Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-13 / 84. szám
' SEIT, «T*. 84. SZÁM. asn S3 fuSajdanans * «s r r z I ifmnrmn alfg dp a Magyar Seres Kereszt h nrileánlíQtta a holozs9 leg Egylet sári közönség állal épített gyógyintézetet Sem zárlatról, sem felszámolásról szó sem lehet, mer^ja a semmitőszék Ítélete — Az egészségügy! mimszie-ium mégis tovább építkezik a Kolozsvári Veres Kereszt Erzsébet Mária Szanatóriumban — A bíróságok ítéletei u‘án egész világosan megállapítható, hory az államhatalom birtokbavétele teljesen jogtalan. fKolozsvár, április 11.) Az ezernyolcszáz- Eetvenegyes nagy összeomlás után mondotta a franciak egyik kiváló szelleme, hogy a há borúban nem az a legborzasztóbb, amit a háborúban veszít el a nemzet, hanem az, amit a háború után vészit el. Bármilyen furcsán hangzik első pillanatra ez a francia szellemes- kedés, igaz. A háború után történő erkölcsi, gazdasági és politikai veszteségek sokkal érzékenyebben hatnak úgy az összességre, mint az egyénre s az általuk okozott fájdalmak jóval nagyobbak. Ennek a fokozott veszteségnek az érzetét kelti bennünk a kolozsvári [Veres Kereszt Erzsébet Mária Szanatóriumnak a jogtalan elvétele, amely ha anyagi érékeié* szempontjából elenyészően csekély is az erdélyi magyarság rengeteg vesztesége mellett, mégis olyan fájó érzéseket keit, mint hosszú évek tömörített jogtalanságai Nagyjában és részleteiben is ismeri már a nagyközönség a kolozsvári Erzsébet Mária Szanatórium sorsát. Tudja, hogy mintegy három évvel ezelőtt egy kritikus napon bukaresti urak jöttek Kolozsvárra s azok az egészségügyi minisztérium rendeletére való hivatkozással átvették az erdélyi magyarság még egyetlen kisebbségi kórházmtézményét, a kolozsvári Erzsébet Mária Szanatóriumot. A szanatórium vezetősége tiltakozott a jogtalan beavatkozás ellen, de a bizottság erre előre el volt készülve s karhatalmai is hozott magával, ha netán szükség volna rá az átvétel biztosítására. A karhatalommal és miniszteri rendelettel szemben nem volt mit tenni, az intézkedést egyelőre tudomásul kellett venni, a sérelem orvoslását pedig a pártatlan bíróság Ítéletére bízni. Dr. Jelen Gyula, a szanatóriumot fen tartó bizottság elnöke, haladéktalanul meg is indíttatta a keresetet a minisztérium jogtalan beavatkozása miatt s felsorakoztatta mindazokat a jogi érveket és adatokat, amelyek szilárdan ellentmondanak a minisztérium teljesen indokolatlan és megdöbbentő eljárásának. A keresetnek első fokon még nem volt kellő sikere. A tábla Ítélete kedvező eredményt hozott a tulajdonjog kérdésében és a Magyar Veres Kereszt Egylet javára döntött, megállapította, hogy a fennálló törvények értelmében nincsen joga birtokba venni az intézetet a minisztériumnak. Ugyanezzel az ítélettel egyidöben Maniu miniszterelnök is rendéletet adott ki, melyben ideiglenesen felfüggeszti az egészségügyi minisztérium rendeletének hatályát, illetve végrehajtását, de az egészségügyi minisztérium urai mindennél hatalmasabbnak érezvén magukat, a megszállott szanatórium ból nem voltak hajlandók engedni s most már ők felebbezték meg a táblai közigazgatási bíróság döntését. Az ügy a semmitőszékhez került tehát, abol hosszas pihentetés után a múlt év december 5-én, 12-én és 17-én, tehát bárom tárgyalás után a semmitőszék igen érdekes ítéletet hozott. Az Ítélet kedvezőtlen volta már akkor végigszaladt a hir szárnyán, teljes egészében azonban csak most válik ismeretessé, a tanács ítéletének kikézbesítése folytán, mely ezekben a napokban történt meg. A semmitőszék dodonai ítélete. A semmitőszéki ítélet igen érdekes minden vonatkozásában. Foglalkozik az ügy részletes ismertetésével attól kezdve, hogy az egészségügyi minisztérium megbízottjai 1928 május 16-án megjelentek Kolozsvárt a szanatórium épületében és a miniszter rendeletére való hivatkozással átvették az intézkedést a szanatóriumban. Visszapillantást vet a szana tórium vezetőségének beadványára, valamim ismerteti a táblai döntést is s ezek után kimondja, hogy a kolozsvári Veres Kereszt 'Erzsébet Mária Szanatórium a Magyar Veres Kereszt Egylet tulajdona, hogy a vonatkozó törvényekben sem