Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-20 / 64. szám

rix. trr. u. seäm. Dagad az iparkamarai hérház-éyitkezés botránya a város műszaki tanácsa utasí­totta a kamara vezetőségét, hogţ küldje vissza a felületes terveket v a „díjnyertes“ Popescanak A műszaki tanács azt Is kifogásolta, hogy a 6 millió­val tulfizették a felek árát (Kolozsvár, március 18.) Kolozsvár város műszaki tanácsa három napig tartó viharos ta­nácskozás után a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara építkezésével kapcsolatosan megle­pő határozatot hozott. A pályanyertes s utóbb átdolgozott építési tervet tizennyolc pontban kifogá­solta, nem adta ki az építési engedélyt, hanem a hozzá beterjesztett tervet rossz­nak, keresztülvihetetlennek, elhamar­kodottnak minősítette s utasította az iparkamara vezetőségét, hogy Popescu építésznek küldje vissza njabb átdolgo­zás végett. A műszaki jelentés szerint a huszonötmilliós épitkezés programmját is rosszul állították ösz- sze. Maga a pályanyertes munka pedig közegész­ségügyi, tüzrendészeti szempontból súlyos kifo­gás alá esik, sőt mellőzi a megkívánt komfortot, kényel­met és praktikusságot s még a tizennyolc pontba foglalt átdolgozások ntán sem fogja kielégíteni az nj palota azokat az igényeket, amelyeket az érdekeltek mél­tán elvárhattak volna az uj építkezéstől. Mindenekelőtt a szakbizottság megállapitot- ta, hogy az 1018 négyzetméter területre nem le­het beépíteni a tervbevett mozit, börzét, dísz­termet, bárt, irodahelyiségeket, magánlakáso­kat és garzonlakásokat. A műszaki tanács nem akarta visszautasítani végleg a terveket és kö­telezni az iparkamara vezetőségét uj pályázat ^kiírására, mert attól félt, hogy a különben di- ,'csóretreméltó építési akció megfeneklik. Min­denesetre a szakbizottságban is kínos feltűnést keltett, hogy 1018 négyzetméter területért az jiparkamara vezetősége hatmillió vételárat fi- ízetett ki, tehát olyan hatalmas összeget, lamelyért alkalmas helyen kétszer akkora terü­letet lehetett volna vásárolni. A szakbizottságban az az általános véle­mény alakult ki, hogy Popescu^épitész a műszaki bizottság által előirt kiegészítéseket, módosításokat, vál­toztatásokat a kis területen nem tudja megoldani s az iparkamara vezetősége be fogja látni, hogy uj építési program- mot kell készítenie és uj pályázatot ki­írnia. A szakbizottság mérnök tagjai a legnagyobb meglepetéssel állapították meg, hogy a pálya­nyertes munka még az átlagnivón is jóval alul mozog. Hevenyében összecsapott, elhamarko­dott és sem részleteiben, sem nagy elgondolás­ban meg nem oldott terv, amit a zsűrinek nem­csak dijazni, hanem elfogadni sem lett volna szabad. Itt soroljuk fel azokat a kifogásokat, ame­lyeket a műszaki bizottság emelt a pályanyer­tes terv ellen. Mindenekelőtt a falak vastagsá­gát kifogásolták, amely nem felel meg a ko­lozsvári téglaméreteknek. Megállapították, hogy a különböző tervek méretezése hiányos. A mozi kijárata és bejárata közé építették a gardero- bot, tehát a kifelé és befelé özönlő közönség a garderob előtt összezsúfolódna. A szakbizottság kifogásolta, hogy a foyer- ben nincs klozett. A mozilátogatóknak előbb a szuterénbe kell lemenniök, a bárhelyiségen át­haladni, hogy a klozettet elérhessék. A szuterén- helyiségek szellőztetése is megoldatlan. A pá­lyanyertes munka készítője teljesen megfeledkezett arról, hogy a kü- , lönben hatalmas szuterén helyiséget ho­gyan fogják szellőztetni. Már emlitettük, hogy a konyhák és a klo- zettek nagy része az uccára nyílik. A szakbizott ság utasitotta a tervezőt, hogy az összes kony­hákat és ki özeiteket az udvari oldalra helyezze át. A pincékből a legfelsőbb emeletekig csiga­lépcsők vezetnek fel és ezen kell felszállitani a fát a helyiségekbe és a lakásokba. A szakbizott-; ság egyeneskaru lépcsőt irt elő, minden emele­ten megállóval, vagy pedig teherlift beállítá­sát. A főlépcsők a terv szerint csak egy méter hetven centi szélesek. Az összes főlépcsőket két méter szélességre kell átépiteni. A vészlépcső­ket pedig egy méterre kiszélesíteni. A mozi­helyiséget teljesen át kell építeni és a Bocskay tér felé is kijáratokkal kell ellátni. Egy másik pont ugyancsak a lépcsőkkel foglalkozik és kimondja, hogy azok technikai­lag teljesen rosszul vannak megoldva, tehát át kell építeni. A