Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

XIV. ÉVF. 52. SZÁM. Az eredeti csomagolásiján tie nikotinmentesitve is kaphatók az ország minden % dohánytőzsdéjében a Román Do­hány jövedék czigarettái. Egy egyszerű „FUMOSAN“ feli- rásu szalag jelzi, hogy a csomag oly gyártmányt tartalmaz, a melyet minden félelem nélkül még az is szívhat — a kinek az orvos a dohányzást megtiltotta. jelzéssel vannak ellátva az összes nikotinmentesitett dohányáruk. A francia—olasz Sloitaegye^méiiy egyik kö­vetkezménye % Franciaország nagyszabású beruházási kolcsöisí nyújt Olaszországnak Igazságügyi reformot ? Pár héttel ezelőtt a jogszolgáltatás terén fel­vetődött nehány furcsa esettel foglalkozva, szót tettünk arról, hogy az ilyen esetek utján a köz­felfogásban könnyen támadható fogalomzavar a jogtudomány csődjére vezethet. Nehány újabb eset okából úgy látjuk, hogy inkább a gyakor­lati jogszolgáltatás válságáról lehet beszélni. Pedig valóban nem szívesen beszélünk az ilyes­miről. Talán nem is beszélnénk, ha nem olvas­nék azokat a meglehetős stirü egymásutánban megjelenő és állítólag szakkörökből sugalmazott közleményeket, melyek a jogszolgáltatás egész vonalán nagy reformot követelnek. Szinte nai­vitásnak mondhatnék azt a lellcendezést, mely- lyel a cikkekből következőleg egyesek és körök valami olyan átalakulást kívánnak, amit az ugyancsak hiányzó jóakarat mellett is legfel­jebb egy évtized alatt lehetne megvalósítani. Szinte úgy érezzük a reformláztól dagasztott e közlemények olvastakor, hogy azokban bizonyos bünbánat nyer kifejezést a közelmúlt ama sú­lyos mulasztásáért, mely elsősorban felelős azért, hogy a jogszolgáltatás terén a valóban nem kívánatos jelenlegi állapotok felburjánoz- tak. Ha a jogászvilágnak egészséges lett volna közszelleme, ez bizony nem következhetett vol­na be. Egészséges közszellemmel és a maga ma- gasabbrendii hivatásával eltelt jogászság gátat tudott volna emelni annak a romboló áramlat­nak, mely a gyakorlati jogi élet területén főleg az egységesítés cime alatt, elöntötte és azon az erdélyi levegőtől idegen, az itteni fejlettebb vi­szonyok közé csak erőszakosan illeszthető korcs intézményeket, torz alakulatokat létesítette. Örök szégyene marad az erdélyi jogászságnak, hogy a rombolásnak ez a munkája nagyon köny- nyen ment. Most aztán késő a bánkódás és szin­te groteszkül hat, hogy beharangozott „refor­mok“ cime alatt valójában restitutio in integ­rum készül, mire bizony nem volna szükség ak kor, ha a nraţa idején mindazok, akiket illet, ré­sen á i ] a ii a k^A/.onban ne rekrimináljunk, hanem nézzünk szemébe a reformtörekvéseknek, me­lyek egyik-másika amúgy is régi jó ismerő­sünk még a régi jó világból. Szívből óhajtjuk, hogy egy szerencsésebb nemzedék, mely a maga szerencséjét nemcsak az anyagi téren kívánja megalapozni, valósítsa is meg azokat. Helyesebben: azokból a legszük­ségesebbeket, melyek emelkedett jogászi felfo­gás mellett a törvénytiszteletet, jogbiztonságot és az egyén jogának és szabadságának respek­tálását hivatvák élő valósággá tenni. Ámde mindinkább látjuk, hogy ebhez elég a pragrafus nyújtotta biztosíték: Ide ma első sorban szemé­lyi biztosítékok, a jogszolgáltatás személyiekben bekövetkező átalakulása szükséges. Nálunk, kik mindig elvi alapra igyekszünk helyezkedni a közkérdések megítélésénél, szinte fájdalmas dolog ennek leírása, de ha nem akar­juk strucc módjára figyelmen kívül hagyni a jogszolgáltatás terén mutatkozó jelenségeket, lehetetlen elutasítanunk ezt az álláspontot. Erre különben alapot nyújt az a szakszerű szempon­toktól vezetett felszólalás is, mely az igazság­ügyi reformok oly gazdag, de ezidőszerint egé­szében meg nem valósítható programmját állit- gatta fel. Hiszen többek között javaslatba hozza a bírák és ügyészek