Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-19 / 88. szám
227, tVF. 88. SZÁM. 9 Akik az urnáknál Ítélkeznek Mit szól a politikai válsághoz a kisebbségi ügyvéd, a román főtisztviselő, a munkás, a kereskedő és a földmives? Tanulságos nyilatkozatok, amelyek talán Titulescut is érdekelnék válság helyi vonatkozásainak megszűnésével is. Ha Titulescu alakítja meg a kormányt és sikerül egy husz-harmincmilliárd lejes kölcsönt szereznie, akkor meg vagyunk mentve. Ellenkező esetben hiába jön akármelyik párt, mert rövid idő múlva az állam is végleg bezárja Wertheim-szekrényeit. Lnpény szellemét idézi a bányamunkás. Gorcea Mihály, vulkáni bányamunkást egyik vendéglőben találtuk meg. Hatalmas papiros- köteg volt a kezében. — Gyökeres változásokra van szükség, — kezdte az érdekes beszélgetést. Nem vagyok egyetemet végzett ember, de a magam négy elemijével és józan eszemmel az országban a következő feladatok megoldását látom a legsürgősebbnek: Nagytakarítás a közigazgatásnál. A korrupt szellem végleges kiirtása. Addig, amig Romániában évi négymilliárd lejt lophatnak el a feketeszeszesek, egymilliárdot a vasútnál és addig, amig olyan szellem uralkodik, amely semmiféle intézkedést sem foganatosít a lupé- nyi véres események szerzőinek megbüntetésére, addig csak a lejtőn haladunk a legnagyobb gyorsasággal. Megengedhető-e az — folytatta — hogy megöljenek huszonkét embert Két földmives a Mátyás szobor alatt A Mátyás szobor talapzatán két földmives- ember ül. Mármarosmegyeiek. Mihal Gavrila és Pop Simion. Bukarestben jártak, természeteseu kéréssel. Szerencsétlenségükre éppen akkor mondott le a kormány. Pár napig ott tartózkodtak. Elfogyott a pénzük. Csak Tövisig jutott jegyre. Onnan gyalog folytatták az útjukat és Kolozsváron megpihentek. Idegenkedve fogadnak, s arra a kérdésre, hogy mit szólnak a jelenlegi kormányválsághoz, lakonikus választ adnak. — Nem érdekel. Meglepődve tekintünk rájuk s újabb kérdést szögezünk feléjük: — Hát önöket nem érdekli az, hogyha végre akadt egy ember, aki komoly országépitő munkát akar végezni? — Uram, — mondotta az egyik mosolyogva — sziveskedjék megmondani, hogy melyik az a szél. Vájjon elolvassa-e Titulescu? D. B. Selyemsállal 0 P ifa gazdag férjél, meri uftália es meg; szabadulni tőle h Budapesti nemzetközi Vásár > 1931. május 9—18. )• Nyugat és KeSet Árucseréjének halai, v; >4. más piac?, A magyar terme ö érd és lt munka nagy bemutatója, XI W 200 gyáripari szakma, a mezőgazdasági ex- porlaru és a kézműipar termékeinek telvo- f nulásával. Nemzeti pamllonok a külföldi ipar számára. SO százalékos utazási k d- •í., v zmen v ßaman, áan a visszautazás- £ nál, M; r>y rons -ég-ist úgy az oda, mint /' a visszautazásnál Viz mmrtntasha.ár- % ót. ep a. Fotv/lugost a és trasíin- ^ ij,azkapható Budapestem s ( a vásárirodánál, V. Alkotmány u. 8 szám., líalazsváit'i i az Európa Ütazási Iroda V megbízottjánál: Dr. Iuliu Mezey, P. Unirei /. ' és a Wagons Lils fiókjánál; P. Unirei 18. t Ezenkívül Románia összes nagyobb váró- sában, ahol e két utazási irodának fiókja, Äd t,, vagy a vásár közvetlen tb. képviselete működik Jy és csak azt a kisebbségi ujságirót Ítéljék el, aki meg merte írni a borzalmas katasztrófát? Egyet simit ráncos homlokán. — Ki lesz az a férfiú, aki ezt a rendszert megváltoztatja? Titulescu? Alakitsa meg a kormányát, de a fontos megbízatást csak abban az esetben vállalja, hogyha nem riad vissza a csá* szármetszéssel járó vérveszteségtől. Mert csak ebben az esetben lesz Romániában igazi polgári demokrácia. kormányelnök, aki nem szépen hangzó programmal kezdte volna. Kezdetben mindegyik jót akar, vagy igér. Adósságainkat átveszi az állam, lesz pénzforgalom, a földre varázsolják a tejutat és ujjal mutatnak a jólét csúcsaihoz vezető lépcsőkre és a végén: sehol semmi. Dél van és harangoznak. A falusi emberek keresztet vetnek. Aztán tovább folyik a diskur- zus. — Két gyermekem van — mondja Mihal Gavrila. Az egyik Máramarosszigeten szolgált, de január elsején gazdája felmondott. Valami áldozati adó félét hangoztatott. A fiamból tanítót csináltam s birtokomat az ő taníttatására fordítottam. Hiszen minden vasárnap azt prédikálták, hogy adjuk gyermekeinket iskolába. Végül is nem jutott álláshoz. Most otthon van. Minden egyes nyilatkozat önmagában be(Rólozsvár, äpriÜB 17.) Két hete már, hogy a nemzeti paraszpárti kormány lemondott. Az óta Bukarestben forr a politika boszorkány- üstje- Természetesen ahány párt, annyiféleképpen látja a válságos helyzetből való kivezető utat. Nem érdektelen azonban azt sem megtudni, hogyan vélekednek a politikusok társasjátékáról a polgárok, akiknek lehetséges, hogy rövidesen fontos szerepük lesz, mint választóknak. Sorra vettük a különböző foglalkozási ágak markáns képviselőit s nem érdektelen válaszaikat alább adjuk: El kell távolítani a heréket. Első utunk egy lateitner osztályhoz tartó zó kisebbségi intellektuelhez vezetett. Ügyvéd ismerősünk találóan jellemezte a helyzetet : — Elsősorban az adminisztráció az, amely súlyos helyzetbe került. Csak Kolozsvár város esetét említem. A letűnt rezsimek emberei nem csináltak mást, mint összes hozzátartozóikat, sőt nem egy esetben ideáljaikat helyezték kü lönböző állásokba. Ezeknek az embereknek természetesen halvány fogalmuk sem volt a komoly, céltudatos munkáról, produktiv tevékenységet nem tudtak kifejteni. Ez a helyzet az államnál is. A hatalmas tisztviselői tábor tagjai legtöbb esetben mindössze a kiadások növelésé hez járulnak hozzá. Az ilyen emberek képviselik a korrupt szellemet. Az uj kormánytól tehát a túlméretezett tisztviselőgárda leépítését várom, de nem nacionalista alapon, hanem a herék kíméletlen eltakarítását. Ezt a puriíikációs munkát azonban nem könnyű elvégezni, mivel az ilyen hivatalnokok véglegesítve vannak s a semmitőszéknél keresnének jogorvoslást. Aki diktatúrát akar. Megszólaltattunk egy román főtisztviselőt is, névszerint dr. Serban belügyi osztálytanácsost; — Bukarestben nagy tanácskozások folynak. A pillanatnyi belpolitikai válságot bizonyára megoldják, de megmarad az ország válságos helyzete, amiből viszont csakis a diktatúra vezethet ki. A diktatúrát viszont nem úgy kell értelmezni, hogy a sajtó- és polgári szabadságoknak vége lenne. Véleményem szerint négyöt évi időtartamra a mai román politikai pártok tevékenységét fel kell függeszteniA legfontosabb a komoly országépitő program megvalósítása. Ma az a helyzet, hogy amint kormányra kerül az egyik párt, sietve rombolja le, amit elődje teremtett és a saját elképzelése szerint fog az újjáépítés munkájá hoz. Természetesen ez a kísérlet nem sikerül és igy a kölcsönös torzsalkodás az anyagi katasztrófa szélére visz. Elérkezett az ideje annak, — fejezte be nyilatkozatát, — hogy már egyszer az eleven húsba vágjanak. Az ország testéből ki kell operálni a fekélyeket. Titulescu, ha mindezeket megvalósitja, egyike lesz Romáuia legnagyobb államfórfiainak. A kereskedő. Serban dr. érdekes nyilatkozata után felkerestük Horosz Ignác kereskedőt. Nem sokat kellett várnunk, mindössze egy vevőt találtunk az üzletben. — Bennünk már az a vélemény alakult ki, hogy rosszabb már nem jöhet. A román kormánypártok levizsgáztak. A kereskedelmi élet vérkeringése megszűnt. Egy és fél év alatt csak Kolozsváron kétszáz kereskedősegédnek mondtak fel. A tisztviselő nem vásárol, mert redukálták fizetését s még ezt a csekély összeget sem kapja rendesen, a mezőgazda pedig évekig magtárában tarthatja termését. A belpolitikai válság megoldása csak akkor volna megoldásnak nevezhető, ha egyet jelentene a gazdasági (Miskolcz, április 17.) Röviden jelentettük, hogy Miskolczon holtan találták a szobájában Vargha Béla háztulajdonost. A rendőrség megállapította, hogy a halált zsinegelés okozta és a tettes egy feltűnően szép fiatalasszony, Vargha Bélának felesége, aki előre megfontolt szándékkal fojtotta meg az urát. Vargha Bélánét, amikor őrizetbe vették, a gyilkos asszony nagy lelki nyugalommal fogadta a detekíiveket, elegánsan felöltözött, kiru- zsozta az ajkát és úgy ment a rendőrségre. Eleinte tagadott, de tegnap hajnalban végre megtört és beismerte, hogy ő fojtotta meg a férjét. aki kóros iszákosságban szenvedett és ezért szabadulni akart tőle. Tagadta azonban, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte volna el. Kiderült, hogy Vargháné néhány nappal ezelőtt elmegyógyintézetben akarta elhelyeztetni az urát, de az orvosok véleménye szerint Vargha Béla zárt intézetben való tartására nem volt ok. A hitvesgyilkos asszonyt kihallgatása után előzetes letartóztatásba helyezték. Újabb jelentés szerint a gyilkos asszonyt tegnap este újból kihallgatták. Az asszony ekkor bevallotta azt is, hogy nem szerette, sőt utálta az urát. Nem akarta megölni s nem történt volna meg a szerencsétlenség, ha férje nem ütötte volna meg. — Fiatal vagyok — mondotta az asszony —, ki tudtam volna várni, hogy az alkohol megölje. Halála után reám szállt volna minden vagyona. Menyasszonykoromban ígérte még meg, hogy rám irat mindent. Beismerem, hogy egyedül a vagyonáért mentem hozzá. A gyilkos asszony vallomása közben teát és cigarettát kért. Amikor kérését nem teljesítették. tovább akarta folytatni vallomását, de egyszerre reszketni kezdett s a következő pillanatban ájnltan esett össze. A rendörorvos téritetto magához, majd viasza vitték a bárkájába.
