Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-02 / 50. szám
 haldokló kisipar betegágyánál Irta: Träger Lajos Ipartestületi elnök, (Nagybánya). Szerte az országban nem lehet mást hallani, csak kétségbeesett panaszt, jajveszékelést és siránkozást. Elviselhetetlen a pénztelenség, a nyomában járó eladósodás, munkanélküliség s a kisiparosság szenvedése. Ezek a bajok évről-évre sütétebb felhőket rajzolnak az iparosság fölé, amelynek a munkája, jövedelme csökken, s mind jobban sülyed lefelé a lejtön. Mindenütt a kultúra, tudomány, művészet és az emberi haladás és civilizáció igéit halljuk, s ugyanakkor az emberiség milliói a legprimitívebb életformák közé vannak szoritva. Az élet apostolai életbölesességről beszélnek, s ugyanakkor az önző hatalmi érdek máglyáján ég porrá az emberiség hite és reménye. A civilizáció égő fáklyája alatt a becsületes munka érvényesülésének nincs meg a tere, mert ja háború iszapját még nem tudták elhordani a föld színéről. Hiába harcol a betű, a toll, hiába hangoskodik az ^kesszólás, az emberi bűnt és szennyet nem lehet elsöpörni, mert a jövő háború fojtogató réme vicsorítja felénk a fogát. Miért akarunk építeni, városokat fejleszteni, ha a jövő háborúja, amely a technika emlőjén táplálkozik, minden emberi civilizációt, városo kát, falvakat, gyárakat percek alatt romba dönthet, ha az emberi gonoszság leple alatt irtó zatos hatású gázok készülnek, hogy a jövő há borújában csak borzalmakat ígérjenek. Megdöbbentő még gondolatnak is, hogy az igazi épitő munka helyett az emberi agy a raffinált technika segítségével csak uj háborús borzalmakra készül fel. A mai civilizációnak a szégyene, hogy a föld mérhetetlen kincseinek feltárása s az emberi jólét szolgálatába való állítása helyett még ma is mindenfelé a túlzó nacionalizmus jelszava alatt háborús készülődések csalhatatlan jelei mutatkoznak. Ez a legfőbb oka annak, hogy a tiszta emberi élet élvezetéből kizárt ember mi! liók békés és munkás élete helyett csak nyomo rognak, állás, kereset, pénz nélkül, tétlenségre kárhoztatva, rémült szemekkel tekintenek a bi zonytalan jövő felé. Ki törődik máma az iparos-társadalommal? Az alkotó mókának nincs értéke. A becsület porban hever. A munkáskéz az éhségtől reszket Nincs munkaalkalom, kipusztult az ambíció, fe liilkerekedett a sarlatánizvius, ipari kontárko dás, az olcsó gyári bóvli. Ma az iparos nem akar a mesterségének a művésze lenni, hanem csak olcsó rabszolgája, aki a raffináltság eszközeivel csak arra törekszik, hogy olcsó és bóvli áruját el tud ja adni. Ki ezért a felelős? Az iparos nem. A múltban szivét, vérét, legjobb tudását vitte az alkotásába, de ma ezt senki sem becsüli meg. A kormányhatalom pedig teljesen magára hagyta a kisiparos társadalmat. Mindig csak az igézetek fénycsóváit csillogtatja meg, de midőn az Ígéretek beváltásáról van szó, akkor a tett aláhanyat- lik és az iparos csak azt érzi, hogy szociális támogatások helyett a különböző adó és taxák légiójával áll szemben. Ha az iparosságtól bevett adóknak csak a tizedrészét fordítaná az állam iparpártolásra, akkor nem volna olyan bizony talan az iparosság jövője. De minél gyorsabban emelik az adótételeket, minél gyakrabban intéznek az adóvégrehajtók ostromot az iparosok ellen, annál kevesebbet törődnek az iparostársa dalom megsegítésével. Meddig tart ez a politika, meddig tart az iparostársadalom elnyomása? Nem tarthat sokáig. Mert úgy látszik a társadalom egyik legértékesebb osztálya gyorsabban pusztul ki, mint az állami belátás megmutatkozása. A későn érkező segély pedig egyenlő a — semmivel. Br. Erői Bethlen László gazdagba Faiskolája és szol- |[ lőoltvány telepe. Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét. Reteag,Jud. Someş § Harminc éves adómentességet, harminc százalékos vasuti- kedvezmenyt kérnek az építőiparosok, hogy az építőipar válságát meg lehessen oldani Nagygyűlés a kolozsvári ipartestületiben — Határozati javaslatot fogadtak el, amely megjelöli módját a jövő építési poétikájának (Kolozsvár, február 28.). A győző államok sorában talán Románia az egyetlen, ahol évek óta az építkezési kedv megcsappant s az építőiparosok a tönk szélére jutottak. Ezt nemcsak az egész országban, hanem különösen Kolozsváron érzik, ami arra indította a kolozsvári ipartestü- leíet, hogy a mult vasárnap, tehát február 22-én, a kolozsvári ipartestület helyiségében nagygyűlést tartsanak. Ennek a nagygyűlésnek az egyetlen célja az volt hogy az iparosság vezetői, úgy a kisiparosok, valamint a nagyiparosok az építkezések fellenditése érdekében megbeszéléseket folytassanak, javaslatokat tegyenek s az egész ország figyelmét felhívják arra, hogy az általános munkanélküliségnek éppen a legfőbb kut- forrása az építőipar hanyatlása. Erre az alkalomra a nagyiparosok már előzőleg tervezetet dolgoztak ki, amely megjelöli azokat az utakat, amelyen haladva az épitkezé seket fel lehet lendíteni, és a munkanélküliséget mérsékelni. A kolozsvári ipartestület a tervezetet megküldte az összes nagyobb társtestületeknek, a