Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-12 / 83. szám

SXJF. FVF. 83. SZÁM. fa .-jwtta».. ^j^aaaatgaMl IS APRÓHIRDETÉSEK Szavanként............................................. 4 Lei Vastagbetüvel ..........................................8 Lei Legkisebb apró, 10 szó ........................40 Lei Allásíkeresőknek 1 szó...................... 3 Lei Vastagbetüvel ...................................... 3 Lei Csak vasárnapra feladott apróhirdetés 23 °/o*al drágább- Dij előre fizetendő. Csak por2öbá* lyeegeS ellátott jeligés leveleket továbbítunk Ltfeiezd l^usvéü EntSzäh és a legfinomabb kölni­vizek kaphatók „11)850“™: tár, Strada Jorga 5. sz. New-York mellett. niigyökér ebédlő ®*9 eladó, cim ban. eladó, cim a kiadó­B eivárosban egy borbélyüzlet eladó sürgősen kivándorlás mi­att, Értekezni a kiadó­ban. £ fiadé rádió, egész nj, 3 lámpás. Értekezni Monostori ut 49. ffifebár le horn, vö- ® rös phode isfandi, 35 holdas kifutón edzett 240 felüli tojóktól, me­lyeket Gödöllőről imnor- tá!timk,tenyésztej st, naposcsibéi szállí­tunk. — Kérjen árlapot. Künnle József gazdasá­ga, Lujza Fajbaromfi- farm, Sít. Gheorghe— Sepsiszentgyörgy. m'LRBŐ KY08SDA, Egy teljesen jókar- ban, alig használt, je­lenleg is üzemben levő nyomda haláleset miatt eladó. A nyomda felsze­relése egy 13-as Anger féle gyorssajtó, egy II. b. számú Phönix gép, egy 65 cm. kerekes vá­gógép, egy tűzőgép, egy perlorálógép, egy l»/a lóerős villanymotor és circa 20 métermázsa be- tüaDyag, fabetük és fa­berendezés. Cim a ki- adóhivatalban. E ladd házastelek Rudolf ut 12, egész­ben, vagy felerészben. Értekezni Fellegvárt ut 16 sz. f állási íy??« R ománul, németül, magyarul beszélő és zongorázni is tudó, képzett nő bármily és bárhol állást szívesen vállalna, anyahelyettes­nek is szívesen menne. Háztartásban segédkez­ne, leépített tisztviselő­nő. Szive- megkeresése­ket „34 éves” jeligére kér a kiadóba. K ülföldön végzett, jó megjelenésű ápolónő állást keres, vidékre is, redukált igénnyel. Szives megke­resést „4 éves” jeligére a kiadóba kér. láiüitozís if.i •MWi aktív f nteSligens, * munka- és utitársat keresek, tengeren túl le- bonypiitijpdo, milliókat jövedelmező vál alko- záshaz. Csakis komoly, teljes cimü leveleket tőkemegjelöléssel „150.000-é. t 5ü o/o“ jeli­gére kiadóba kérek. S Üfaiií mg Wjjl !©d®rn két szobás lakás május í-re kiadó. Értekezni Strada Universität» 3. Házfel- ügyelőnél. M odern háromszo­bás lakás május í- re kiadó. Értekezhetni Str. Universi fátli 3. Ház­felügyelőnél. K» odern háromszo- ia4i pás lakás május 1- ére kiadó. Értekezhetni Str. Basarabia (Kemény Gábor ucca) IQ. Házfel­ügyelőnél. K eresek Rákóczi ut környékén egészsé­ges, világos t szoba konyhás lakást. Címe­ket a kiadóba kérek. K Sad á azonnal egy szoba, fürdő- és elő­szobával. Mátyás u. 5. Házmesternél- ......................... Ü ceaí szoba, előszobá­val, üresen vagy hu torozva olcsón kiadó. Ferjcirci (Boldog u.) 22. E gy szoba, konyha ki­adó. Legiunei Arde- lene (Dohány u.j 18. — Megtekinthető 2—4. gutänyosan vállalom «» a legkényesebb ízlés­nek is megfelelő, bármi néven nevezendő kézi­munkák „Barettek“ (sap­kák) készítését. Nagyon ízléses neeeek, fehér és ultramodern színekben olcsón eladók. Cim a ki­adóban. , ..