Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-09 / 55. szám (56. szám)

TAXA POŞTALA PIJU TITA IN r ?MF.RAÄ No. ‘M2M--927. CtafcKo!oxsvi& 19§1 március 9 ffétffT ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ara 6 lej. , ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 3-03, 8-94. XIV« évSoiyaaa 55»! k szim ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 2® fillér. A kölcsön sorsa - a many sorsa Bukarest izgatottan várja a párizsi döntő táviratot A király közbelépett, de a kormánynak nem sike­rült leszerelnie a Banca Naţionala ellenállását — Az áthidalásra szánt határozat felett az érdekeit külföldi tőkéé a döntő szó (Bukarest, március 7.) A régóta húzódó külföldi kölcsöntárgyalások legizgalmasabb utolsó jelenetei játszódnak le szombaton este. Sok súlyos feltétel között vergődött az ügy a szerződés aláírásáig, amikor a román Jegybank foglalt állást annak a feltételnek az elfo­gadása ellen, amihez pedig a külföld ragaszkodik. Szombaton késő este is várták még a pá­rizsi táviratot s ez az izgatott várakozás uralta a belpolitikai helyzetet. A rendkívül feszült helyzetbe beleavatko­zott az uralkodó is és közvetlenül keresett érint­kezést úgy a Párizsban tárgyaló román delegá­ciónak a vezetőjével, mint a Jegybank kor­mányzójával. A király közbelépésének tulajdo­nítják azt, hogy a Banca Naţionala a végén is engedett merev ellenállásából és olyan határo­zatot hozott, amely lényegében és általánosság­ban a külföldi ellet elfogadását Jelenti, azonban ezt a határozatot olyan körülírással hozta, amiről még szombaton kétséges volt, hogy a francia bankot és általában a külföldi érdekelt pénzesoportot kielégiti-ef A király közbelépett Károly király tegnap éjfélkor fogadta ki­hallgatáson Burileanu bankkormányzót s a hi­vatalos kommüniké szerint a jegybank igazga­tóságának álláspontjáról kért információkat. Ezt az információkérést bizonyára úgy keil öl­teni, hogy az uralkodó kérdőre vonta a Nemzeti Bankot, illetőleg annak igazgatóságát furcsa magatartásáért. Tegnap késő este Károly király sezmélyesen folytatott telefonbeszélgetést Párizzsal és beszéli úgy Popovici pénzügyminiszterrel, mint Cesianu párizsi román követtel. Maga is információkat kért közvetlenül arról, hogy milyen hatást kel­tett Párizsban a román Nemzeti Bank igazgató­ságának a magatartása. Amikor az uralkodót informálták arról, hogy a bank magatartása na­gyon kedvezőtlen helyzetet teremtett a román delegáció számára, akkor látta szükségesnek az uralkodó, hogy kihallgatásra hivja Burileanu bankkormányzót. Értesülések szerint a bankkor­mányzó olyan kijelentést tett a király előtt, hogy a bank teljesíteni fogja a külföldi tőke fel tételeinek elfogadását. A bank megkerülte a kormányt. Az a kommüniké azonban, amit a Banca Na­ţionala tegnap este 11 órakor kiadott, azt mu­tatja, hogy a bank igazgatóságának a határu zata nem az, amit a kormány és amit a külföldi pénzcsoport várt. A kommüniké szerint Buri­leanu bankkormányzó táviratot intézett a fran­cia bank kormányzójához s a táviratban bizto­sította a francia bankot arról, hogy a Banca Naţionala teljes mértékben támogatni fogja a külföldi tőke által Romániába delegálandó szak­értőt. t Mindenekelőtt rendkívül különös az, hogy a Banca Naţionala közvetlenül ' a francia bankkal kívánt tárgyalni akkor, amikor Romá­niának és a román kormánynak a delegációja kinn van Párizsban s minden tárgyalásra ter­mészetesen felhatalmazása van. Ez a külön távi­rat ugylátszik a román kormányt is meg akar­ta kerülni és azt igyekezett demonstrálni, hogy a jegybank egy külön hatalom