kisiparosok szövetségének, a kolozsvári szenátoroknak, képviselőknek, egyéb ipari ala kulatoknak, hogy magát a tervezetet minél szélesebb körben megismerjék, az abban lefektetett elveket mindenfelé megismertessék és kedvező atmoszféra alakuljon ki, hogy a törvényhozó testületek a tervezet alapján megszerkesztett törvényjavaslatot megszavazzák. Ezen a nagygyűlésen a szónokok szomorú perspektívát rajzoltak meg a múltra nézve s javaslatokat tettek, hogy miképpen lehetne az építkezések megkezdésének a problémáját a megoldás stádiumába lendíteni. A nagygyűlésen az alábbi határozati javaslatot fogadták el: — A jelenlegi építkezési tevékenység mellett, amely teljesen elégtelen arra, hogy a tőke az építkezésekben gyümölcsös befektetést talál Itasson, sem Kolozsváron, sem máshol jelentékenyebb építkezés nem történt. Másrészt pedig eléggé elismert az a fontos szerep, amelyet az építőipar nemcsak az összes többi iparágaknál, de az egész nemzetgazdaság szempontjából betölt, tehát a legnagyobb határozottsággal kér jük: 1. Állami építkezési munkálatok dósét. 2. Fogadtassák el egészben és emeljék törvényerőre azt a törvényjavaslatot, mely az 1931—1935. években az építkezéseknek kivételes felkarolását célozza, s amelyet a román iparosok országos szövetsége dolgozott ki, különösen szem előtt tartva ezen törvénytervezet bárom sarkalatos pontját és pedig: 3. Harmincéves teljes adómentesség adassák az 1932. december 31-éig befejezett építkezések után, 25 év teljes adómentesség, a 1933. december 3l-é1g befejezett, húszéves adómentesség az 1934. december 31-éig és 15 éves adómentesség az 1935. december 31-éig befejezett építkezések után. 4. Az összes jogi ténykedések és eljárások, amelyek a beépítendő telek és az építkezési tőke megszerzéséhez szükségesek, minden bélyegilleték és adó alól mentesittessenek arra az időre, amíg ez a törvény érvényben van. 5. Az uj épület tulajdonosának nevére szóló és az építkezésnél felhasznált belföldi eredetű építkezési anyag a CFR-en harminc százalékos szállítási kedvezményben részesüljön. A kolozsvári kisiparosoknak és munkaadó iparosoknak ezek a nagyon sürgős természetű kívánságai, melyek az építkezések felkarolására vonatkoznak és megbízzák törvényes szervüket, a kolozsvári ipartestületet, hogy a javaslatot az összes illetékes hatóságokhoz és érdekelt ipari szervezetekhez küldje meg azzal a kérelemmel, hogy az abban foglaltakat tartsák szem előtt. íme a határozati javaslat, amely markáns vonalakkal rajzolja fel a mai helyzetet és megmutatja a törvényhozó testületeknek és az arra illetékes hatóságoknak, hogy miképpen lehet megoldani az építkezések válságát, miképpen lehet mérsékelni a nagy munkanélküliséget és hogyan lehet szociális magatartással az iparosság helyzetén javítani. IPAROS HÍREK Érdekes szakfelolvasás. A fa felületének modern megmunkálásáról (furnirozás, festés, csiszolás, politúrozás) előadást tart a kolozsvári ipartestületben, március elsején délelőtt 10 órakor Jakob Károly esszeni szakoktató. A kiváló előadó és müiparos előadása iránt, különösen az asztalosok körében — nagy érdeklődés nyilvánul meg. Mikor lesz a kolozsvári ipartestület közgyűlése. A kolozsvári ipartestület közgyűlésének idejét az elöljáróság február 17-én tartott ülésén március 15-ére, határozatképtelenség esetén pedig március 29-ére tűzte ki. A közgyűlés délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. A közgyűlés tárgya: a mult évi jelentés, számadások, költség- előirányzat és alapszahálymódositási tervezet lesz. Az ipartestület hivatalos közlönye különben is a közgyűlés tárgyát a tagokkal részletesen közölni fogja. A kéményseprők szindikátusa memorandumot intézett a tartományi igazgatósághoz. Az Erdélyrészi Kéményseprő Szindikátus már régebben átnyújtotta a kolozsvári tartományi igazgatósághoz emlékiratba foglalt határozatait, amelyben a kéményseprő iparosok sérelmei * vannak felsorakoztatva. A memorandum benyújtása után a tartományi igazgatóság az érdekelt hatóságok képviselőinek a bevonásával már megbeszélést is tartott, amelynek az eredményeképpen remény van arra, hogy a kéményseprők ügye rövid időn belül közmegelégedésre, rendeztetni fog. A kéményseprők memoranduma különösen azt sérelmezi, hogy a megyékben nincs egyöntetű szabályrendelet, amely különösen tüzreudészeti szempontból intézkedéseket tartalmazna az uj építkezésekre vonatkozólag. Az energiát előállító gépek bejelentése. Az ipari és kereskedelemügyi minisztérium felhívja az összes energiafejlesztő gépek tulajdonosait, hogy folyó évi március hó 15-ig a minisztérium energiabizottsági osztályának jelentsék be ösz- szes gőzgépeiket, vízturbináikat és Diesel-motoraikat. Bejelentendő: 1., az energiafejlesztő gép neme és száma, 2., ezek normális ereje, 3., az üzembehelyezés napja. Akik a bejentést elmulasztják, az energiatörvény 66. paragrafusa értelmében szigorú büntetéssel Bujtatnak. boratvi borobaszaopan borotvafeitőszij borotva-ecset önbarotváló készülék önborotváló pengék acéláruk felii unulhaíaíianok. Jém“ fe megkez-
