Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-04 / 51. szám
’oha/ % BUUaj TAXA FOSTALA PLĂTITĂ IN I'-TMERAB No. 24258—927. Claj-Koloxsvdr. 1931 március 4 SzGFClâ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Levél folt a kaszárnyából Egyik laptársunk néhánysoros levelet közöl, amit Buzeuból irt egy katonafiu az édesanyjának haza, a Székelyföldre. A levél olyan, mint valami elsuttogott zokogás. A fiú panaszol, hogy amitől úgy félt berukkolásakor, a verése megkezdődött, s hogy azt a pár sor írását is csak lopva tudta elküldeni, mert magyar anyanyelven haza nem szabad levelet Írni. Nem akarunk ebből a levélből esetet csinálni, bár nekünk is fájdalmasan esik az olvasása. Mégis nem akarunk az esetből sérelmet kiélezni. Emlékeznünk kell ugyanis árra, hogy mikor mult évben hasonló katonapanaszokat a parlamentben is felhoztak, a honvédelmi miniszter a rossz bánásmód erélyes megszüntetését helyezte kilátásba. És tényleg azóta hasonló panaszokat nem is lehetett hallani. Hogy most olyan körülményes utón, olyan eldugott és kilopott megírással mégis felsír újból egy panasz, annak az alkalmából csak némely tárgyilagos szempont elmondására akarunk szorítkozni. Először is arra. hogy a hadsereg vezetőségét és tisztikarát mi igen magas színvonalú, nagymüveltségü embereknek tartjuk. kik a nép szellemét bámulatosan meg tudják érteni. Számos példa van rá, hagy a román értelmiségben a katonaemberek nemcsak hadi szaktudásukkal, de gazdasági, technikai és társadalomtudományi ismereteikkel is vezetnek. Éppen azért nem is tudjuk föltételezni, hogy ezek a vezetők elfogultak lehetnének a kisebbségi magyar néppel és az ő fiaival szemben. Következik ebből a felfogásunkból, hogy éppen a hadsereg szellemétől mi a magunk népe javára több megértést merünk remélni, mint a szenvedélyes, gyanakvó és felfogásukban elmerevedett politikusoktól. Mi a hadsereg egészséges szellemétől népünk teljes értékű megbecsülését merjük várni. Jól tudjuk, hogv a vezetők gondolkozó feje átlátja a világfelfogás változásait éppen a militárizmus tekintetében is és a militárizmust nem öncélnak képzeli, el, s nem hatalmaskodó szervezetnek, hanem a néppel való egyezés tömegformájának. A jövőnek nem az emberekkel való ellensé- j geskedés felé kell haladnia, hanem a természet j erőinek mind tudatosabb elfoglalása és mégis-j mérésé fele A jövő hadserege a technikai hó-! ditások utján az embereket arra a közös fegyelemre szervezi, mely az elemi csapásokkal szemben védelmet ad, vagy gyors helyreállításokat végez, s igy a tömegeket a békés összetartás célszerűségeire neveli. Ebben a távlatban minden népnek is, de minden embernek is óriási az értéke, mert mindenkinek az együttműködése fontos. A militárizmus is ebben a távlatban megkapja a maga indokoltságát, de csakis ebben és csakis akkor, ha mai formájából a tömegek jólétének a célja és szolgálata felé halad. Ezt a mai kor müveit katonái mind előre látják, s bizonyára igy van ez a mi hadvezetőségünkben is. Kell hősiességre és bátorságra nevelő intézmény, mely arra képesítse az embereket, hogy a levegő ismeretfenségeibe merjenek szállani, s a föld mélye, vagy a vizek és tüzek árja rejtelmeivel merjenek megbirkózni. Ilyen vitézségekre mindig lesz szükség. Ennek a fejlődési távlatnak a szempontjából nézve a hadsereg intézményét, mi a magunk kisebbségi népére is életszükségnek tartjuk. hogy a hadsereg jótevő fegyelmébe beleszokjék, s annak népjóléti jelentőségét felismerje és átérezze- De ilyen értelemben a hadsereg az iskolának, a jóakaró tanításnak a folytatója kell hogy legyen. És a benne való foglalkoztatás, az ottan folyó kiművelés népünk előtt is vonzónak és kívánatosnak kellene, hogy feltűnjék. ORSZÁGOS M^GYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telefon: 5-08, 6-94. XIV. év!oly; a 5i-£k szám ELŐFIZETÉS MAG YAK03SZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévié 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Â külföldi ellenőrzés miatt késik a kölcsön megkötése A pénzcsoport ragaszkodik az ellenőrzés meghosszabbításához — A pártvezérek a király asztalánál (Bukarest, március 2.) A kölcsönszerződést még nem Írták alá, végleges megállapodásról még nincsen hir, habár hétfőre várták. A hétfői minisztertanácson várták az aláírás bejelentését, azonban ez még nem történt meg. Délelőtt 10 órakor volt a minisztertanács, amelyen Mironescu miniszterelnök felolvasta Popovici pénzügyminiszternek a kölcsönre vonatkozó jelentéseit. A minisztertanács az expozé után távirati instrukciókat küldött a pénzügyminiszternek. A külföldi ellenőrzés miatt. Az Adeveru! értesülése szerint a kölcsönről érkezett legújabb hi ' ' m’y tudják, liogv jelenleg éles vita folyik a Nemzeti Bank mellett működő pénzügyi szakértővel kapcsolatban. A külföldi pénzcsoport ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi szakértő