„művirá­got készít és meg­rendelésre elvállal, mű­vészi kivitelben, Yincza Jánosné, Pataki Anna, Berde Mózes ucca 2. ft*#'® *4©* w, i kalapok *, legnagyobb választékban, legjobb kivitel- % ben, legdivatosabb formában, legolcsóbb * áron kaphatók: „MISS“ KALAPSZttLOM | f Kolozsvár, volt Kossuth Lajos ucca 7 sz. < Miért drága a nyomtatvány és miért drága a papiros Romániában ? A papirkartell 55 százalékkal az aranyparitás felett tartja az árakat (Kolozsvár, április 10. Saját tud ) A papi­rosnak már egyébként is túlságosan és indoko­latlanul magas vámját március 10-én harminc százalékkal újólag felemelték. Közismert, hogy ez a vámemelés elsősorban nem az állam jöve­delmeinek szaporítása érdekében történt, ha­nem a mindenható papirkartell nyomása kö­vetkeztében, amely nehány vagon csehszlová­kiai papír importálása miatt veszélyeztetve látta hegemóniáját. Jellemző a mai viszonyokra, hogy a vám­emelés ellen a megszavazás és az életbeléptetés előtt alig hangzott el tiltakozás a fogyasztók részéről. Pedig megérdemelte volna ez a kérdés a leghangosabb tiltakozást is, mert a papiros mindenütt egyike a legfontosabb közszükségleti cikkeknek. Országok, sőt világrészek civilizá­cióját ma már nem a szappan, hanem a papiros fogyasztása után Ítélik meg. És — el kell ismer­nünk — az elfogyasztott papiros fejkvótája után ítélve, Románia e tekintetben nem áll a leg­utolsó helyen, mert papírfogyasztása elég szá­mottevő. Éppen ezért csodálatos, hogy a vám­emelés ellen a fogyasztók milliói nem tiltakoz­tak mindent elsöprő erővel és csodálatos, — bár érthető, — hogy a nagy román napilapok kivé­tel nélkül agyonhallgatták a vámemelés meg­valósítását. Érthető, mert a papirkartell igaz­talan előnyei érdekében és azok megvédése cél­jából minden megerőltetés nélkül hatalmas ősz- szegeket, mozgósíthat, Az is érthető, hogy a ki­sebbségi lapok sem foglalkoztak ezzel a kérdés­sel részletesebben, mert a kartell nagy és hatal­mas, nem ismer kíméletet és az érdekei ellen harcoló lapokat bármikor megfojthatja. A papirkartell túlkapásai ellen egyedül az Erdélyi és Bánsági Nyomdatulaj dánosok Szö­vetsége mert erélyesen tiltakozni, úgy a kar- lellnél, mint a kormánynál, a szövetség elnök­sége hívta fel egyik parlamenti csoport figyel­mét a vámemelés súlyos következményeire és a belföldi papirgyártmányok árának indokolat­lanul magas voltára. A tiltakozásnak volt valamelyes gyenge visszhangja, mert március 28-án Mihaiesca képviselő a parlamenti csoport iniciativájából törvényjavaslatot terjesztett elő a papír beho­zatali vámjának egyharmadra való leszállítá­sára. Nem sok remény van ugyan arra, hogy a javaslatból rövidesen törvény legyen és ha lesz is, ma már ez sem pldhatja meg a kérdést, mert a mai vámnak egyharmada is indokolatlanul magas védelmet biztosit a belföldi papírgyá­raknak. A vám redukálásának követelése ma már ílluzórius jellegű, mert a kartell igen jól tudja, hogy a romániai nyomdák közül csak nehány nagyobb vállalat van abban a helyzetben, hogy papirt importálhasson. Tudja ezt és ezért az esetleges vámredukeió esetén csak a vámdij leszállítása arányában mérsékelné gyártmá­nyainak árát. Éppen ezért ma már nem lehet megelégedni a vám leszállításával, hanem kö­vetelni kell a kartell tői a gyáraiban készített papirosfajták minőségéinek megjavítását és a különféle papírfajták árának olyan mértékű re­dukcióját, hogy •mindkettő a külföldi papiro­sokéval minden tekintetben egyenlő legyen. A Keleti Újság március 18-iki számában megjelent cikkemben rámutattam arra, hogy a hazai papirkartell politikája miatt Romániá­ban a legdrágább a papiros és ezért drága Ro­mániában a nyomdatermék is. Állításomat most számszerűleg is bizonyltom... Hogy minden nyomtatványfogyasztó tisz­tán lássa azt a visszaélést, amelyet a papirkar- telj az ország lakosainak