szekvesz- trumrél (zárlat, lefoglalás), sem likvidálásról (felszámolás, átvétel), nincsen szó, de viszont megállapítja, hogy a Magyar Veres Kereszt Egyletnek nem lévén jogi személyisége, nincs pervivö képessége sem, tehát nem léphet fel a szanatórium ügyében annak tulajdonjoga védelmében. Ez a semmitőszék ítélete. Tulajdonképen a szanatóriumra nézve kedvező ítélet volna, mert megállapítja, hogy sem nem szekvesz- trálható, sem nem likvidálható, tehát idegenek, vagy az állam által el nem foglalható, de amennyire kedvező ez a megállapítása, éppen anyira meglepctésszerü az a része az ítéletnek, amely kétségbe vonja a perképességet. Eltekintve attól, hogy aki tulajdonos, az már magában véve is perképes személy, akár fizikai személy, akár jogi személy legyen, sőt még a csecsemőnek és halottnak is van perképessége gyámja, vagy az örökösök révén, ez a megállapitás nem áll meg a maga bázi sán egyrészt azért sem, mert a telekkönyv szerint a szanatóriumnak igenis van tulajdonosa s ez a Veres Kereszt Egylet kolozsvári választmánya, de másrészt azért sem vitatható el ez a jog, mert hiszen az azelőtti pont a leghatározottabban megállapítja a Veres Kereszt Egylet tulajdonjogát, már pedig a Veres Kereszt Egylet nemzetközi jogalany s mint ilyennek, minden országban van perké- pessége. Ezen az alaki kifogáson dőlt el tehát és dőlt meg a kolozsvári Veres Kereszt szanatórium ügye a semmitőszék előtt, amely utóbbi pontjában ellent mond előbbeni határozatának s igy saját maga megdönti az ítélet erejét. A közvélemény azzal a bizalommal várta ezt a legfelsőbb döntést, hogy az majd tiszta helyzetet fog teremteni az Erzsébet Mária Szanatórium ügyében, de sajnos, tiszta kép helyett még kuszáltabb képet kaptunk s az egymásnak ellentmondó bírói Ítéletek között most még kevésbé van biztosítva a szanatórium helyzete. Mint Mohamed koporsója a levegőben, úgy lebeg e pillanatokban e bírósági döntések ellentmondásai között az Erzsébet Mária Szanatórium sorsa is. S mi a valóság képe? A Veres Keraszt* szanatórium alapításának története. Ezekkel a birósági ítéletekkel szemben a valóság a következő érdekes képet mutatja históriai mozaikjaival: A szanatórium létesítésének gondolata 1892-ben vetődött fel legelőször néhai dr. Brandt József kolozsvári egyetemi tanár agyában, És pedig, amint az egykori Írások tanúsítják, egy a szanatórium gondolatának megvalósításától távolabb álló, ds részben mégis roko* napsegítő, jótékonysági akció során a mivel Biandt professzor ebben az évben ünnepelte egyetemi tanári működésének huszonötével Jubileumát le, a mindenfelé népszerű éa kozbecsüléeben álló tudói úgy vélte leg- hálásabb&n és legmaradandóbban viszonozni e közönség általános szeretetik, hogyha kedvenc Ideájának, a szanatóriumnak a megvalósításához megadja sa elad alapot, ötven forinttal kezdte meg az adakozást Brandt professzor, de ez az ötven forint olyan lelaesitfi hatással volt a kolozsvári magyar társadalomra, hogy rövid tdö alatt ezreket adtak ösaze a főúri és polgári rend tagjai. Brandt látva ideája felkarolását, újabb összegekkel siet az akció gyarapítására s minthogy nemcsak pénzzel, de szívvel éa agilitással is szolgálja az ügyet, 1894-ben már telket vásárolnak sa ekkori Kül-Magyar uccában, a mal Calea Vletörte! 78, saárfl alatt. Most már volt telek Is, megvolt a terv la, nevet kellett tehát adni az akciónak, még pedig olyan neveti ami méltó legyen és kellőképen fejezze ki az akció célját. Erre a célra, minthogy az adakozók egyenként is s összesen Is tagjai voltak a Magyar Vörös Kereszt kolozsvári választmányának s mivel céljukat is kellően v'Jte ez a név, egyhangú elhatározással a Veres Kereszt jól hangzó neve alá fogták össze a működés további irányítását. Ez a köpenyeg már azért Is célszerűnek mutatkozott, mert akciójukat a Veres Kereszt In szívesen támogatta s bár a Veres Keresztnek, mint ilyennek, nem tartozik munkakörébe kórházak építésé, a kolozsvári urak nemes elgondolását mégis segíteni akarta s készséggel bocsátott megfelelő garancia mellett egy épitéal segélyt Is rendelkezésükre. Tízezer forintot kapott akkor á kolozsvári épitoblzottság. így lett ennek a nemes emberbarát! megmozdulásnak egyelőre csak keresztapja, idők folyamán pedig, — amint a bíróság) ítéletek tanúsítják — édesapja a magyar Veres Kereszt. Több kölcsönösszeg felvétele után, melyek közül két nagyobb tétel a Hermannatádtec Allgemeine Sparkassa nagyszebeni német bank szívélyes segítését bizonyltja, összesen 21.000 forint folyósításával, pár évre a kórház teljeaen felépült és berendezhető volt s 1900 jul. 12-én át is adták a közönségnek. Igazgató főorvosa maga Brandt professzor lett, felügyelöbizottságát a Veres Kereszt kolozsvári választmányának tagjai alkották, de a szanatórium ügye éa anyagi állapota mindig külön kezeltetett a Veres Kereszt egyéb ügyeitől. Brandt halála után Is ugyanez a helyzet maradt fenn azzal a különbséggel, hogy a választmány, illetve felügyelőbizottság Brandt helyébe tanítványát és volt asszisztensét, dr. Szegedy Józsefet választotta meg igazgató-főorvosnak, egyebekben ezután is híven teljesítette azonban a kitűzött célokat, feladatokat a nem egy Ízben volt segítségére az ans rászorult szegény betegeknek. Imperium-Táltozás és szellem-változás. Az lmpérlum változás sál uj korszak köszöntött be a szanatórium életébe Is. A Consiliul Dirigent már 1920-ben elrendeli a szanatórium zár alá vételét, mivel azonban teljesen téves jogi alapon akarják ezt megkezdeni, a zár alá vétel elmarad egyelőre. A vekzatu- rák azonban megkezdődnek s kisebb-nagyobb szünetekkel állandóvá lesznek. Moldován vezéríelügyeiőnek, a Consiliul Dirigent osztályfőnökének véleményével szemben Bánífy Zoltánnénalc, az akkori elnöknek sikerül meggyőznie a belügyminisztert, aki Kolozsvárt időzésekor személyesen keresi meg a bárónőt, hogy a Veres Kereszt nem állami tulajdon s Így at nem vehető, mire a belügyminiszter utasítására a további lépéseket megszűntetik, de hogy a kiadott rendeletet még se keiijen egészen visszavonulok, 1921 márciusában kiadott rendelet-módositásukban azt közlfk, hogy a jövőben minden kiadáshoz előzetesen a népjóléti vezérfelügyelőség engedélyét kell kikérni. Az elnökség ez ellen is tiltakozik s báró Jósika Sámuel, aki a szanatórium ügyét mindig különös figyelemmel kísérte, s királyhoz ment audienciára ebben az ügyben. Ennek áss audienciának az eredményeként Tan&seocu belügyi államtitkár lejött Kolozsvárra, elment Bánffy Zoltánná bárónéhoz, kiszállt a szanatóriumba s információi után kijelentette, hogy a szanatórium kizárólagos tulajdonjogának elismerését semmi sem gátolja s ó maga ebben az irányban fog intézkedéseket tenni. Ettől kezdve egészen 1928-ig általában nem Is fordultak elő nagyobb kellemetlenségek, a kórház menete elég nyugodt volt. A vezetőség igyekezett megszerezni minden törvényes kelléket, beadta a Jogi személyiség iránti kérését, eleget tett minden újabb határozatnak s hogy a jövőben még intenzivebben szolgálhassa feladatát, még szélesebb mértékben állott faji különbség nélkül az orvosok és betegek szolgálatára. Uj etuököt választottak dr. Jelen Gyula személyében s általában minden azt a látszatot mutatta, hogy munkájuk elé nem fognak újabb akadályok gördülni. De az ördög nem alszik. 1928 május 16-án a közegészségügyi minisztérium visszatér régi vesszőparipájához az állami tulajdon kérdéséhez s ennek értelmében ismételten bizottságot küld ki a szanatórium átvételére. Ez alkalom- inai aztán végre is hajtják megdöbbentő tervüket. A kórházat átveszik. Minden jog és törvény ellenére. Karhatalommal. Nem kell újra elismételnünk ennek az átvételnek európaiatlan módját, mindenki vissza tud emlékezni még arra az időkre, amikor a Veres Keresztkórházban rendőrök jelentek meg a betegek között s ezzel dokumentálták az egészségügyi minisztérium által teremtett szellem- és tulajdonosváltozást. Ezzel megkezdődött az uj korszak második periódusa is, az orvosokat kitették, a betegeket kitelték s jelenleg a tényleges és jogos tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül teljesen idegen személyek építkeznek és rendelkeznek a kolozsvári magyarság kórházában, a Veres Kereszt Erzsébet Mária Szanatóriumban. A vezetőség a maga igazának és jogainak tudatában mindent aaegkiséríilt