megbízását újabb két évre meghosszabbítsák, viszont ez ellen a Nemzeti Bank teljes erejéből tiltakozik. A lap úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel összefüggésben esetleg a kölcsöntárgyalások szüneteltetésétől is lehet tartani. Békét akarnak a liberálisok között. A király a román pártok vezéreit egymásután látta vendégül ebédre. Először Mironescu, mint a nemzeti parasztpárt miniszterelnöke volt a feleségével a királynál ebédre, azután Duca, a liberális párt vezére a feleségével s hétfőn Bratianu György és felesége voltak a király vendégei. Ebből a sorendből lehet következtetni valamire: Bratianu György pártját a király a harmadik nagy román pártnak tartja s úgy látszik, hogy Averescuékra csak ezután kqrül sor. Különben Duca ^ ^m^^ndiencián jelentkezett a királynál, További jelentősége a katonaságnak, hogy még az ellenségesen szembenálló hadseregek között is közös erkölcs egymás becsülése, az egyenlő fegyverekkel küzdés, a lovagiasság. Ez az emberek egyéni önérzetének, emberértékének az elismerése. A hadsereg tehát ezeket az érzéseket önmagán belül is, minden legkisebb emberében kell hogy nevelje. Ha azonban a ma bekerülő újonc csak félelmet és megaláztatásokat érezhet, akkor igen kétséges, vájjon helyes önérzet fejlődhetik-e benne, s becsülés támadhat-e lelkében olyanok iránt, akik rosszul bánnak vele. Szükségünk volna, hogy a mi népünk is a hadsereggel rokonságot érezzen, mezőgazdasági bajaiban és szükségeiben, vagy egyéb gazdasági feladataiban tőle már ma állandó támogatást várhasson. Ennek egyik igen könnyű kivitele volna, ha népünk fiait az otthoni lakóhelyüktől nem vinnék messzi idegenbe, hanem a legközelebbi helyőrségben tudnák katonai kiképzésük idejét leszolgálni. A Székelyföldtől például Buzeu igen messze van és igen idegenben van. Ha nem volna igy, akkor talán annak a buzeui katonafiunak se telt volna meg a szive árvasággal és egyedülvalóság érzetével, s nem küldött volna panaszos írást haza az hogy pártja kongresszusának határozatait előterjessze. A liberálisok tegnap a bukaresti építészek otthonában gyűlést tartottak, amelyen követelték a kormány visszalépését. Dumitriu, volt miniszter felhívást intézett Bratianu György pártjához, béküljön ki az ó-liberális párttal, mert egységben van az erő. A néppárt tegnap szintén gyűlést tartott a Frascati-teremben. Itt Traneu-Iasi, volt miniszter volt a szónok. Mit kivan az Ugir a kormánytól? (Bukarest, március 2.) A Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Ugir vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az ország nagyiparosai feltűnő nagy számban jelentek meg. A helyzet megfontolása alapján az Ugir a következő intézkedések foganatosítását kéri a kormánytól: Olyan gazdasági politikát, amely számol a tényleges állapottal és tekintetbe veszi, hogy az ipar az ország gazdasági érdekeinek jelentős kifejezője; kéri a legfőbb gazdasági tanács felállítását olyan módon, hogy az ország valóságos gazdasági parlamentje legyen, kéri az ipari törvények kiegészítését oly módon, hogy azok az általános gazdasági program keretén belül az ipar fejlesztését szolgálják. Olyan törvényeket kér, amelyek az ipart megszabadítják a felesleges terhektől. Kéri a jelenlegi adózási rendszer megváltoztatását, egyszerűbb rendszer bevezetését és hatásos intézkedéseket a visszaélések megakadályozására; uj szállítási tarifára van szükség, az általános gazdasági politikának megfelelően. Meg kell szüntetni a bürokratikus rendszer kinövéseit. Olyan intézkedésekre van szükség, melyek megjavítsák az ország hitelét és visz- •sza kell vonni azokat a törvényeket, amelyek, mint például a kényszeregyezségi törvény, az ország hitelének kárára voltak. édesanyjának. És hogy a magyar anyanyeíven való levélírás se lenne szabad, azt alig merjük elhinni. Végtére is a haza küldött levél, az annyira magánügy. annyira a szülők és gyermekek közötti érzésnek az ügye, hogy abba másoknak beleszólása igazán nem lehet. A hadseregnek éppen legkevésbé lehet érdeke, hogy a fiuk és a szülők közötti családi összeköttetést szétszakítsa, s lehetetlenné tegye, vagy megnehezítse. A hadsereg és a nép közötti együttérzésnek ilyen szánszándékos megakadályozását komoly és magas gondolkozása hadvezető se ki nem gondolhatja, se nem erőltetheti. így fogván fel a buzeui katona levele alkalmából a helyzetet, remélni szeretnék, hogy ezután csakugyan nem lesz ok hasonló panaszokra. Nem arra gondolunk, hogy valami erélyes intézkedés magukat a panaszokat teszi lehetetlenné. Hanem arra gondolunk, hogy a liadvezetőség magas szelleme és népbecsülő érzése a panaszkodások okát fogja kiküs’z'obölni. Hogy ne legyen oka a panaszra annak a szegény katonafiunak, hanem Írhasson haza szabadon. a saját édesanyja nyelvén. És a maga jószántából örömmel irhássá, hogy jólérzi magát, sokat tanul és jól bánnak vele... (P.)