ebben az országban. A táviratnak a tartalma pedig nagyon általá­nos elméleti kijelentés akkor, amikor a Francia Bank kategórikus szerződési feltételnek az egy szerű aláírását kívánja. Sőt: nem említi egy szóval sem azt, hogy a banknál kifejtendő el lenőrző működést is lehetővé teszik. A külföldi tőke, amikor üzletet köt, akkor valószinü!et nem a Burileanu udvariasságára kiváncsi, ha nem arra, hogy az üzleti feltételt elfogadják-e vagy nem. A külföldi feltétel pedig az, hogy a kijelölt ellenőrző szakértőnek a banknál való működését három évre meghosszabbítják és ez a működés olyan hatáskörrel jár, hogy bizonyos esetekben a külföldi kölcsön szempontjából vétó joggal is rendelkezik. Ez a vétójog a kölcsön­szerződés feltételeinek a betartására vonatko­zik. A kormány ellen. A bank igazgatóságának álláspontja most az, hogy elvileg állást foglal a külföldi szakértő ellenőrző működése ellen s csak az ország gaz­dasági helyzetére és a kölcsönnek nagy fontos­ságára vaió tekintettel enged ebből a merev ál­láspontból. Bukaresti lapok sokféle kommen­tárt fűznek a bank igazgatóságának ebhez a magatartásához és sok olyan vélemény hangzik el, amely az állásfoglalásban politikai demonstrá­ciót lát. A bank igazgatóságának többségét az előző kormányok vitték be az igazgatóságba és ezek nagyrészben a liberális párthoz tartoznak, ma­gát Burileanu bankkormányzót pedig az Ave- rescu kormány juttatta ebbe a pozícióba. A ki- szivárgott hírek szerint a kölcsönellenes hatá­rozatot a bank igazgatósága öt szavazattal hozta négy elien s ezzel a szavazataránnyal tartották fenn az ellenállás magatartását. Az öt szavazat a liberális és Averescu-párti igazgatósági ta- szavazatai voltak. Az a vád hangzik el el­lenük, hogy a kölcsön megbuktatásával a kor­mányt akarták megbuktatni. A rezsim marad, de a kormány távozik Szombaton is elhangzott kormánykörökből az a kijelentés, hogy rezsimváltozás semmi kö­rülmények között sem lesz. Ezeknek a kijelenté­seknek erős nyomatéket adott az a tény, hogy a kölcsönüg„ bonyodalmába beleesett a király szava is. Ez azt mutatja, hogy a király egyfelől meg akarta óvni az országot a külföldi tárgya lúook során érhető blamázstól, másfelől nem uezte talán jó szemmel a banknak olyan maga­tartását, ami a kölcsönügyet felboritotta volna. Az a kijelentés, hogy nem lesz rezsimváltozás, a nemzetiyarasztpárt kormányonmaradására vonatkozik. Nem azt mondják, hogy a kormány marad, hanem a rezsim fentartásáról beszélnek. Szóval a kormányváltozás lehetőségét a kor­mány tagjai is elismerik. A nemzeti paraszt­párt is számol a kormányváltozással, vagy legalább is a kormány átalakításának közeli es­hetőségével. A Nemzeti Bank igazgatóságának vőgső Ha­tározatát a külföldi szakértők kérdésében Bu­rileanu bankkormányzó szombatra virradó éj­szaka közölte a miniszterelnökkel. A bank igaz­gatóságának határozata az, hogy a maga ré­széről semmi kifogása sincs az ellen, ha a külföl­di pénzügyi ellenőr felügyeletet gyakorol az ál­lami számvitel felett, de ahhoz nem járulnak hozzá, hogy a Nemzeti Bank működését állan­dóan ellenőrizze. A bank csak abban az esetben hajlandó teret adni a maga ügyeiben a külföldi ellenőrző állandó működésének, ha olyan nagy összegű kölcsönről volna szó, amely lehetővé tenné az ország gazdasági életének nagy gazda­sági terv keretén belül való regenerálását. Mironescu miniszterelnök a bank határoza­tát és a kormány álláspontját szombaton délben telefonon közölte Popovici pénzügyminiszterrel, aki a francia jegybankot igyekezett rávenni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom