Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-02 / 50. szám
14 XIV. ÉVP. Bt. SZÁM. hát az 1896-beli néprajzi bálon valóságos verseny fejlődött ki a női báj és a népművészet pompája között. A legfényesebb és legstilszerübb ruhavise- letekkel tűntek ki többek közt: Vásárhelyi nővérek (N. Szeben), Jakabffy Anna (Marosvásárhely), továbbá Gyarmathy Ilka, Soós Gizi, Kuthy Irén, Jékey Ilona Kolozsvárról. A férfiak közül: Sényi László, Müller Béla nyerték el a pálmát. E sorok Írója, mint szász legény vett részt a menetben, melynek fényképfölvételeit a képeslapok is közöltéi. A festő ecsetjére méltó tüttdéri látvány egy csapásra elnémitotta a néprajzi muzeum ellenzőit. Ilyen közhangulat mellett a néprajzi szakosztály külön bizottságot küldött ki, hogy az eszmét felolvasások, ismertetések utján felszínen tartsák s e tekintetben dr. Hermann Antal, a néprajz erdélyi főapostola mindent elkövetett a közvélemény megnyerésére dr. Szádeczky Lajossal együtt. Ekkor merült fel a Mátyás király szülőházának korszerű restaurálása és valamely közcélra leendő fölhasználása. A városházán e tárgyban folytatott bizottsági eszmecserék és közgyűlési szócsaták két pártra osztották a közvéleményt, de br. Fei- litzsch Artúr, Sándor József, Hajós János, dr. Csiky Viktor és e sorok Írójának meggyőző felszólalásai alapján a városi közgyűlés 1899-ben az EKE múzeuma javára döntött, mely határo zatnak kormányhatósági jóváhagyása céljából gr. Kuun Géza és br. Feilitzsch Artur akkori tevékeny elnök vezetésével Budapesten küldöttség járt közbe. Egyidejűleg a muzeum szervezése megkezdődött, miközben 1902 tavaszán április hóban történt az iroda átköltözése a teljesen restaurált Mátyás-házhoz, hol a fölhalmozódott múzeumi tárgyaknak a kiállítása szakadatlan munka mellett félév alatt nyert befejezést a tisztikari tagok állandó bizottságának kitartó tevékenységével és az idegenforgalmi mozgalom megszervezésével. Azonban még a Jókai-uccai irodából történt átköltözés előtt, 1900 juh 22-én kelt a város és a Kárpátegyesület közt kötött 15 éves szerződés, mely azóta több izben nyert ideiglenes meghosszabbítást. A múzeumépület meglévén, 1901-ben dr. Jankó János néprajzi tudóst kérte fel az EKE a gyűjtésre; ekkor már a gyüjtőbizottság 1000 drb tárgy felett rendelkezett, köztük volt özv. Cserey Jánosné 300 drb ajándéka. Rendszeres gyűjtést eddig csak Vikár Béla és M. Kovács Géza titkár végeztek. 1901 aug. havában dr. Jankó maga mellé véve Stripszky Iiiadort, a munkát megkezdette és a reá következő évben éppen gyűjtés közben Borszéken bekövetkezett haláláig a múzeumban mintegy 7000 tárgy gyűlt össze, mely szép ered mény ajándékozás utján folyton gyarapodott napjainkig. Dr. Semayer Villibáldnak, mint dr. Jankó utódjának jutott örökségül a muzeum szakszerű berendezése, mi az ő művészi Ízlésének kitünően sikerült a tudomány népszerüsitésének szerencsés megoldásával. így aztán 1902 okt. 12-én, a Mátyás-szobor leleplezésével kapcsolatos fényes ünnepségek közt és előkelő notabilitások részvételével történt Nép- és Tájrajzi múzeumunk megnyitása. Ezt a Mátyás-ház udvarán lefolyt ünnepi jelenetet ábrázolja az a nagyitott fénykép, melyet Csizhegyi Sándor fényképész remekelt s amelyet szerencsém volt az EKE múzeumának ajándékozni. A földszinti előszobában elhelyezett képen tulajdonképen az egyesületi zászló fölszentelése folyik, sok kiválóság arcvonásait örökitve meg. A megnyitás óta 29 év telt el és 1931 április hóban lépünk be a 30-ik esztendőbe, amióta az EKE a Mátyás-házban működik. Ha valaki azt kérdi, hogy gyűjteményeink, könyvtárunk miként gyűltek össze? Erre szolgáljon feleletül, hogy a muzeum gyűjtési és felszerelési költségei mintegy 70 ezer koronát emésztettek fel, mely tekintélyes ösz- szeg sorsjátékok és egyéb gyűjtések alapján az" akkori főtitkár: Radnóti Dezső hírlapírói leleményességéből nyert fedezetet. A sorsjáték lebonyolítása egymagában mozgalmas és látványos képet nyújtott, amint az irodában a címezés, a számozás géppel, expediálás, nyilvántartás, postaküldemények számbavétele hónapokon át késő estig foglalkoztatta a tisztikar tagjait, mely buzgalmat végtére is siker koronázott. Azok megnyugtatására, akik a muzeum alapítását annakidején nem az EKE feladatai közé sorozták, megállapítható, hogy azzal szemben, Magáplrozeff Romániába az angol autótechnika szenzációja, a Morris QommoraiaS teheralváz, ÍSOŰ—8ŰŰŰ kgr. hertikégességig minden tipum. Mielőtt más gépet megtekintene, vagy megvenne, előbb nézze meg és győződjön meg, hogy a MORRIS COMMERCIA L teheralváz felette áll a világ minden más gyártmányánál India Afrika és a Szahara sivatagain keresztül, ahol egyik várostól a másikig a legkisebb távolság 1500—2000 km., utak egyáltalán nincsenek, vagy használhatatlanok ugyannyira, hogy más gyártmányú gépek számára a közlekedés lehetetlen, a MORRIS COMMERCIAL teheralváz különleges felépítése folytán akadály nélkül, könnyen és biztosan tartja fenn a közlekedést. . Két differenciális és kapcsolószekrényes 10 kerekű, speciális építésű típusok biztosítják Ont arról, hogy bármilyen terepen: erdő, szántóföld, emelkedés, az időjárásra való tekintet nélkül könnyen, gyorsan és biztosan közlekedik. Maximális teljesítmény és minimális fogyasztás mellett, olcsó üzembentartást igényel. Vezetése könnyű, kényelmes, nem fárasztó, bárki számára könnyen elsajátítható. Az összes többi gyáraknái előnyösebb fizetési feltételeket nyújt. Minden gépet 12 hónapon keresztül ingyen karbantart és garantál a gyár. Kérjen okvetlen prospektust. GYÁRI LERAKAT: Bucureşti, CaL Dorobanţilor 69—71 Cluj-Kolozsvár, Morris Service, Calea Dorobanţilor No. ti. raktár és lerakat, ahol minden típusát megtekintheti és kipróbálhatja. OHKERCialJ r ,’WWWVWWWVWWWWVWVWWWWVWWWWXWWWll amib® a muzeum került, az EKE napjainkig majdnem háromszor annyit fordított turista célokra. Azonban a turista és az etnográfus éppen nem összeférhetetlen egymással, sőt igen gyakran egy személyben párosul. Aki pedig a tájt az embertől próbálja elválasztani, az arról győződik meg, hogy annak néprajz és turistaság egyaránt kárát vallja. Éppen azért volt helyes, hogy a Mátyás-házi muzeum a táj- és néprajz együttes felölelésével országrészünk népeit és tájszépségeit közös múzeumban kívánta közszemlére állítani az idegenek, de különösen az iskolák okulására és Kolozsvár látogatottságának a fokozására. Hiszen a múzeumok különben is nem egyebek, mint ereklyetárai a múltnak, élethü tükrei a kegyeletnek és oltárai a haza- és fajszeretetnek. Ezért látogatja a legtöbb idegen