garzonlakásokba csak a vészlép­csőkön lehet feljutni, ami közerkölcsiség szem­pontjából is súlyos kifogás alá esik, tehát a fő­lépcsőt ide is fel kell vezetni. A szakbizottság a legnagyobb meglepetéssel állapitota meg, hogy a mozihelyiségben az ülőhelyek terv­rajza hiányzik s a szakbizottság nem ka­pott tiszta képet arról, hogy milyen lesz a mozinak a belső beosztása, nem is szólva arról, hogy a gépházat a bölcs tervező az épület külső falára tervezte. A lakások terveivel is baj van. Az összes szobák tulszükekre vannak méretezve és a szak­bizottság előírta, hogy legalább tizennyolc, négyzetméteres nagyságúak kell, hogy legye­nek. Az egyik úgynevezett komfortos lakással a tervező elkövette azt a súlyos hibát, hogy a konyhát egész külön épitette. Egy folyosón és egy előcsarnokon kell keresztülmenni, hogy a lakók a konyhát megközelíthessék. Minden la­kásnak csak a fürdőszobájába tervezett klozet­tet és a cselédekről teljesen megfeledkezett. Az egymás fölött lévő konyhák kályhacsövei egy] kéménybe torkolnak, ami közegészségügyi szempontból is súlyos kifogás alá esik. A ké­ményeket is tehát át kell tervezni. Ezenkívül a szuterénhelyiségekben a csatornázás teljesen; rossz s az egészet újból kell tervezni. Mindezekből megállapítható, hogyha Po­pescu építész a műszaki tanács utasításait res­pektálni akarja, a legnagyobb zavarba jön, mert az adott területen és térfogaton az előirt módosítások keresztülvitele a lehetetlenséggel határos. Tehát nincs más teendője, mint a programba felvett helyiségek közül akár a magánlakásokat, akár a garzon­lakásokat, vagy a dísztermet ki kell hagy­nia, hogy az előirt feltételeknek meg tudjon felelni. Végeredményében a műszaki tanács hatá­rozata után egy egészen uj tervet kell készíte­nie. Tehát a költséges pályázat, zsűrizés min­den eddigi munkája kárba veszett és mindent elölről kell kezdeni. Kiváncsian várjuk ezek után, hogy az ipar­kamara vezetősége milyen álláspontra helyez­kedik. Ha nem feledkezik meg a kereskedők és iparosok s általában a közérdekről, akkor meg­semmisíti a rosszul sikerült pályázatot, sza­bályszerű módon uj és nyilvános pályázatot ir ki s nem teszi ki magát esetleges botránynak, amely a különben nagyszabású középitkezé* ügyét zátonyra juttatná. Olajos Domokos. A bukaresti soífőr egyszerűen lelőtte a gaz­dáját s pénzével és az uj autóval megszökött (Déva, március 18.) Rémregényekbe illő, vad­állati kegyetlenséggel végrehajtott rablógyil­kosság hire tartja izgalomban egész Hátszeget és vidékét. Petre V. Sireagu, egy hátszegkörnyéki köz­ség román lelkésze március 6-án nagyobb össze­gű pénzzel felutazott Bukarestbe. Az volt a szándéka, hogy autót vásárol magának. Az au­tót az egyik kereskedésben meg is alkudta, meg­vette s azt akarta, hogy az autóval térjen haza, amiért is ismeretlenül, mások ajánlására, sof- főrt alkalmazott. A pap azonban szintén olva­sott az autók elleni rablótámadásokról s mivel még az autó vétel után is nagyobb összegű pénz maradt nála, két revolvert vett s abból egyet a soffőrének adott, egyet pedig magánál tartott, hogy — amint a soffőrnek mondta — mivel még nagyobb összeg van nála — az esetleges rablótá­madások ellen védekezhessenek. Bukarest és Predeál között — eddig még nem lehet tudni, pontosan hol és mikor — a soffőr a papot egyszerűen lelőtte, kifosztotta s az autóval együtt eltűnt. A pap saját maga ad­ta a gyilkos fegyvert az ismeretlen soffőr ke­zébe, aki igy hálálta meg az uj állást s a biztos kenyeret. A gyilkos a papot az országúira kitette s visszatért Bukarestbe, ahol egy ember az uj gé­pet felismerte s mivel látta, hogy a soffőr benne csak egyedül ül, jelentést tett a rendőrségen, amely a soffőrt aoznnal letartóztatta. A kör­mönfont egyén azonban sem a papról, sem pén­zéről nem akar tudni s személyazonosságát sem akarja elárulni. ffixirrrmTmimTOTîTmTiTTTTTm^ MEGSZŰNT A DRAGASAG S» ^#1 WEM REKLÄmTI Tiszta igazat hirdetek, amiről mindenki meggyőződhetik saját érdekében. Cirka méter különféle férfiszövetet vettem 15.000 gyári áron alul« melyet rendkívül olcsó árban méterenként 153 leitől bocsátók elárusitásra. RIGÓ LAJOS szöget- és béiésáruk gyári le- rakata. Ideiglenesen Ferenez József ut 40; Ápr. elejétől Főtér 5, voltÁkontz helyiségében. MTWMMMMMMM

Next

/
Oldalképek
Tartalom