Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-18 / 87. szám

Zm> VZF- «?. SZÁM. Kkgffiterg A* ii | spaity®! kormány vádlottak pad fára ülteti a régi rezsim bűnöseit Alfonz nem mondott Be és még: mindig remény­kedik, bogy visszatér — Véres ellenforradalmi tüntetések zajlottak Be Ifisireeionában (Madrid, április 16.) Tegnap este a kormány Madridban minisztertanácsra ült össze, mely után Miguel Maura belügyminiszter a sajtónak adott tájékoztatóban közölte, bogy a kormány elrendelte a királyi palota és a benne maradt műkincsek zár alá vételét és a rend fentartásá- nsk biztosítására hozott intézkedéseken kívül elhatározta, hogy a tiz évvel ezelőtti északafri­kai harcok szerencsétlen kimeneteléért felelős­ségre vonást eszközöl, mert nem hagyhatja meg­torlás nélkül 10 ezer spanyol katona felkoncol- íatását. Elhatározták továbbá, hogy eljárást in­dítanak az első diktatúra bűnösei ellen és el­rendelik a jaeai zendülés perében az ujrafelvé- telt. Az nj spanyol kormány ezzel az intézkedésé­vel szemmelláthatólag kompromittálni akarja a régi kormányzatokat és elsősorban az uralkodót. Ismeretes, hogy Spanyolország marokkói poli­tikájában baklövések után baklövések követ­keztek be, a tábornokok egyenetlenkedtek és tíz­ezer ember elpusztulása Mellilában kizárólago­saiba vezérkar fejetlenségének tudható be. Arái pedig a december tizenötödik! jacai felkelést il­leti, a kormányzat bosszút akar állani azokon, akik a republikánusok megmozdulását vérbéfoj- tották és a megmozdulás vezérét, egy-két fiatal kapitányt halálra ítéltek. A köztársasági kor­mány elhatározta továbbá, hogy a legutóbb ki­végzett Gálán és Hernandes kapitányok család­jait különös kitüntetésben részesíti. Úgy tekintik a kapitányokat, mintha életben lennének és magasabb katonai rangfokozatokat adnak ne­kik, hogy családjaik igy magasabb járulékokat kapjanak. A megtorlás jegyében. A kormánynak eddigi magatartása azt mu­tatja, hogy a kormány nem óhajt keztyüs kézzel bánni a köztársaság ellenségeivel. Ugyanakkor, amikor még egyes közönséges bűncselekmények elkövetői is amnesztiát kap­nak, megkezdődnek a tömeges vádaláhelyezések. A spanyol arisztokrácia számos tagja az üldözé­sektől való félelmében már elhagyta Spanyolor­szágot. Viszont a kormány lázas készülődése, hogy szigorral fékezze meg a monarehizmus elő- törését, elárulja, hogy a köztársasági mozgalom Spanyolország­ban távolról sem olyan általános. Bizonysága ennek az is, hogy Alfonz király - újabb jelentések szerint — még mindig spanyol királynak érzi magát és titokban nem mond le arról, hogy a kocka játéka meg fordulhat. A monarcbisták legnagyobb reménye, hogy belső ellentétek vannak a köztársasági pártok között és Kolozsvári Takarékpénztár éa Hitelbank Rt. KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR-TáR) ? fiókjai : Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió iei. Üfílíált intézetei: Tordaaranyosvármegyoi Ta- iírékpénztár Rt Tordán, A ísóf ehér vármegye- itzdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- ‘jfenyed, Udvarhelymegyci Takarékpénztár Rt. fbzékelyudvaihelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- iíégenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégaa- , <%en és Népbank Rt Bánifyhunyadon, Szamoi- cjvári Hitelbank Rt. Szamosuj váron! Betéteket elfogad 1 Minden bankügyletet legeld* nyösebben végez. Engedélye­zett devIzabeSy. Áruraktára a vasút mellett