póttanfolyamát is. Mi azon ban ebből nem kérünk. Éppen elég történt az utóbbi időben a jogszolgáltatás külső tekinté­lyének megtépászására, úgy, hogy egy ilyen ki sérletet fölötte kockázatosnak kell tartanunk Kívánnunk kell azonban, hogy aki nem tud meg felelni a pozíciónak, melyeb áll, távozzék he­lyéről. Mit szóljunk például az olyan igazságügyi főtisztviselő magatartásához, ki ma a kisebbsé­gek megbízhatóságát érintő durva elszólással, melyet utóbb maga is megbánt, kompromittálja eljárása komolyságát, másnap egy büntetőjogi­lag alaptalan hajsza mesterséges feifuvásával adja a törvényesség látszatát az agent provo- cateurködés csúf játékának, közben jogilag le­hetetlen indítványokkal kelt kellemetlen feltű­nést s egész szellemi berendezkedésével azt a tö­rekvést látszik szolgálni, hogy róla, mint a kü­löncködés kultiválójáról, állandóan beszéljenek! Az ilyen embernek nincs helye ott, hol ko­moly jogi érdekek repreizentálását kell teljesí­teni, mert nyilvánvaló, hogy éppen azzal a tu­lajdonsággal nem rendelkezik, mi nélkül semmi vonatkozásban nem teljesithető komoly munka: tapintattal. Ne féljünk tehát — mint a többször hivatkozott cikkek teszik, — attól, hogy a fe­(London, március 3.) A világsajtót még min­dig az olasz-francia flottaegyezmény foglalkoz­tatja- A római lapok kiemelik a tengerészeti szerződés megkötésének nagy politikai fontos­ságát. Rómában kedvező fogadtatásban részé­ül t az egyezmény megkötésének hire és Hen­derson—Briand, másfelől Grandi szívélyes táviratváltása. A párizsi Matin szerint a beavatott kormányférfiak becsületszó­val fogadták az egyezmény teljes titok­ban tartását, mindaddig, amíg az nyil­vánosságra hozható nem lesz. Ezért a világsajtóban közölt hiteles tervezetek mind csak kombinációk. A párizsi déli lapok is azt Írják, hogy az egyezményt leghamarabb csütörtökön hozhat­ják nyilvánosságra. A flottaegyezmény titokzatos ügyében egye­düli fényt a vezető politikusok nyilatkozata dé­rit, akik a flottaegyezmény következményeihez szőlanak hozzá. t Henderson angol külügyminiszter nagy megelégedéssel nyilatkozott a francia-olasz-an­g3relmi jog alkalmazása veszedelmeket hozhat a jogszolgáltatásra. Ha a fegyelmi törvényt füg­getlen biróság gyakorolja s az Erdélyben érvé­nyes jog szerint itt csakis ez gyakorolhatja, ag­godalomra nincsen ok. De különben egyes veze­tő állásoknál az igazságügyi kormány bizalma adja meg a lehetőséget, hogy az illető funkcio­nárius a maga hatáskörében zavartalanul eljár­gol tengerészeti tárgyalásokról és a létrejött kompromisszumról. Hangoztatta, hogy a megegyezés lehetővé teszi, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország a legna­gyobb egyetértésben járjanak cl a jövő ér" Genf be összehívott általános leszerelés' világkonferencián. Briand és Grandi szintén optimisztikus nyi­latkozatokat tettek a sajtónak-. A Daily Express szerint számolni lehet azzal, hogy a tengeré­szeti megegyezés már rövidesen megnyitja az útját a Franciaország és Oaszcrszúg közötti egyéb függő kérdések tárgyalásánál: r. Beava­tott diplomáciai körökben azt hiszik, hogy nemsokára sorra kerül a két- hatalom kö­zött a tuniszi kérdés rendezése és gaz­dasági problémák nyugvópontra juttatása. A megegyezés egyik következménye lesz, hogy Olaszország kölcsönt fog kapni a francia pénz­piacon, ami a gazdasági helyzet javulását elő fogja segiteni Olaszország határain kivül is, a szomszédos államokban. hasson. Különösen áll ez az ügyészekre, kik te hát az igazságügyi kormány bizalmi férfiúinak tekintendők Éppen azért azt kell várnunk első sorban az igazságügyi kormánytól, hogy nézzen körül alaposan az ö bizalmi közegei között és ne engedje jelentős szerephez az olyanokat, kik a bizalomra méltatlanok. Anonimii».

Next

/
Oldalképek
Tartalom