kárára évek óta foly­tat, összehaspnlitást teszek úgy a nyomdai munka, mint a papír mostani és háború előtti árai között. Miérf drága a nyomtatvány 7 Erdély nyomdaiparának háboruelőtti és mostani termelési viszonyai között rövid pár huzamot vonok. Az 1914. évben az erdélyi és bánsági nyomdák üzemi és üzleti rezsiköltsége a kifizetett munkabérnek 100—110 százalékát tette ki, ma pedig 140—150 százaléka. Mig az 1914. évben a nyomdai szakmunkás hetibórének 1 órai időre eső összegét a 110 százalékos rezsi- költséggel és az ipari haszonnal megterhelve átlagosan két koronáért, mai értékre átszámítva körülbelül 88 papiros lejnek megfelelő összeg­ért leheteti értékesíteni, addig ma a minimális bérrel díjazott munkás hetibérének egy munka­órára eső összegét a rezsiköltséggel megter­helve, — de üzleti haszoin hozzászámiiása nél­kül — legfeljebb hetven papirlejért, (1.59 arany­koronáért) lehet csak a nyomtatványf.ogyasz- tóknak eladni. A nyomtatványt tehát ma nem hogy ha­szon hozzáadásával lehetne értékesíteni, hanem csak az önköltségi áron alul, 20 százalékos veszteséggel lehet eladni. A nyomdai munka ér­téke Erdélyben és a Bánságban 40 százalékkal alatta áll az aranyparitásnak. A szakmunká­sok minimális munkabére különben — átszá­mítva a békebeli értékre, — megközelíti az aranyparitást, a megélhetés azonban most jóval drágább, mint a békeévekben. Ebből következik azután, hogy nyomdai munkánál ma a munkás sem találja meg az ellenértéket úgy, mint a háború előtt, a nyomdavállalatok pedig effek­tive ráfizetnek. A rendelkezésemre álló hely nem elég ahhoz, hogy állításomat adatokkal alátámaszthassam, ahhoz azonban elegendő, hogy a nyomtatvány­fogyasztók figyelmét felhívjam arra, hogy nem a termelőmunka árága Romániában, a drága­ságot a nyomdákra vonatkozó törvényes és tör­vénytelen, de egyformán terhes rendelkezések miatt előállott nagy rezsiköltség okozza, a mun­ka azonban — amint kimutattam — még az ilyen szokatlanul magas rezsiköltségek hozzá­adása után is 40 százalékkal alatta áll az arany- paritásnak. Hogy mégis Romániában a legdrágább a nyomdatermék, annak kizárólag és egyedül a papirkartell az oka, amely 55 százalékkal az aranyparitás felett és 77 százalékkal a mai kül­földi árak felett tartja az árakat! A papir­kartell árpolitikája miatt drága Romániában minden nyomdatermék, a levélpapír, cégjegy, a kezelési és reklámnyomtatvány, a könyv, a fo­lyóirat és az újság. Legközelebbi cikkemben azokat az okokat fogom kifeji - i. hogy miért drága Romániában a papiros. Lengyel Albert. A szövetkezetek központja kedvezményes vámtétellel importálhat manilazsineget. Buka­resti tudósítónk jelenti: A kormány gazdasági bizottsága tegnap megtartott ülésén engedélyt adott a szövetkezetek központja részére, hogy kedvezményes Ammtéte] mellett manilazsineget importálhasson Romániába. Az italmérési engedélyek ügyében újabb ér­tekezletet tart a Kereskedő Tanács. A Kereske­dő Tanács (Sfatul Negustoresc) füszerszakosz- tálya április 13-án, hétfőn délelőtt fél 10 órakor, a Sfatul Főtér 22. szám alatt levő helyiségében az italmérési engedélyek ügyében gyűlést tart, amelyre az összes érdekelt fűszer- és vegyeske­reskedőket lapunk utján hívja meg az Elnök­ség. * Hitelezők! Adósok! Megjelent a teljes (aa uj módosított szakaszokkal kiegészített) kény­szeregyezségi törvény pontos magyar fordí­tása- Ára 1QÜ lej. Vidékre portóval a pénz elő­zetes beküldése mellett 110 lej. Megrendelhető dr Műdéi Fordító Irodánál Cluj, Memorandn- lui 12,

Next

/
Oldalképek
Tartalom