jár a republikánus hadsereg igyekszik veze­tőszerepet játszani és nem akarja áten­gedni az irányítást a polgári és szocialis­ta vezetőknek. A kormány készülő intézkedései között elöl- a radikális földreform. Kétségtelen, hogy Spanyolországban a földmunkások helyzete si­ralmas, talán egész Európában a legrosszabb. Délspanyolországban rengeteg a tizezerlioldas birtok, de ez önmagában véve még nem volna baj. Az anomáliák forrása letagadhatat- lanul abban a körülményben keresendő, hogy a nagybirtokosok haszonbérbe adják a birtokot és a haszonbérlők pedig kiuzsorázzák a földmive- lőt egyrészt, másrészt pedig rengeteg megnöve­lésre alkalmas földeket egyáltalában nem vetet­tek be. A köztársasági alkotmányt egyelőre a mi­nisztertanácsnak a hivatalos lapban megjelent körrendeleté helyettesíti. A választásokat csak két hét múlva fogják megtartani s nyilvánvaló, hogy a köztársasági mozgalomhoz ekkor majd többen is csatlakoznak. A kormány jelenlegi intézkedései már eléje vágnak az alkotmány ózó gyűlés­nek és bevégzett tények elé akarják állí­tani azt. Végül a köztársasági kormány elhatározta, hogy a királynak a spanyol néphez intézett ki­áltványát egyelőre nem hozza nyilvánosságra. Beavatott monarchikus körökből származó in­formációk szerint a spanyol nép előtt még is­mertté nem vált kiáltvány hangoztatja, hogy a népet elismeri sorsa kizárólagos urának s mi­vel a választások eredménye világosan feltárta előtte a helyzetet s ezért a testvérgyilkos pol­gárháborút elkerülendő, távozik, de nem adja fel a reményt, hogy közte és a nemzet között az eltávolodás nem végleges. Madridi jelentések szerint a köztársaságot az egész hadsereg elfogadta. A mai napon a hadiflotta összes egységeire felvonták a köztár­sasági lobogót. A tengerészet és a hadsereg tisztjei nj köztársasági sapkarózsákat kaptak. A királyi palota főkapuján a királyság jelvé­nyeit köztársasági trikolorba burkolták. A rendőri karhatalom emberei, akiknek még nem készült el uj uniformisuk, piros béléses kabát­jaikat kifelé fordítják s igy tüntetnek rebub- lika-hiiségükkel. Az exkii'álv francia föMön A Matin című lap tudósitója Bayeane-ben néhány percig beszélgetett az odaérkezett spa­nyol királynéval, aki kijelentette, hogy az utolsó nap a királyi palota körül rendkívül mozgalmas volt. A szabadságtól megrészege­dett nép egész nap hangosan tüntetett n palota körül. Lehetetlennek tartja, hogy az igazi ér­zelmű spanyol nép elűzze a királyt. A nép csnpán játékszer a kommunisták kezében, akik az egész felfordulás okai. A király nem mondott le és senkire sem ruházta át a hatalmat, hanem csak egy­szerűen elutazott. A királyné a Journalnak lei jelentette, hogy vé­leménye szerint a királyi pár életveszedelem­ben forgott volna, ha tovább Madridban ma­rad. A király nem akart sem a testőrségre, sem a hadseregre támaszkodni, mert nem akart vér­ontást. A spanyol királyné csütörtök délelőtt egyne­gyed tízkor Párizsba érkezett, ahol a spanyol kolónia tagjai és a francia monarcbisták meleg ünneplésben részesítették. A királyné nyűgöd tan viselkedett, a két infánsnő azonban könnye­zett. A gyengélkedő aszturiai herceget tolóko­csiban vitték. A királyi család a. Bivoli uccá ban levő szállodában egy 20 szobából álló lakosz­tályt foglalt le magának. Alfonz csütörtök reg­gel érkezett Marseillebe Miranda herceg kísé­retében. A király azonnal a szállodába hajta­tott, bezárkózott és megtiltotta, hogy bárkit