát iivöltene valaki (a kirepitett Csopak ordított ottan), Tamás azt hitte, hogy csak hallucinál, de összerezzent, mikor váratlanul a kisleány elijedt és remegő hangját hallotta meg* — Tamás!... Tamás! Erre kiugrott a bokrok közül s megkerülve a kastély szögletét, felrohant a feljárón. 8 félperc múlva már kiutasította Ornodét a Klári előszobájából. IX. Omode nehéz fejjel botorkált végig az üvegfolyosón, átment az ebédlőn s kijutott a ter- raszra. A terraszon ott sötőtlett még a piros fjruyő, a nádasztalkán ott hevert még a félig üres sörösüveg, ahogy Csopak hagyta el ijedtében az este, mikor Omode oly meglepetésszerűen felbukkant előtte a fenyves felől. Köröskörül százezer csillag sziporkázott, de egyik-másik, különösen a tarjául erdő felett, álmosodni kezdett már. Kicsit hűvös volt s Omode forró homlokára tette teayarét: — Az istenfáját, kitették a szűrömet! Egy darabig mintha eltöprengett volna valamin, de hirtelen feltalálta magát: — Eh, ostobaság! Holnapig már úgy sem tehetek semmit. Igaz, van valami a dologban, amit sehogy sem tudok megérteni, de holnap majd ki fog tudódni ez is. Most meg vagyok zavarodva, alvásról pedig szó se lehet. De mit is csináljak?... Megvan! Szaporán a szobája felé indult, ott bent megkereste a duplacsövű puskát, még mindig úgy hevert a függöny megé dugva ahogy ott felejtette két nappal előbb, mikor Gelb Jakabot olyan stagy on megijesztette vele. A puskát a vállára lökte, kilépett a kertbe, a kerten átvágott a nagyuccáig s ott balra fordult, a falu ajsóvégének ... Közben a Torka néni házacskája előtt baktatott el, látta, hogy sárga világ dereng az első házban s gondolta mindjárt, hogy Csopak Jóska nagy terveket kovácsolhat magában, ha még most sem feküdt le ... Már jól bentjárt az alvégben, mikor nagy meglepetésére a fiuk jöttek vele szembe: Laczkó Pan, Tarján László s még egy páran... — Hát ti mi az ördögöt kerestek ilyenkor? — Éjszakai sétát tettünk a nagy országúton — mondta Tarján LaciOmode örült, hogy a véletlen igy összehozta őket: — Akkor velem jösztök, ki akarom szonmi’- kodni magamat. — Késő van, Omode bácsi, •— mentegetődztek kórusban. — Ne okoskodjatok, majd alszunk holnapután. Tudjátok gyerekek, furcsa dolgok történtek ma éjjel a kastélyban ... — Ugyan! — De bizony. Az történt, hogy Halmy Tamás, az én kedves öcsém, kihajított a saját házamból ... A fiuk nem akarták hinni. — Hát már csak azért is velem jösztök, hogy elmondhassak egyet-mást. Te Tarján, szaladj most mindjárt a cigánysorra s verd föl a bandát. Aki negyedóra múlva nem áll készen a gyantával, arra huszonötöt csapatok holnap. É!n addig kihúzom vackából a tanítónkat, mert úgy terveztem, hogy vele fogok iszogatni, hát most már nem hagyhatom itt. Tarján Laci tehát a „müvésztelep“ felé indult el, a töbiek követték Ornodét. Ahogy a tanító ablaka elé értek, Omode halkan megkoccantotta az üveget: — Dászkál Semmi válasz. Néhány szünetig lélegzetfojtva figyeltek s akkor Omode megint beszólt óvatosan: — Dászkál, gyere ki ... Csönd ... Iszonyatos csönd ... — Dászkál, ne tedd próbára nagyúri türelmemet, mert mulatni szeretnék s téged szemeltelek ki partneremnek. Ne tégy úgy, vén ladik, mintha nagyon aludnál, mert tudnod kéne, hogy kicsit bolond vagyok. A sötét ablak mögül most kiszólt valaki: — Hagyj békét, méltóságos ur, nagyon álmos vagyok. Nincs kedvem mulatni. Omode bosszankodva csóválta meg a fejét: — De furcsa ember vagy te, János fiam. Én nem azt kérdeztem van-e kedved? Én azt mondtam, hogy én szeretnék mulatni — első személyben. Ne légy makrancos, fiam és ne támassz különös igényeket, mert tudnod illenék, hogy barátod és atyai jótevőd vagyok. — Hisz tudom, méltósági. s uram, — hangzott belülről szelíden, — de most mégsem megyek ... Omode csendesen a fiukhoz fordult, akik mulatságosnak tartották a csalogatást: — Mindjárt kiugratom a gyereket. Aztán megint csak megzörgette az ablakrámát: (Folytatjuk.)