utas első sorban a múzeumokat, mert azokban bizonyos általános jellemvonásokat vél föltalálni egy pl. előtte uj ország vagy vidék lakosságának a megismerésére. Az idegenségre újabban különben is a népélet sajátosabb megnyilatkozása vonzóerőt gyakorol, mint ahogy egyáltalában sok embert minden érdekel, ami tanulságokat rejt magában. Tagadhatatlan, hogy a múzeumok a közszellem hazafias és kulturális irányítására nagy befolyással vannak. Nevelő és izléstkeltő, tudományos és kegyeletet ébresztő hatása van a legtöbb gyűjteménynek; az egyes tárgyak művészi és könnyen áttekinthető elrendezése pedig többé-kevésbé tanulságossá igyekszik tenni a megtekintésükre fordított időt. Hazai és külföldi példák nyomán ezen elvek vezették az EIvE-t is, amidőn a Mátyás-házi múzeumot rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz képest lelkes munkatársak toborzásával és ügyszeretetével létrehozta és mai napig fentaí- “totta a ma is velünk dolgozó dr. Roska Márton és Orosz Endre etnográfusokkal együtt. És a Mátyás-ház kül- és belföldi idegenforgalma bevitte a müveit világ köztudatába, hogy itt nálunk, Európa legszélső délkeletén, a magyar kultúra kincstárat emelt a népiesség oltárán, mely nemcsak a tudománynak, nemcsak a helyi sajátságokban gyönyörködő idegensőg- üek, hanem az Erdélyben együttélő nemzetek testvériségének is élénk szószólója. A kolozsvári Kárpát-muzeumot ma már a külföld is megbecsüli, méltó tehát, hogy mi is. j öndicsekvés nélkül, büszkék legyünk reá. Az I idegenek elnézik az egyszerű berendezést és megjegyzik, hogy a világ legolcsóbb belépődiju múzeuma, melynek nagy értéke van. Ennélfogva egyesületünk 40 éves fennállása alkalmából illő, hogy egy kissé részletesebben emlékünkbe idézzük múzeumunk múltját. És ha visszapillantunk a kezdet nehézségeire, némi elégtétellel kell tekintenünk a kivívott elismerésekre, amelyek oklevelekben, vendégkönyveinkben, sajtóközleményekben és a külföld múzeumi évkönyveiben egy emberöltő alatt egyesületünkkel szemben a Kárpát-muzeum megalapitásával kapcsolatban megnyilvánultak. Viszont kegyelettel kell megemlékeznünk azon férfiakról, akik ma már, ba nincsenek is az élők sorában, de lelkes munkásságukkal múzeumunk tervét megvalósították és igy megörökítették nevüket egyesületünk történetében dr. Hermann volt muzeumigazgatónkkal az élén, akiről pár év előtt Orosz Endre főtitkár tartott szép emlékbeszédet. És a jelenkor igazolta is az ő testet öltött nemes eszméiket, amidőn a hamupipőke néprajzot a homályból kiemelte, az ide- . enforgalom hullámai pedig fölsodorták azt a közfigyelem talapzatára. Ami pedig az EKE múzeumának a fejlesztését illeti, ha a viszonyok megengedik, elsősorban a turistairányé a jövő. Éppen ezért újabban is a sportemlékek gyűjtésére hivtuk fel az érdeklődést. íme, elmondottuk, hogy miként szerveződött a táj- és néprajzi gyűjtemény, hogy azonban ez miként és mikor fog turista, illetőleg sport-mu- zeummá idővel átcsoportosulni: az még a jövő zenéje, de érdemes, hogy a fontos idegenforgalmi eszmét ébrentartsuk. Keüeiőnépekst és segédeszközöket bevált elsőrangú kivitelben raktárról szállít no DERUTA _ 66 ** építőipari gépek és Radiator Részv.-Társ. Bî-aşov-BrassojStr. înfundată (Kissu.) 12. Prospektus és költségvetés díjmentesen. K