is hozzá bocsássanak. A kíséretében levő herceg szintén kijelentette, hogy a király nem mondott le, csupán a pol­gárháború elkerülése végett elhagyta az országot. Végleges döntést a király csu­pán az általános választások után fog hozni, amikor azonban teljességgel aláveti magát a spanyol nép akaratának. A királyi család csak rövidebb ideig marad Párizsban, ahonnan az­után Angliába utazik. Az uralkodó család nagy vagyont menekített el. Londonból jelentik: A Morning Post értesü­lése szerint a királyi család meglehetős meny- nyiségü értéket mentett meg madridi tulajdo­nából. A királyné nagymennyiségű családi ék­szert, értékes, régi aranytálakat és más érté­keket hozott magával, mintegy félmillió angol font értékben. A király már előbb feloszlatta verseny­paripa tenyészetét, likvidálta Spanyol- országban befektetett értékeit, úgy, hogy nyilvánvalóan már hosszabb idő óta számitott a mostani fordulat bekö­vetkezésére. A Daily Telegraph szerint a király sorsa hét­főn dőlt el, amikor Berenguer tábornoknak a következőket mondotta: Bizhatnám a hadsereg­ben forradalom esetén, de nem a közhangulat ilyen megnyilvánulásával szemben. Később ki­jelentette: Lemondás nem lesz, mert még yisz- szajöhetek. ESllenforratlnlmi megmozdulás flarcelonában (London, április 16.) A lapoknak jelentik a francia-spanyol határvidékről, hogy Spanyol- országban több helyütt zavargások vannak. Granadában a tömeg megostromolta a foghá­zat s kiszabadította a foglyokat. A rendbontás sorún összeütközések voltak a karhatalommal. Több halott és sebesült maradt a küzdőtéren. Barcelonában a katonaság ellenforradalmi ma­gatartása miatt a munkásság általános sztráj­kot proklamált és a kaszárnyák megattakiro- zására készül. Egyik külvárosban véres össze­ütközések és uecai harcok kezdődtek. Hir sze­rint két ember életét vesztette és sokan megse­besülik. (Madrid, április 16.) Sevillában a kommu­nisták újra rendzavarásokkal próbálkoztak. A karhatalom és a rendbontók összeütközésénél egy ember életét vesztette s többen megsebesül­tek. Kihirdették a városban az ostromálla­potot. (Madrid, április 16.) Barcelona uj polgári kormányzója házkutatást rendelt el a kommu­nista szakszervezetek székházában. A rendőrök számos fegyvert, lőszert, bombát és nagymeny- nyiségii robbanóanyagot foglaltak le. A szak­szervezetek vezetőségét letartóztatták. Francia politikai körökben már kevésbé tartanak attól, hogy a köztársaság a spanyol bolsevizmust erősítené. Ah uj kormányrend­szertől Párizsban azt várják, hogy barátságos politikát fog inaugurálai szomszédaival szem­ben. A Paris Midi szerint a volt monarchia összes nagykövetet és követei benyújtották lemondásukat. Mery del Val londoni nagykövet már el is hagyta állomáshelyét. Quinones de Leon, a le­mondott párizsi nagykövet helyére Santiago da Albát kombinálják. A volt királyi család tagjai Párizsban ta­lálkoznak. Úgy tudják, hogy még a legköze­lebbi napokra sem állapították meg maguk ré­szére programot. (London, április 16.) A polgári lapok meg­lehetősen sötéten látják Spanyolország jövő sorsát. A munkáspárti Daily Herald azt írja, hogy Alfonz király elkerülhette, volna e»t a keserű fordulatot, ha a néppel hajlandó lett volna együttműködni. Most győzött a demokrácia Spanyolországban, de a fiatal köztársaságnak be kell még igazolnia a világ előtt, hogy mél­tóképpen él a szabadsággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom